. Ma Dömötör napja van.
A deviza nyilvántartású hitelek - egy független civil szemszögéből
2013-07-25 09:18:55
A deviza nyilvántartású hitelek - egy független civil szemszögéből

A deviza nyilvántartású hitelek - egy független civil szemszögéből

Miért a bankok a felelősek a kialakult helyzetért - avagy a hitelfelvételek körülményei.

           

1.1

A bankoknak minden lehetősége adott volt egy alapos kockázatfeltárásra, de nem tették meg.

A kockázatfeltáró nyilatkozatok a törlesztőrészletek változásán kívül semmi egyéb érdemi felvilágosítást nem nyújtottak a hitelfelvevők számára. Amennyiben a bankok tisztességesen és teljes körűen felvilágosították volna az ügyfeleiket, lényegesen alacsonyabb számban vettek volna fel ilyen kölcsönöket. A bankoknak nem ez volt az érdekük, ezért visszaéltek azzal, hogy törvényileg nem volt szabályozva a kockázatfeltáró nyilatkozatok tartalma.

 

1.2

Annak elhallgatása, hogy a HUF gyengülése esetén az adósok bankok által nyilvántartott tartozása meghaladhatja azt az összeget, amit részükre folyósítottak, azt eredményezte, hogy csapdába jutatták a tévedésbe ejtett ügyfeleket. Ezekből a kölcsönökből kiszállni nem tudnak, hiszen a megemelkedett tartozásra már nem hitelképesek, jelzálog fedezetük sem áll rendelkezésre a megemelkedett tőketartozásra.

 

1.3

A bankok minden létező – abszolút tisztességtelen - eszközzel csalogatták az ügyfeleket a „deviza”hitelbe.

- az OTP képes volt telefonon megkeresni az államilag támogatott HUF hitellel rendelkezőket, és átcsábította őket a „deviza”hitelbe.

- ha az ügyfél esetleg ragaszkodott a HUF hitelhez, akkor a hitelbírálat során megállapították, hogy a HUF hitel törlesztőrészletére nem hitelképes, de pl. CHF alapon tudnak neki hitelt nyújtani.

- volt olyan bank, aki egész egyszerűen nem adott HUF hitelt. Kijelentette, hogy nincs. Mivel mára ténykérdés, hogy ezeket a hiteleket Forintból finanszírozták a bankok, ezen nincs mit tovább kommentálni…

a bankok pontosan tudták, hogy a HUF gyengülni fog. Ennek ellenére az ügyfeleknek 10-15%-os maximális elmozdulást prognosztizáltak úgy, hogy folyamatosan az elmúlt pár év árfolyamait mutogatták, amikor a HUF árfolyam mesterségesen volt stabilan tartva.

-  a bankoknak tudomása volt arról, hogy a HUF 30%-ban felülértékelt, azaz normál árfolyamára visszatérve ennyit minimum gyengülni fog.

- 2008 februárban az MNB megszüntette az árfolyam mesterséges szabályozását, az ez után folyósított „deviza”hitelek esetén ezt a tényt kiemelten fontos lett volna az adósok tudomására hozni, de ez sem történt meg. A bankok mindent elhallgattak, ami az ügyfeleket esetleg eltántorította volna a „deviza”hiteltől.

- a bankok „véletlenül” a nyilvántartási devizanemeket pont úgy határozták meg, hogy a háromból kettő menekülő deviza volt: a CHF és JPY. Erről sem tájékoztatták az ügyfeleket. A CZK is alacsony kamatozású deviza, abban valahogy mégsem volt „kedvük” nyilvántartani, pedig a banki kommunikáció szerint ezek a hitelek azért olcsóak, mert alacsony kamatozású devizához kötik őket.

 

A fentiekből is nyilvánvalóan következik a bankok előre kitervelt, nyereségvágyból elkövetett csalása, mely csalás emberéletek ezreit követelte.

 

2. Jogi megközelítés

        

2.1 A PITEE érvrendszere: (ez másodfokon is megállta a helyét!)

Az árfolyamrés költség, és a Hpt. szerint a szerződésnek minden költséget tartalmaznia kell. Ha egy költség feltüntetése a szerződésből kimarad, akkor a szerződés semmis.

A PITEE honlapját nyomatékosan ajánlom a tájékozódni kívánóknak! Minden szava aranyat ér! Közérthető, választékos, áttekinthető, profi munka, mely rávilágít a mai Magyarországban uralkodó jogi és erkölcsi állapotokra.

 

2.2 BAÉSZ érvrendszere: 

„– a „deviza” kölcsönszerződések törvénytelenek, nem felelnek meg a kölcsön jogügylet jogi kritériumainak, sem a Ptk. 523§ foglaltaknak, sem pedig a Hpt 10.2 bekezdésében foglaltaknak. Nem kölcsön jogügyletet tartalmaznak.”

 

2.3 Egyéb részleges érvénytelenségi eredmények: 

- a bankok egyoldalú szerződésmódosítási joga alapvetően nem tilos, de csak akkor élhetnek ezzel, ha a szerződésben egyértelműen meg van határozva, hogy mely feltételek milyen mértékű változása esetén milyen mértékben változtathatók az adósok terhei.

- több esetben aláírási jogosultsággal kapcsolatban (alaki hiba) lett semmis a szerződés

- a bankok THM számítási gyakorlata sem egységes, a THM számítás hiányossága szintén a szerződés semmisségét vonja maga után a Hpt. 213§ alapján.

 

Látható, hogy a banki követelések minimum megkérdőjelezhetőek. Ennek tükrében MEGENGEDHETETLEN, hogy az Állam ezekkel a követelésekkel kapcsolatban közpénzből egyetlen Forint kiadást is eszközöljön! (pl. árfolyamgát) Ez a hűtlen kezelés tipikus esete.

 

3. Fogyasztóvédelmi megközelítés

 

Itt egy hasonlattal szeretnék élni:

Bemegyek egy benzinkútra, ott látok normál gázolajat, és egy olcsó gázolajat.

Kérdésemre a benzinkutas azt mondja, hogy az olcsóbb azért olcsóbb, mert hidegben esetleg nehezen indul majd a kocsi, illetve alapjáraton lehet, hogy kicsit kihagyogat - azaz lesz némi kellemetlenségem - de összességében ez arra, hogy a kocsimat hajtsa, arra megfelelő.

Mivel nem vagyok kőolaj finomításban jártas, ezért a szakember elmondása alapján én az olcsóbb gázolajat tankolom. Ezek után ha ez a gázolaj tönkreteszi a kocsim motorját, akkor kártérítésre leszek jogosult, és ez bárki számára nyilvánvaló.

 

-  miért nem nyilvánvaló ugyan ez egy banki/pénzügyi termék esetén is?

- miért beszélnek egyesek az adósok - közpénzből való! - megmentéséről, amikor egyszerűen a bankok felelősségét kellene végre észrevenni, és ezen szempontok szerint hatalmi erővel újraszámolni a hiteleket, majd az arra jogosultak részére a bankokkal kártérítést fizettetni.

- egyes bankok az árfolyamgátba lépés után kamatemeléssel közel olyan törlesztőrészleket „kreálnak”, mint amilyenek eredetileg is voltak. Az árfolyamgát már csak ezért sem megoldás, ellenkezőleg!

- Amikor az ügyfelek élni akartak az átlátható árazású hitelekkel, és ugyan CHF alapon, de referenciakamathoz kötött szerződést akartak, akkor a bankok olyan kamatfelárat ajánlottak fel, hogy az ügyfelek véletlenül se váltsanak, és maradjon az átláthatatlan, ellenőrizhetetlen konstrukció

- számtalan elismert szakértő fogalmazott már meg súlyos vádakat a bankokkal szemben. A bankok tárgyalókészsége, reakcióinak, bizonyíték nyújtásának hiánya pedig arra utal, hogy ezek a vádak megállják a helyüket. A bankrendszer a hallgatásba menekül.

- a PSZÁF összevissza beszél (szintén lsd. PITEE)

- a PSZÁF „leányvállalata”, a PBT hajmeresztő határozatokat hoz (szintén lsd. PITEE)

- miért csak pénzügyi fogyasztóvédelem nincs?

- a Legfőbb Ügyész is a bankok pártját fogja zagyválásával, és egyszerű magyar szavak félremagyarázásával (szintén lsd. PITEE)

- a PJB-nek is csak posztja van, más semmi. Miért hozták egyáltalán létre, ha nem hagyják dolgozni?

- a bankok miért nem védekeznek a felhozott szakmai, jogi, erkölcsi kérdésekkel szemben? hallgatnak, vagy néha állítanak valamit, de nem bizonyítanak, ezzel szemben a civil oldal hihetetlen mennyiségű bizonyítékot tárt fel. Mindennek ellenére a kormány hallgat, a fejét a homokba dugja, holott a helyzet nyilvánvaló.

- hova lett a pénz? Mivel HUF van a hitelek mögött, valakik nagyon meggazdagodtak ezen. Hova lett az árfolyamnyereség? Kinél csapódott le? A kereskedelmi bankok azt mondják nem náluk, meg kéne keresni kik lettek a haszonélvezők! A bankok ebben nem lesznek partnerek, a kormány sem az. Mindenki titkolózik, ami csak akkor érthető, ha titkolni való van. Ebből elég volt!

