Április elsejét a bolondok napjának nevezzük, ilyenkor megengedhető, hogy megtréfáljuk rokonainkat, barátainkat, kollégáinkat. Tesz ezt ki-ki a vérmérséklete szerint.

A bolondság a tréfa napja számos országban honos, a franciák  poisson d'avril-ként jegyzik a napot, az angol kultúrkörben  April's Fool-nak nevezik, a németeknél ez  Aprilsnarr ideje, míg az olaszok  Calandrino névvel illetik a bolondok napját.

,Eredetét illetően számos elmélet létezik, vannak, akik szerint az április szeszélyessége hívta életre ezt a szokást, hogy az emberek ezzel a kiszámíthatatlan természet mintájára egymást is megtréfálják. Az is elterjedt, hogy április 1. kelta szokásokra vezethető vissza, akik a tavaszi napfordulóval kezdődően április másodikáig mulatságokkal köszöntötték a természet megújulását, s az ünnep utolsó napja a bolondozásé volt, ami a mai naptár szerint április másodikára esett.

Létezik olyan elmélet is mely szerint Mars isten tiszteletére rendezett római "bolondok ünnepére" vezethető vissza eredete, de az is lehet, hogy Indiában kell gyökereit keresni.

Az is elképzelhető, hogy az  április elsejei tréfálkozás szokása francia eredetű, ugyanis a régi francia naptárban az év április 1-én kezdődött. Ezen a jeles napon szokás volt az ajándékozás. IX. Károly király 1564-ben rendeletben január 1-ét nevezte ki az év első napjává, de a szokások lassabban változnak, mint a törvények, így az ajándékozás még sokáig megmaradt. Mivel azonban egy évben kétszer költséges  a drága meglepetés, az idők során április 1-én tréfás apróságokkal lepték meg egymást az emberek.  Majd lassan az ajándékozás helyett a hamis évkezdeten tréfálkozással,  bolondozással ünnepeltek .

Az áprilisi tréfálkodásnak hazánkban is nagy múltja van. 1-én a felnőttek és a gyerekek között is divat volt ( van)  a tréfálkozás.  Szokás volt például, pénzt adni a gyerekeknek, és a boltba küldeni őket valami lehetetlen dologért, például trombitahúrért, esernyőmagért, vagy hegedűbillentyűért. Mondássá is vált, hogy áprilist járat valakivel. Aki bedőlt a csalafintáságnak az elnyerhette az április bolondja megtisztelő címet is. 

Nem egy mondóka is igazolja, hogy ez a nap a tréfa ünnepe; „Csiribiri bakveréb, a bolondot küld elébb. A másik mondóka így hangzik: Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, féltizenkettő, bolond mind a kettő.”
Szent György havának első napja, április elseje, a tréfák és füllentések ünnepe, hogy büntetlenül téveszthetünk meg másokat. A lélekbúvárok szerint mások beugratása arról szól lélektanilag, hogy szabadon rászedhetünk másokat anélkül, hogy mi magunk kárt szenvednénk.

Április elsején sok minden megengedhető, és a szellemes tréfákon nem illik megsértődni. De ne feledjük más a bolondozás és más a durvaság, az otromba tréfa visszaüthet.

A naphoz kötődik az a gyakorlat is, hogy ilyenkor kell elültetni a babot, a dinnyét, a futónövényeket, hogy szép hosszúra nőjenek (szy)