A Magyar Sziget 2011 rendezvényen történtek miatt 2011 augusztusában,több szervezet és magánszemély önálló  feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen közösség elleni izgatás bűntettének elkövetése miatt. A nyomozást megszüntető határozat az összes egymástól független feljelentő nevét, és címét közölte. Ennek jogszerűségét firtattuk...

2012. április 4-én megjelenő írásunk  egy nyomozást megszüntető határozatról szólt.  A rendőrség szerint a 2011 augusztusában, a 07.31-e és 08.07-e között a Magyar Sziget 2011 rendezvényen nem valósult meg a közösség elleni izgatás bűntettének elkövetése.

Vajon jogszerű volt e, hogy  a rendőrség egy nyomozást lezáró határozatában, az egymástól független személyek és szervezetek nevét és címét határozatában az összes feljelentő számára közzé tettei? Ezt kérdeztük meg a Pest Megyei Rendőr Főkapitányságtól:

Válasz:

"A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztálya nyomozást folytatott közösség elleni izgatás bűntette elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben. Az üggyel kapcsolatban több feljelentés is érkezett civil szervezetektől, illetve magánszemélyektől.

A nyomozást a PMRFK 2012. év 03. hó 26. napján a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés b) pontja alapján - mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény - megszüntette. Mivel a feljelentések ugyanarra a cselekményre vonatkoztak, a PMRFK a feljelentéseket, illetve az azok tárgyát képező cselekményt egy eljárásban vizsgálta.

Erre tekintettel a nyomozás megszüntetésére is egy határozattal kerülhetett sor, figyelemmel arra, hogy egy büntetőeljárás egy elkövetővel - jelen esetben ismeretlen tettessel - szemben, azonos jogcímen, több határozattal történő megszüntetésére a hatályos büntetőeljárási törvény nem ad lehetőséget.

A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 169. § (2) bekezdése meghatározza a büntetőeljárás során hozott határozatok, így a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozatok kötelező tartalmi elemeit. E bekezdés szerint a "határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat". Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (6) bekezdése szerint "az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell". A törvény (8) bekezdése szerint kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

Mivel azonban a feljelentések mindegyike tartalmazta az adott feljelentő személy nevét és lakcímét, illetőleg a feljelentők a feljelentéseikben, valamint a nyomozás során nem kérték az adataik zárt kezelését - amelyre egyébként a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96. § (1) bekezdése alapján az eljárás alatt bármikor joguk és lehetőségük lett volna, függetlenül attól, hogy a nyomozás során tanúként nem lettek kihallgatva - nem merült fel kétség a személyes adatok kezelhetőségével kapcsolatban.

Ebben a körben kiemelendő továbbá, a 2011. évi CXII. törvény (5) bekezdés a) pontjában írt rendelkezés, amely szerint ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. A fentieknek megfelelően a PMRFK eleget téve a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 169. § (2) bekezdésében meghatározottakból folyó kötelezettségének, figyelembe véve az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdésben, az 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a (6) bekezdésben és a (8) bekezdésben előírtakat, a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozatban jogszerűen tüntette fel a feljelentők neveit és az azonosításukhoz szükséges személyi adataikat (lakcímeiket), tekintettel arra, hogy a határozat rendelkezései rájuk is vonatkoznak."

Megkérdezzük az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát és egy független adatvédelmi szakértőt, vajon mi az ő álláspontjuk? A megkeresés eredményéről azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat.