A Kúria hét melléklettel kapta meg  2012. október 10-én a devizahitelesek érdekeit képviselő Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet beadványát. A teljes terjedelemben közölt irat egy olyan joggyakorlat elemző állásfoglalás,  mely  ötven ítélet áttanulmányozása,  valamint német és osztrák joggyakorlatról készült tanulmány, továbbá a csoport közgazdász tagjának a véleménye ismeretében készült arról, hogy mindez nem jogi kérdés, hanem sokkal inkább nemzetbiztonsági kockázatokat rejtő probléma.

Tisztelt Címzett !

A gyűjtőnevükön, helytelenül „devizahiteleseknek” nevezett társadalmi csoport, érdekében és védelmében az alábbi észrevételeket kívánjuk megtenni. A hazai deviza konstrukciók a tőketartozások devizában történő nyilvántartásáról szólnak, így deviza tőke nyilvántartással rendelkező ügyfelek csoportjáról lehet beszélni, kérem az alábbi szempontokat és bizonyítékokat figyelembe venni.

Egyetértünk azzal a megállapítással, mely szerint :

„…tartós jogviszonyok esetén annak tartalma alatt a szerződéskötéskor fennállt körülmények, előre nem látható módon, lényegesen megváltozhatnak, ezért a szerződés eredeti feltételekkel történő teljesítése egyik, vagy mindkét fél lényeges érdekét sérti.”

Ezen megállapításból is és a további joggyakorlat elemzői csoport általi levezetésekből következik, hogy az (önálló) szerződésmódosítási lehetőséggel rendelkező pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatosan kerül legfőképpen elemzésre az egyoldalúság, mint a „szerződés megkötésekor kialakult értékegyensúly” fennmaradásának az eszköze.

A hazánkban elterjedt kölcsön, hitel és egyéb deviza konstrukciós szerződések közös jellemzője, hogy a pénzügyi szolgáltató által alkalmazott aktuális árfolyamot (eladási) alapul véve, határozza meg az aktuális havi törlesztő összeg nagyságát. A legfontosabb közös gyakorlata a hazai pénzügyi szolgáltatóknak a deviza árfolyam értékének a korlátlan felszámítása és követelése.

A deviza árfolyam kedvezőtlen alakulása, így a folyamatosan növekvő követelés teljesítése egyértelműen a fogyasztó lényeges érdekét sérti, mely igen rövid idő alatt tudott nagyon kedvezőtlenné válni. A pénzügyi szolgáltató az árfolyam kedvezőtlen alakulását, az ügyfél kockázati tényezőjének tartja.

A szerződéskötéskor a felek közötti értékegyensúly meghatározó tényező, ezért vizsgálandó körülmény a pénzügyi szolgáltató által szerepeltetett ok-lista is mely a kamat, díj és egyéb költségek változtatására számára lehetőséget biztosít.
Alapvető elvárás, hogy az ok-listában szereplő feltételek változása ténylegesen hatást gyakoroljon a kamatra, díjra és egyéb költségekre, viszont az „indokolatlan tétel szerepeltetése mely ezen költségekre nincs kihatással, semmis”.

I., Egyértelműen ki kell jelenteni - meghatározó jelentőségű, hogy az ok-listában szereplő feltételek „valós” vagy „valótlan” kihatást jelentenek-e - vizsgálni szükséges a pénzügyi szolgáltatónak fogyasztóval kötött szerződésével összefüggésbe hozható forrásszerzési gyakorlatát !

Az ok-lista feltételei akkor tudnak szakmailag indokoltak vagy indokolatlanok lenni, ha a konstrukció forrása ismert, ha az ismeretlen vagy üzleti titkot képezhet, akkor az ok-lista egyetlen eleméről sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy kihatással bír bank – ügyfél közötti szerződéses viszonyra. Ennek megismerése a szerződéskötés időpontjában a felek között létező értékegyensúly miatt is kiemelt fontosságú.

