A  középszintű magyar érettségi  szövegértési feladatsorának megoldásait  számos ismert weboldalon  szaktanárok segítségével oldották meg, ám a magyartanárok egyike sem ért el  maximum pontot.  Az  Oktatási Hivatal szerkesztőségünknek elutasító választ adott arra a kérdésre, hogy a vitathatóan értelmezhető feladatok miatt, változtatnak-e a javítókulcson. A Magyartanárok Egyesületének Választmánya tegnap összeült és döntésüket levélben küldték el az Oktatási Hivatalnak.

LEVÉL AZ OKTATÁSI HIVATALNAK

A Magyartanárok Egyesülete mint szakmai szervezet az elmúlt héten számos, a korábbi évekhez képest több észrevételt kapott a középszintű érettségi dolgozatokat javító kollégáktól, elsősorban a szövegértési feladatsor Javítási-értékelési útmutatójával kapcsolatban. Noha első ránézésre rendben lévőnek találtuk a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látunk.

Megvizsgálva a kollégák által felvetett kérdéseket nyomatékosan felszólítjuk az Oktatási Hivatalt, hogy az alább felsorolt esetekben módosítsa, illetve egészítse ki  a javítási-értékelési útmutatót, különös tekintettel arra, hogy – ahogyan az útmutató fogalmaz - „Az 1.,5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el.”

Az egyesület választmánya ezúttal csupán három feladattal kapcsolatban tesz észrevételt, mivel a többi, helyenként szintén vitatható feladatmegfogalmazással és helyes válasszal a javítási útmutató megengedőbb: „a javító tanár csak az útmutatóval lényegében egyező tartalmú választ értékelheti pontokkal.”.

1. feladat: A feladat az alapszövegben említett hét esemény időbeli relációinak felismerését várja el a vizsgázótól. A pontozás 1-7 pontot rendel adni a megfelelő sorszámmal jelzett egyes események számától függően, vagyis elismeri, hogy a helyes sorrend egyes részleteinek felismerése is értékelhető. Ugyanakkor azáltal, hogy a megoldókulcs szigorúan sorszámokat rendel az egyes eseményhez, mégis lehetetlenné teszi a részfelismerések értékelését. Például a 6.. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (5., 3., 1., 2.,  4., 6., 7.) 5 ponttal értékelhető, míg az 1. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (6. 4., 2., 3., 5., 7., 1..) 0 pontot érdemel, noha az  utóbbiban valójában a vizsgázó által 2-7-tel jelzett hat esemény sorrendje tökéletes választ ad kérdésre, vagyis 6 pontot érdemelne. Ez az időbeli viszonyokat kereső feladatok megoldókulcsában elkövethető legprimitívebb méréstechnikai hiba igazságtalanul okoz jelentős pontveszteséget a vizsgázóknak, és így az esélyegyenlőség jegyében okvetlen javításra szorul. Az egymást követő állítások közötti sorrendi reláció felismerése érdemel egy-egy pontot, nem pedig a leírt és az útmutatóban megadott sorszámok egyezése.

Az 5. és 10. feladatban közös az, hogy az alapszövegben szereplő előszó és az azt követő, az előszó írója által szerkesztett szöveggyűjtemény (vagyis a vizsgázó számára ismeretlen szövegkorpusz) közötti kapcsolatokra vonatkozik. Tehát a vizsgázó válaszainak helyessége részben attól függ, hogy Lukácsy Sándor fejezetcímei mennyire egyértelműen idézik fel az adott tárgykört. Az alapszövegtől ennyire elrugaszkodó és metaforikus kifejezések egyértelmű lefordítását váró feladatkijelölés már eleve felveti a kérdést, hogy itt egyáltalán a szó valódi értelmében vett szövegértési feladatról van-e szó. Nem csoda hát, hogy a szerkesztő szubjektív döntéseinek rekonstruálására kényszerülő vizsgázó több alkalommal szembesül saját ismeretei alapján alig megoldható dilemmával. Mindkét feladat esetében az a benyomás támad, hogy a feladatok összeállítója „visszaélt” szöveggyűjtemény ismeretével, és nem mérte fel kellőképpen, milyen megoldási lehetőségek merülhetnek fel az ezzel az ismerettel nem rendelkező vizsgázó fejében Ezért javasoljuk az 5. és 10. feladat megoldókulcsának alábbi kiegészítéseit:

Az 5. kérdés az alapszövegben felsorolt tárgykörök és a szöveggyűjtemény fejezetcímeinek párosítását várja el. A feladat megoldásához nyilván segítséget nyújt az 5 tárgykör és az 5 fejezetcím, végső esetben a kizárásos alapon történő párosítást is lehetővé tevő azonos száma. Egyes címek és tárgykörök között „hívószavak” teremthetnek kapcsolatot (nemzeti sajátságaink - nemzetiségünk, szabadság - szabad nép), ám két fejezetcím esetében nincs ilyen segítség. A javítási tapasztalatok szerint az „Itt élned, halnod kell” fejezetcímet a vizsgázók jelentős része nem a Lukácsy Sándor által választott reményhez, hanem az „áldozatvállalás és a tiszta közéleti erkölcshöz” rendelte hozzá - a mondat elsődleges jelentése alapján és Vörösmarty versének ismeretében teljes joggal. Az „Itt élned, halnod kell” sor ugyanis kötelességet, erkölcsi parancsot és nem reményt fejez ki.  Ha a vizsgázó így választott, az „Istenem és lelkiismeretem előtt” cím maradt számára a „szorongattatások közt erőt adó remény” tárgykör számára, ami látszólag éppoly alkalmas itt, mint a Lukácsy választotta „áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs” tárgykörnél. Ezért javasoljuk a 5. feladatnál az 2., 7., 12., 11.,  5. sorrend helyes megoldásként való elfogadását is.

A 10. feladatban a szöveggyűjtemény négy idézetét kell a vizsgázónak az alapszövegben felsorolt 12 tárgykör valamelyikéhez rendelnie. Az idézetek közül problematikus a c) jelű, Eötvös Józseftől származó szöveg tartalmának megítélése, ugyanis a kiragadott két mondat elsősorban az egyének és az egyes nemzetiségek szabad fejlődésének egyenlő jogáról szól. A „béke és barátság minden nép között” tárgykör-elnevezésben a „nép” szó inkább más országok népére és nem a hazai nemzetiségekre enged következtetni, a „béke és barátság” pedig aligha azonosítható az „egyenlő joggal” vagy a „szabad kifejlődéssel”. Ezért függetlenül az idézetnek a szöveggyűjteményben elfoglalt helyétől itt szükséges lenne elfogadni az a c) jelű idézetnek a 7. „szabadság és demokrácia” tárgykörhöz való hozzárendelését is.

A fenti észrevételeket e levél elküldésével egy időben a Magyar Távirati Irodának is eljuttatjuk.

a Magyartanárok Egyesületének Választmánya

Budapest, 2012. május 14.                                     

ELŐZMÉNYEK

Nem módosít az Oktatási Hivatal - 2012 magyar érettségi

Egy szövegértés négyféle eredmény – Érettségi 2012

Az érettségit a magyar írásbelivel kezdték meg a diákok

Felsőoktatás - felvételi - meghökkentő számok

50 diákból 25 menne külföldre tanulni

„Uzsora jellegű diákhitel, korszerűtlen tananyag”?