A Hiteles Mozgalom eljuttatta úgy a Kúriához, mint a parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságához azt a tanulmányát, mellyel bizonyítja, hogy a legfőbb ügyész érvelése a deviza alapú hitelezések esetében használt „költség” és „kamat” fogalmakról úgy jogilag, mint a köznapi értelemben hibás. A PSZÁF ezzel kapcsolatos, napokban nyilvánosságot látott állásfoglalása szintén hamis adatokra épül, mellyel jelenleg a Kúriát igyekeznek megtéveszteni.

Amennyiben a Kúria a Legfőbb Ügyész és a PSZÁF minden valóságalapot nélkülöző állásfoglalásait építi be a bíróságok ítélkezési gyakorlatába, az azt fogja eredményezni, hogy mindazok után, amellyel hivatalosan és a felügyeleti szervek engedélyével uzsorakamathoz juthattak a bankok az adósok kárára, még a bíróságon is folytatódni fog az adósok megtévesztése és nyomorba döntése. A Hiteles Mozgalom igyekszik felhívni a Kúria figyelmét mindezekre az elhallgatott tényekre.

Félő azonban, az eddigi példák alapján, hogy mindaddig, míg a Kúria készülő konferenciájára nem hívják meg a civil adós-érdekvédő szervezetek képviselőit, a konferencián részt vevő bírákat szándékosan, célzottan és előre eltervezetten fogják megtéveszteni a konferenciára meghívott előadók. Ennek okán Szabó József, a Hiteles Mozgalom egyik alapítója a nyilvánossághoz fordult, hogy tájékoztathassa a közvéleményt arról, mit is szeretne eltussolni valójában a PSZÁF a Kúria számára összeállított állásfoglalásában.

A Hiteles Mozgalom PSZÁF állásponttal szembeni, Kúriához eljuttatott álláspontja a következő:

„Az OTP saját döntése volt, hogy jóval több CHF-t helyezett ki, mint amivel rendelkezett. Teljesen igaz, hogy a bankoknak zárniuk kell a nyitott pozíciójukat. Az OTP tudatosan hozott létre a CHF esetén nyitott pozíciót. Ha rendelkezik valóban CHF-al, akkor nincs nyitott pozíció, azt a CHF-t adja tovább, amivel rendelkezik. A nyitott pozíció zárásának egyik módja, ha él a korábban ismertetett lehetőséggel, kiszámolja, hogy milyen kockázata van és megfelelő nagyságú kockázati céltartalékot képez. Mint láttuk, forint gyengülés esetén nincs kockázata a banknak. Kockázata csak akkor van, ha a forint erősödik. A banknak ki kellett volna számolnia, hogy mekkora összeget kell képeznie tartalékként, hogy a forrásait akkor is ki tudja fizetni, ha a forint erősödik.

Mint nagyon jól tudjuk, a forint nagyon jelentősen gyengült, a korábban képzett céltartalék felszabadult volna. Az OTP-nek a forint gyengülésen még jelentős nyeresége is keletkezett volna, mivel a deviza elszámolású kölcsönt felvevő ügyfelei egyre több forintot törlesztenek. Az OTP jelentős adót fizetett volna ez esetben az államnak. Az OTP viszont nem ezt a kockázat kezelő megoldást választotta, hanem a swap ügyletet. A swap egy ellentétes tulajdonságú, hasonló nagyságú ügylet mint a kölcsön. Semlegesíti a bank árfolyamkockázatát.

Az összes hazai pénzintézet CHF swap állománya 2009-re meghaladta az 5.000 milliárd forintnyi összeget. Ebből az OTP 841 milliárddal rendelkezett. … Természetesen nem hitelenként, kölcsönönként számolják az árfolyamkockázatot és kötnek swap ügyletet, hanem a bank teljes működését nézik és ennek alapján. Természetesen nem a kölcsönszerzodések megkötése előtt kötik a swap ügyleteket, hanem amikor újabb árfolyamkockázat keletkezik, vagy a korábbi swap ügylet lejár. 2006-ban 576 milliárd forintnyi CHF swap állománya volt az OTP-nek, 2009-ben pedig már 841 milliárd forint összegű.

Mivel a swap ügylet ellentétes jellegű, mint a kölcsönügylet, ha a forint gyengül, akkor az OTP fizet a swap partnernek, ha a forint erősödik, akkor a swap partner fizet az OTP-nek. Amennyiben sikerül pontosan felmérni a banknak a devizakockázatát, és ezzel összhangban lévő swap ügyleteket sikerül kötnie, akkor alig-alig érinti a bankot a CHF árfolyam változása. …

Amennyiben az OTP a másik kockázatkezelő megoldást választja, a kockázati céltartalék képzést, akkor a banknál maradt volna az a nyereség, melyet az Ügyfelei egyre magasabb törlesztő részlet fizetéséből adódik. A swap ügylet nem változtatja meg a forrást. Pista bácsi az OTP-nél elhelyezett Ft-jáért nem kap majd CHF-t, azért mert a bank swap ügyletet kötött. A forrás marad Ft, Pista bácsi forintot adott kölcsön a banknak (betét elhelyezés) és forint jár neki. Hasonlóan, a kölcsönt felvevő ügyfelének az OTP forintot adott kölcsön, így csak forintot kérhet vissza. A CHF ebben a deviza elszámolású kölcsönben csak egy számolási segédlet, arra szolgál, hogy a törlesztő részleteket ki lehessen számolni.

… Teljesen egyértelmű tény, hogy a vételi és eladási árfolyam használata a deviza elszámolású kölcsönt felvevőnek nagyon jelentős költséget jelent, semmiképpen nem lehet a THM-t úgy számolni, hogy az árfolyamrés költségnövelő hatása ne jelenjen meg benne. Minden ezekkel a tényekkel szembeni állítás valótlan, semmi alapja nincs. Számpéldával bizonyítjuk a korábbi anyagunkban, hogy az az árfolyamrés hatással van a nyilvántartott kölcsönösszegre és hatással van törlesztési részletre Egyszerűen elképesztő, hogy a pénzügyi terület állami Fogyasztóvédelmi Hatósága ilyen valótlan állítással félre akarja vezetni a Kúriát.

Kérjük a Kúriát, hogy vegye figyelembe a felsorolt tényeket és mellőzze a PSZÁF mostani, valótlan állításait.”

Doody