Fontos megállapítása az elemző csoportnak, hogy {Ptk. 685.§ f)pont} az arányosságot kiindulópontnak nevezi - mivel aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében köti – így nyilván valamilyen mértékig előre kalkulálja a kölcsönnyújtás kockázatait és azokat a Hpt szerint kezelni is köteles. Ezzel kapcsolatban itt is felhívom a figyelmet arra, hogy a deviza konstrukciónak árfolyamfüggősége van. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartás nyilvántarthatósága egy adott árfolyamnál megdől, az ügyfél teljesítőképességének és felajánlott fedezetének a korlátossága miatt. A pénzügyi szolgáltatók „mintha” elfelejtették volna a prudens hitelezéssel kapcsolatban az alábbi fontos szempontokat :

Jövedelem – Törlesztő részlet és Hitelérték – Fedezet arányt.

A szerződés megkötésekor már kalkulálható, tervezhető az árfolyam érték melynél az ügyfél fizetésképtelenné válik és a hitel fedezetlenné. De ha ezt meghatározták volna, akkor azt is meg kellett volna határozni, hogy ez mit fog eredményezni. A pénzügyi szektor az alábbi lehetőségeket ismeri, nyilvántartási tőkecsere vagy konverzió, illetve csereügylet és határidős csereügylet, mint árfolyam kockázatkezelési lehetőségek.

II., A szerződések elemzésénél, vizsgálatánál az eljáró hatóságoknak nem tűnt fel, hogy a pénzügyi szolgáltatók az ügyfél tőketartozásának a devizában történő nyilvántartását vállalták, nem pedig azt, hogy a konstrukció forrását az adott nyilvántartásra került devizában teremtik elő, ez kiemelten fontos szerződési körülmény. Értelemszerű, ha valós deviza vesz részt az ügyletben (forrásoldalon), amely azonos a nyilvántartásra került devizával akkor árfolyamnyereség nem fog keletkezni, de ha a forrás nem azonos, és a szerződések alapján nem kell, hogy azonos legyen, akkor komoly tényezővé válhat a hitelezői árfolyamnyereség !

Az ügylet leginkább kamatcsere (kamatswap) megállapodásnak nevezhető, mert a kedvezőbb kamatozás előállításának az eszköze a tőketartozás devizában történő nyilvántartása, így a kamatcsere tőkecserét eredményez.

A Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeltének az adatközlései alapján, melyek a Svájci Nemzeti Banknak megküldésre kerültek, egy ott készült tanulmány szerint, amit annak vezető közgazdászai készítettek a hazai deviza konstrukcióval kapcsolatos megállapításokat, tényeket tartalmaz, ezért kijelenthető, hogy a kereskedelmi bankok nem fedezték kihelyezett deviza ügyleteiket valós frankkal vagy frank típusú pénzügyi termékekkel.

Megállapítást nyert az is, hogy az eurózónán belül és kívül a bankok gyakorlata eltérő volt. Eurózónán belül, valós frank vagy frank típusú pénzügyi instrumentumokat alkalmaznak, addig eurózónán kívül, Magyarországon mérlegen kívüli tételként jön létre az ügylet, jellemzően Fx-swap ügyletek vannak.

A tanulmány elérhetősége „Swiss Franc Lending in Europe”, „Svájci frankban Európában” :

Ez a tény, hogy a pénzügyi szolgáltató jelentős árfolyamnyereséget realizál ha kedvezőtlenül alakulnak az árfolyamok, kihat a szerződéskötéskor a joggyakorlat elemző csoport által is lényeges szempontnak nevezett értékegyensúlyra !

Az álombéli állapot szerint, ha az árfolyamok változatlanok maradtak volna, akkor a pénzügyi szolgáltató a kamaton felüli hozammal szerződéskötéskor sem számolhatott. Árfolyam nyereség a pénzügyi szolgáltató részére a deviza konstrukciós szerződésekben nem szerepel, így jogosulttá sem válhat rá. Az ügyletben a deviza csak névlegesen szerepel, valós deviza kitettséget a hitelezőnek a nyilvántartás nem eredményez, hiszen a hitel fedezetének a forrásával nem azonos deviza került nyilvántartásra. A névlegesség miatt, névleges kockázatok következnek be, de a hitelezők a gyakorlatban valós kockázatokat állítanak, állítottak.

