A bankok tevékenységéról, és működéséről indított sorozatunk bevezető része után,  tegnapelőtt a visszavont engedélyekkel rendelkező intézetek névsorával folytattuk,  tegnap pedig azokról a bankokról adtunk hírt olvasóinknak, amelyek ellen a leggyakrabban indult eljárás. Ma a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a téma.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat:

Elsőként pontosítanunk kell a fenti fogalmat: a PSZÁF vizsgálja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a GVH pedig a tisztességtelen piaci magatartást. Már e két fogalom alapjainál is hatalmas űr tátong a két felülvizsgáló szerv között. Nemcsak azért, mert úgy tűnik, a két felülvizsgálati szerv között nincs párbeszéd, mint ahogyan nincs adatcsere sem, egymás számára jelentéseket sem készítenek. S ha ez nem volna elég, a két felügyeleti szerv fogalomtárában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nem jelenti a tisztességtelen piaci magatartást. Ez az OTP Bank esetében különösen feltűnő, hiszen a PSZÁF többször is megbüntette az idén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért, míg a GVH mindannyiszor, amikor tisztességtelen piaci magatartásért indult a bankkal szemben vizsgálat, sosem találta bűnösnek.

A piaci magatartás konkrétan a vállalkozás – légyen szó bármilyen jellegű vállalkozásról – kereskedelmi gyakorlata során valósul meg. Ha a vállalkozás kereskedelmi gyakorlata tisztességtelen, akkor, evidens, hogy maga a piaci magatartás is tisztességtelen. A bankok vonatkozásában ez nem igaz. Mi az oka? Nem kutattuk. Egy dolog azonban biztos. Hiába állapítja meg a PSZÁF azt: egy bank tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. Szankcionálási lehetősége csak az esetenkénti bírságolásra van. A GVH ellenben ugyanezen banknál nem állapítja meg (többszöri PSZÁF-bírság után sem), hogy az a bank tisztességtelen piaci magatartást tanúsít. Még arra vonatkozóan sem hallani példát, hogy a PSZÁF hivatalból, többszöri bírságolás után tisztességtelen piaci magatartást tanúsításáért feljelentette volna bármelyik bankot a GVH-nál. Még akkor sem teszi ezt, amikor egy bankot a Banki Etikai Kódex megsértéséért többször bírságol. Pedig ez a kategória már kétségkívül tisztességtelen piaci magatartást jelez, hiszen a saját szabályaikat sem tartja be, nem csupán az országunk törvényeit. …

Csak egy példát ragadok ki, a sokból: „Az OTP Ltp. Rt. tevékenységével kapcsolatban azzal összefüggésben indult vizsgálat, hogy olyan szolgáltatást kínált, mely még nem állt a fogyasztók rendelkezésére, illetve a tevékenység fogyasztók számára lényeges tulajdonságai még - a jogszabályi háttér részbeni hiánya folytán - nem voltak ismerhetőek. 

A vizsgálat által feltárt adatokból a Versenytanács megállapította, hogy a vizsgálat tárgyává tett, 1996. szeptemberétől 1997. márciusáig folytatott reklámtevékenység, az OTP Ltp. Rt. alapítását megelőzően folyt. A reklámozás, mint piaci tevékenység folytatása az OTP Ltp. Rt. alapítója, az OTP Bank Rt. piaci tevékenységéhez kapcsolódott, így az alapító esetleges jogsértő magatartásával kapcsolatban a megalapított OTP Ltp. Rt-vel szemben érdemi döntést hozni nem lehetett. 

Fentiekre figyelemmel a Versenytanács az eljárást az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 53. § (3) bekezdése alapján megszüntette, mivel a versenyfelügyeleti eljárás - a beszerzett iratokból megállapíthatóan - nem a megfelelő ügyfél ellen indult. 

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben érdemi döntés annak ellenére sem volt hozható, hogy az alapító OTP Bank Rt-ben a Lakástakarékpénztár majdani tevékenységével ugyanazon személyi állomány foglalkozott, amely részben jelenleg az OTP Ltp. Rt-nél dolgozik, ugyanis a reklámtevékenység szervezetését az OTP Bank Rt. alkalmazottjaiként, annak megrendelése és anyagi hozzájárulása mellett folytatták.”

Mai, díjnyertes kérdésünk: Önök tudták, hogy az OTP Lakástakarékpénztár Zrt-je egyszemélyes vállalkozás? Mégpedig zártkörű (azaz a működéséről nem köteles negyedévente adatokat szolgáltatni a felügyeleti szervek részére). Tehát még a személyi felelőse is meglett volna a fenti határozatnak, ha és amennyiben az a bűnösséget állapította volna meg. …

Egy másik (szintén OTP): „A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás - aki a lakossági folyószámla-vezetés piacán 62 % mértékű részesedéssel rendelkezik - a megbízások teljesítésének idejét illetően tanúsít-e visszaélésszerű magatartást, azaz gyakorlata sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ában foglalt tilalmat. 