- a bankok a kamatemelést sem tudták megmagyarázni, mellébeszéltek, a felsorolt indokaik nem állják meg a helyüket (CDS, stb)

- a bankok nem ültek asztalhoz a PBJ-vel, és a civil szakértőkkel. Vajon miért? Mert lemosták volna őket a pályáról? Vagy nem csak a bankok nem akarták, hanem a kormány sem, mert neki is és az MNB-nek is takargatni valója van?

- a GVH 1,5 éve vizsgálgatja a végtörlesztéskor tapasztalható banki kamatemeléseket. Kizárt dolog, hogy egy ilyen súlyú kérdésben nem lehet ennél sokkal rövidebb idő alatt eredményt felmutatni. A következtetés magától értetődő: az eredményre jutás mesterségesen késleltetett.

 

Összességében megállapítható, hogy hiába a PSZÁF, PBT, PJB, GVH – fogyasztóvédelem nélkül maradtunk. A banki/pénzügyi termékek teljesen kontroll nélküliek, kivételes „szabadságot” élveznek minden más kereskedelmi/szolgáltatási tevékenységgel ellentétben. A teljes hatalmi struktúra félrenéz, nem veszi figyelembe a tényeket! (lsd. pl. a fentiek)

 

Egy dologban bíztunk, és még reménykedünk, ezek pedig a bíróságok.

 

A Kúriára eddig a Kásler féle per került (2.2) ezt sikerült évekre jegelni azzal, hogy az EU-ból kértek állásfoglalást.

 

Június 25-én a PITEE pere következik a Kúrián (2.1). Az érvrendszer világos, egyszerű, közérthető. Ennek ellenére a Kúria a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kérte, a Legfőbb Ügyész pedig egyszerű, közérthető Magyar szavak félreértelmezésével igyekszik menteni a bankokat, és részben szembehelyezkedik saját korábbi – a Kásler perrel kapcsolatban kifejtett – álláspontjával.

 

Ezzel a PITEE perrel kapcsolatosan a magam részéről felkérem azokat a Tisztelt Országgyűlési Képviselőket, akik úgy gondolják, hogy az ügyfelek által a bankoknak kifizetett árfolyamrés egy költség, és mint költség, a kezelési költséggel, és a kamattal együtt fel kellett volna tüntetni a szerződésekben, és ennek hiánya a szerződések semmisségét eredményezi, 


azok jöjjenek el 2013.06.25-én 10 órára Kúriára! Álljanak ki a jogállamiság mellett, és egyértelmű Magyar szavak banki érdekekből történő meghamisítása ellen!


Ha a Kúria a PITEE ellen ítélkezik, akkor az következik be, hogy világos Magyar szavak félremagyarázásával a jogállamiság teljes egészében megszűnik létezni. Ezt nem engedhetjük meg sem mi civilek, sem Önök!

 

Látható, hogy még a kétharmados kormánynak is a bankrendszer parancsol, de azt már tényleg ne hagyjuk, hogy a bíróságoknak is ők parancsoljanak, mert akkor végleg végünk van.

 

Köszönöm a figyelmet, és nagyon kérem a támogatásukat!

 

Fekete László, Kiskunlacháza.

További híreink
Cserhalmi: Azt mondják Árpa Attilára, hogy színész. Akkor mi vagyok én...?
Több mint egyórás interjút adott Veiszer Alinda műsorában Cserhalmi György. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas nemzet színésze a beszélgetésben érintette az 1989. március 15...
2021-10-24 19:57:12, Hírek, Fókuszban Bővebben
Az összefogásról és a kormányváltásról szólt az október 23-ai ellenzéki nagygyűlés
Közös megemlékezést tartottak az ellenzéki összefogás pártjai és politikusai az 1956-os forradalom kezdetének 65. évfordulóján. Több ezren gyűltek össze a Dózsa György út...
2021-10-24 19:57:06, Hírek, Fókuszban Bővebben
Karácsony pártjának szóvivője, a Párbeszéd újbudai alpolgármestere Dobrevre szavazott
Bár karácsony Gergely visszalépését követően mindenkit arra kért, hogy Márki-Zay Péterre szavazzon, a pártja vezető politikusa Dobrev Klárára voksolt. Mindezt az alábbiak...
2021-10-11 15:25:27, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A hódmezővásárhelyi polgármester lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Vidéken szoros volt a verseny...
Bővebben >>