Az értékegyensúly fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltató az árfolyam változás számára kedvező, ügyfél számára kedvezőtlen alakulását akár a kamatok változtatásával is kompenzálhatta volna, ha akarta volna. Az árfolyam nyereség az értékegyensúly súlyos felborulását eredményezte, hitelező és ügyfél a folyamatokban ellenérdekelt helyzetbe került.

Ki kell térni arra az eshetőségre, hogy forint árfolyam erősödés esetén a hitelezőknek milyen lehetőségei vannak, ekkor az egyoldalúság valóban olyan eszköz mellyel a szerződéskori értékarányosság biztosítható. Egy szintig a kamatok módosításával, egy szint után a konverzió, illetve nyilvántartási tőke cseréje indokolt. Értékmegtartó klauzula, mely szerint a kamat módosítás nem szerződés módosítás, ha változó kamatozású szerződés jött létre.

Az igazoltan realizált hitelezői árfolyam nyereség ismeretében, ennek eltagadása miatt nem értékmegtartásról, hanem már uzsora bűncselekményről, illetve csalásról van szó.

A deviza konstrukció alacsony kamatát a nyilvántartásra került deviza alacsonyabb kamatszintje idézte elő, általában ezt meghatározhatja az adott devizára vonatkozó jegybanki alapkamat, de hazánkban a hazai jegybanki alapkamatot kapcsolták össze a konstrukcióval.
Azt kell vizsgálni, szakmailag elfogadható-e, hogy az árfolyam korlátlan megfizetésének a követelésével, amivel a hitelező számára a nyilvántartási deviza előállítható lenne, akkor további ország kockázati (CDS, Credit Default Swap) elem együttes felszámítása miként lehetséges, miért lenne indokolt. A nyilvántartásra került deviza mit határoz meg és mit kell, hogy meghatározzon, ez szakmai kérdés.

A hazai svájci frank konstrukció kamatai 7,5 – 14 % -ig szórnak… ameddig a pénzügyi szolgáltatók a svájci frank betéteket 0,70 – 0,90 % éves kamat mellett gyűjtik hazánkban.

III., Az összes hazai pénzügyi szolgáltatónak a kockázatokról, illetve annak vállalásáról szóló nyilatkozatai a figyelem felkeltésére alkalmasak, de a valóságban prudens ügyfél tájékoztatásra (Hpt.) tökéletesen alkalmatlanok. A kockázatokra történő figyelemfelhívások mellett elmaradtak a kockázatok kezeléséről szóló tájékoztatások. Így az ügyfelek az árfolyam változást tehetetlenül és tétlenül kellett elszenvedjék, mintha az árfolyam kockázatokat nem lehetne és nem kellene kezelni !

A szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók szakmai tevékenységükön belül kötötték, ha gondatlanságból maradtak el a kockázatkezelésről szóló tájékoztatások, vagy szándékosságból, nyereségvágyból akkor kártérítési felelősségüket ez alapozhatja meg. A szerződések megfogalmazása is a bankok akaratának megfelelően történt, sőt jövedelemvizsgálat és értékbecslés is megelőzte a szerződéskötéseket.

A pénzügyi szolgáltatókkal szerződő ügyfelek önálló és korlátlan deviza kockázatvállalási képessége, ilyen területen szerzett ismereteik hiányában nem elvárható, így a hitelező által kellett volna meghatározni az ügyfelek kockázatvállalási képességét.

A hitelező a meghatározó pénzügyi események, folyamatok elemzése során rendelkezik ismeretekkel, ezért kiemelten fontos elkülöníteni a 2008 február 26.-a előtti és utáni szerződéskötéseket. Ez a forint intervenciós sáv eltörlésének az időpontja, mely az MNB és a Magyar Állam közös döntése volt. Az intervenciós sáv létezése alatt egyes pénzügyi szolgáltatók által beismert módon - a forint az euróhoz való (sávon belül) rögzítése révén a többi devizával szemben, az euró keresztárfolyamai miatt stabilitást tudott mutatni – limitálható árfolyam kockázatokról lehetett beszélni.