A vizsgálati jelentésben foglalt következtetés az volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nincs gazdasági erőfölényben …”  Ugyanezen határozat így folytatódik: „Az eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon gyakorlata, hogy nem fogad el olyan rendszeres közvetlen terhelési megbízást, hogy a folyószámlát a számlán közölt teljesítési határidő legutolsó napján terhelje, esetleges erőfölényes helyzetben visszaélésnek minősíthető-e; vagyis sértheti-e a Tpvt. 21. § c) pontját, miszerint tilos az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás. 

E törvényi tényállás nem önmagában a piacuralmi helyzetet tiltja, hanem az ezzel való visszaélést. …” Emlékszünk? A határozat első részében a GVH leszögezi, hogy a bank nincs gazdasági erőfölényben. A határozat második részében azonban már kénytelen megállapítani, hogy de igen, csakhogy itt azt jelenti ki, hogy: Na és? Azt nem tiltja a törvény. …

Egy harmadik (szintén OTP): „A Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy az áruval egy tekintet alá eső szolgáltatás valamely elemének a szolgáltató általi megváltoztatása, amely a szerződés módosításában ölt testet, fogalmilag fogyasztómegtévesztés-e, miután a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja tiltja az áru, a szolgáltatás lényeges tulajdonságának elhallgatását. A vizsgálat szerint ilyen lényeges tulajdonság, hogy a bankkártyához havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel jár és a futamidő előtti betétfeltörésnek kialakult rendszere van, amelyek vonatkozásában az OTP elmulasztotta közölni a fogyasztókkal szerződéskötésük előtt, hogy azokat változtatni fogja. 

A vizsgálat sem állította, még kevésbé bizonyosodott be, hogy az OTP eleve úgy alakította ki készpénzfelvételi és betétfeltörési rendszerét, hogy a fogyasztók számára hátrányosan attól úgy is el fog térni. Viszont sem az OTP, sem a vele szerződést kötő fogyasztók nem hagyhatták a szerződéskötéskor számításon kívül az esetleges jövőbeli változásokat, amelyek önmagában a határozatlan időre szóló szerződéses viszonyból következően keletkezhettek. A változtatási jogot az OTP maga számára egyoldalúan üzletszabályzatában, szerződési feltételeiben ki is kötötte. 

A jelen esetben ezért a Tpvt. 8. §-ának megsértése csak akkor merülhetne fel, ha a változtatásokra vonatkozó belső döntés meghozatala és azok 1999. július 1-i hatálybalépése közötti időszakban az OTP jobbtudomása ellenére a változtatásokra vonatkozó tájékoztatás tekintetében valamely fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartást folytatott. A belső döntés meghozatala és az 1999. június 10-től teljes körűen hozzáférhető hirdetményi tájékoztatás között azonban alig néhány nap telt el, amely már csak az idő rövidsége miatt sem volt alkalmas arra, hogy az OTP a piaci versenyben fogyasztómegtévesztő magatartást tanúsítson.”

Tehát, bár megállapítja a határozat, hogy igen, megtévesztette egy ígéretével a bank a fogyasztót, de azért tulajdonképpen a fogyasztó a hibás, nem pedig a bank tisztességtelen. Mint ahogyan ugyanez a határozat bár megállapítja a bank egyoldalú szerződési feltételrendszerét, érdemben mégsem tesz lépést ez ellen, pedig a Ptk. tiltja ezt a cselekményt, mert tisztességtelen, és a fogyasztó számára hátrányos. Talán azért, mert ez is a fogyasztó hibája? …

És már nincs is mit mondani, ez a pár, kiragadott határozat magáért beszél. Ezzel a kivételezett helyzettel hazánkban csak az OTP rendelkezik. Talán, mert igen sok miniszterünk rendelkezik OTP részvénnyel (tetemessel) ahhoz, hogy a törvény szigorával a kormányzás megengedhetné, hogy a felügyeleti szervek lecsapjanak erre a bankra. Mi is történhetne akkor a részvényeik értékével? …

Adnak ám arra is, a nagy döntési magasságokban, hogy ne érje szó a ház elejét, ennek okán az OTP-t kisebb „bűnökben” bűnösnek mondják ki. Ilyen például a termék reklámozásának fogyasztó megtévesztésére alkalmas módja, vagy a fogyasztó döntésének tisztességtelen befolyásolása.

gvh.hu 1

gvh.hu 2

gvh.hu 3

gvh.hu 4

gvh.hu 5

gvh.hu 6

gvh.hu 7

Mindezzel együtt ezek mégsem merítik ki a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát a Versenyhivatal szerint. Mint ahogyan ez nem meríti ki a Banki Etikai Kódex megsértését sem, amelyet, természetesen elsőként ez a bank írt alá. A Bankszövetség sem lépett még föl vele szemben, egyszer sem. Mindenesetre érdekes.

Így hát összeállítottunk egy listát, mely a pénzintézetekkel szemben, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogcímen indult eljárások száma alapján készült. Ebben a listában, a fentiekre való tekintettel kizárólag azon eljárások száma szerepel, melyet e jogcímben a PSZÁF indított.

Folytatjuk a részletes listával.