Miként vállaltathatnak a prudens pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel korlátlan kockázatot, azok korlátozott jövedelmi és fedezeti viszonyai megismerése után ?

Álláspontom szerint az árfolyam változás kockázatait csak az képes kezelni akinek lehetősége van rá (erre vonatozó egyoldalúsággal rendelkezik), illetve speciális szakmai képességekkel, esetünkben deviza kereskedelmi ismeretekkel bír, az ügyfél-bank viszonyban ezzel egyértelműen a bank rendelkezik.

A pénzügyi szolgáltatók egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége nem kizárólag a joggyakorlat elemzői csoport által többször is hivatkozott kamat, díj és egyéb költségek vonatkozásában áll fenn, hanem a szerződés egészére kiterjedő korlátlan egyoldalú módosíthatóságot jelent.

Ez a szerződés fenntarthatóságának jogos eszköze, mert az ügyfelek korlátozott jövedelmi és fedezeti viszonyai alapján, egyértelmű kell legyen a pénzügyi szakértelemmel rendelkező fél számára, hogy a deviza konstrukciónak árfolyamfüggősége van. Ez az árfolyamfüggőség, mely a deviza tőke nyilvántartással jön létre, idézi elő a kockázatkezelés szükségességét.

IV., A deviza konstrukció előnye a hátránya is, az ügylet fontos jellemzője a forint hitelektől alacsonyabb törlesztő összeg (előny), mely ha forint konstrukció mértéket ölt akkor a kedvezőtlen árfolyam alakulás miatt, azt azonnal a visszafizetendő tőke forint ellenértékének a megnövekedése(hátrány) is követi. Egy megnőtt törlesztő részlet deviza konstrukció esetén, megnőtt tőketartozást eredményez, tehát a deviza tőke nyilvántartás forint ellenértéke az árfolyammal együtt „mozog”. A tőketartozás deviza értéke lehet állandó összeg, de ennek forint ellenértéke folyamatosan változó összeget jelent. Ez a deviza konstrukció árfolyam kockázata, de az ügylet legfontosabb tulajdonsága is.

A forint ellenérték „folyamatosan változó” értéke miatt kiszámíthatatlanná, érthetetlenné válik az ügylet, ha ilyenkor hitel – és kölcsönszerződésekről van szó.

A hazai ügyfeleknek megalkotott hitel vagy kölcsön pénzügyi konstrukció a gyakorlatban alkalmatlan, alkalmatlanságát az árfolyamfüggőségének a kezeletlensége eredményezi. A konstrukció kockázatai és egyéb körülmények alapján leginkább pénzügyi befektetési szolgáltatást takar.

A pénzügyi szolgáltatók által meghatározhatatlan mértékű kockázatok ügyfelekkel történő (korlátlan kockázat) vállaltatása, nem lehet összeegyeztethető a prudens magatartással.

Az elterjedt szerződések elnevezése „hitel” vagy „kölcsön” szerződés, de a konstrukció megítélése nem a szerződések elnevezése alapján kell megtörténjen, mert tartalmilag és gyakorlatilag is befektetési szolgáltatással kapcsolatos szerződés jött létre.

A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kell. Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma e szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

A pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel kötött szerződéseit álláspontom szerint nem megkerülhető módon a „Befektetési és Szolgáltatási tevékenység és Kiegészítő Szolgáltatás végzésének szabályai” (Bszt. 40.§-62.§) alapján, ennek figyelembevétele mellett kell megítélni, ezért a pénzügyi szolgáltatók megsértették ezen vonatkozó szabályozásokat is.

V., Az ügyfelekkel kötött szerződéses viszonyban a pénzügyi szolgáltató az ügyfél deviza tőke tartozás nyilvántartásának a vezetését vállalta, de nem csak a tőke tartozást, azaz a nyilvántartásra került deviza forint ellenérték deviza összegét, hanem az ingatlan nyilvántartásban is bejegyzésre került, magasabb összegnek (hitelkeret) a nyilvántartását is megvalósította. Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek (deviza tőke nyilvántartás) és pénzeszközeinek a kezelése nyilvántartáson keresztül megvalósult.

A vonatkozó Bszt. 57.§ (6) A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak a sérelmét.

Az eltagadott kockázatkezelés és ennek lehetőségei, az eltagadott valós (leplezett) szerződés része, mely miatt a szerződéses konstrukció a pénzügyi szolgáltató által kisajátíthatóvá vált. Az „árfolyam kockázatok” egyértelműen kezelhetőek, bizonyos esetekben tőkejövedelem is előállhat, mely a magánszemélynek adófizetési kötelezettséget jelent :

1995 évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról (Szja) szóló része szerint csereügyletből származó jövedelemnek minősül a 65/B. § (1) Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.

A pénzügyi szolgáltatók számos esetben fel is hívták ügyfeleik figyelmét arra, hogy az ügylet során árfolyamnyereségük is keletkezhet, mely adófizetési kötelezettséget jelent, ezt a figyelemfelhívást akár a hatályos Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat vagy akár a külön aláírandó kockázatvállalási nyilatkozat tartalmazza. Ebből is következik, hogy itt nem lehet egyértelműen „hitel” vagy „kölcsön” szerződésekről beszélni, amikor nyereségről, veszteségről, kockázatokról és adófizetési kötelezettségről beszélünk.

VI., Az ügylet korábbi felismerése azt eredményezte számomra, hogy egy pénzügyi felügyeleti eljárás keretén belül (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Békéltető Testület, PSZÁF PBT) kikért saját deviza tőke nyilvántartás, mely az eljárásban becsatolásra került a bank által, azt tartalmazza, hogy a deviza tőke tartozás a befizetéseimen túl is csökkenni tudott.

Megjegyzendő körülmény, hogy a tőke törlesztést eleve nem ír számomra elő a szerződés, azt külön elő takarékossági konstrukcióban rendezem, így majd a kamatokkal és állami támogatással növelten törlesztődhet be lejáratkor aktuális tőketartozásba.

A bank a felügyeleti eljárásban tett adatközlése után később „tévedésre” hivatkozik, továbbá van hozzátartozóm akinek szintén hasonló deviza konstrukciós szerződése van, lényegében azonos felügyeleti eljárás után az ő esetében is ugyanúgy kevesebb tőketartozásról szóló banki adatközlés történt, itt is a későbbiekben „tévedésre” hivatkozik a pénzügyi szolgáltató. A bankok tévedésének a nagyságrendje megegyezik az adott időszakban bekövetkezett forint/frank árfolyam változásának a nagyságrendjével. A két esetben a tévedés nagyságrendje 15.000 - 20.000 CHF összeg. A bank a tőketartozások csökkenéséről nem adott egyik esetben sem tájékoztatást, mindvégig az eredeti illetve csak a befizetésekkel csökkentett deviza tőke összeget közölte. A bankok követelésének csökkenését ha nem követi az ügyfelekkel szembeni követelés csökkenése akkor ezzel mérlegben kimutatható nyereséget állítanak elő.

Míg a bankok tévedésre való hivatkozással a nyomozó hatóságok számára új adatközléssel a helyzetet „orvosolták” addig a szakértelemmel rendelkező pénzügyi felügyelet PSZÁF egy általam kezdeményezett újabb eljárás során, illetékességének a hiánya miatt bírósági eljárást, illetve bűnügyi vélelmem esetén rendőrségi feljelentésre biztatott.

Az egyéb nyomozó hatóságok és a bíróság, ügyészség, rendőrség speciális pénzügyi ismeretek hiányában, soha nem fogja önállóan felismerni, illetve nem fog tudni különbséget tenni a valós és a leplezett szerződés között.

VII., A pénzügyi felügyelet a pénzügyi fogyasztók védelmét illetékesség hiányában nem tudta elvégezni. A pénzügyi szektor szabályozásával és a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos törvényi szabályozások nem valósultak meg.

A helyzet tarthatatlanságát felismerve a 2008-as Európai Közösséggel kötött megállapodás, mely hazánk pénzügyi támogatásáról szól, egyértelmű gazdaságpolitikai kritériumokat határozott meg, melyek a szakaszosan érkező pénzügyi támogatás folyósításának feltételei voltak. Ezek a kritériumok a pénzügyi szektor és a pénzügyi felügyelet törvényi szabályozását írták elő, hazánk hatóságai a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium ennek megvalósulásáról tájékoztatta az EU illetékes szerveit. A megállapodás konkrét kritériumai egyértelműen nem valósultak meg, az adott tájékoztatások nem feleltek meg a valóságnak.

Az Európai Közösségi támogatás nagyságrendje 20 milliárd euró, e hazánknak nyújtott támogatás és a hazai devizahitelezés között közvetlen kapcsolat áll fenn.

VIII., A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a kialakult pénzügyi világ válság kezelése során 2008-tól végső hitelezői szerepbe került. Az EU forrás felhasználása nem államadósság csökkentésre és nem bankmentésre szolgált (600 milliárd forintos támogatás kivételével, mely később visszafizetésre került) hanem a hazai jegybank (MNB) befektetésként a hazai deviza hitelezés refinanszírozására felhasználta, felhasználja. A befektetés jellemzője, hogy a forint erősödése veszteséget, míg a forint gyengülés nyereséget eredményez a hazai jegybank számára, nagyon fontos, hogy ez az állapot nem ellentétes az állami büdzsével mert ez a helyzet csak adott devizákkal szemben áll elő. A Magyar Állam államadósságát nem svájci frankban és nem japán yenben tartják nyilván.

Ezt a hazai jegybanki állapotot a nemzetközi valutaalap vezető közgazdásza a következőképpen nevezi egy tanulmányában „eladta a hátát idegen devizában”. A tanulmány elérhetősége ITT.

Ez az állapot az IMF közgazdász professzorra szerint nem összeegyeztethető a jegybanki tevékenységgel, szigorú szabályozás és feltételrendszer szükséges előfeltétele ennek az állapotnak.

A jegybanki függetlenség nem tud megvalósulni a befektetésének a nagyságrendje miatt. A függetlenség megvalósul ha intézményi, személyi és pénzügyi függetlenség adott. A pénzügyi függetlenség nem tud megvalósulni, ugyanis a forint erősüdése a jegybanki befektetés kockázati eleme, forinterősödés esetén a jegybanki veszteséget a Magyar Államnak kellene viselnie, miként az előállt nyereségből különböző pénzügyi csatornákon keresztül részesedhet. A hazai jegybank a devizahitelesekkel szemben igazoltan ellenérdekeltté vált. A jegybanki mérlegadatok helyes értelmezése egyértelműsíti a kialakított helyzet csalárdságát. A forrásoknak a hazai kereskedelmi bankok anyabankjain keresztüli megvalósulása már önmagában megdöbbentő.

Az álláspontunk, véleményünk figyelembevételét kérjük a T. Kúria illetékes csoportjától, ami részben tanulási folyamatnak, részben oknyomozásunknak az eredménye, így a feltárt súlyos intézményi ellenérdekeltség is melyet a VII-VIII pont a teljesség igénye nélkül de tartalmaz. Az állításaim igazolásához szükséges dokumentumokat, okiratokat csatolom.

A hazai hatóságok illetéktelensége és fogalomtalansága, lehetséges elfogultságuk oda vezetett, hogy az Európai Közösség hatóságainak közbenjárását kezdeményeztük. Az Európai Csalásügyi Hivatalt, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bizottságot, illetve az Európai Bizottság Főigazgatóságát is tájékoztattuk, felhívjuk a T. Kúria figyelmét, hogy ezeknek a hatóságoknak eljárási illetőségük van.

Az érintett társadalmi csoport érdekében és védelmében követeljük a kilakoltatási és végrehajtási eljárások azonnali felfüggesztését.

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S. elnök

Bp. 2012 október 10