A gettórendelet kibocsátásának hetvenedik évfordulóján nyílt Klauzál téri kiállítás a pesti gettóba zárt emberek ezreinek, a háború végnapjaiban értelmetlenül el- és meghurcoltaknak, az áldozatoknak kíván emléket állítani. Az egykori gettó helyszínén felállított épületben 2015. január 18-ig látogatható a fiatal kortárs művészek e témára reflektáló alkotásait, valamint a tragédiát megörökítő archív fotókat bemutató tárlat.

A téren a gettóra emlékeztető zárt, magas falak mögött kialakított épületben fiatal kortárs művészek fejezik ki elgondolkodásra ösztönző alkotásaikkal személyes viszonyukat a helyhez és a tragikus eseményekhez. A kiállítók, a holokauszt utáni „harmadik generáció” tagjai, saját művészi eszköztáruk, stílusuk és módszerük alkalmazásával reagálnak alkotásaikkal a hely tragikus emlékeire. A kiállító kortárs alkotók: Koós Gábor grafikusművész, Magyarósi Éva képzőművész, Moizer Zsuzsa képzőművész, Rabóczky Judit szobrászművész, Réthey-Prikkel Tamás fotóművész, Sándor Krisztián festőművész, Solt András grafikusművész, valamint Tranker Kata képzőművész.

Az építmény külső falán eddig a nyilvánosság előtt kevésbé ismert, megrendítő archív fotókon kísérhetjük nyomon a gettóhoz kapcsolódó történelmi eseményeket. A tárlat szembesíti a látogatókat Erzsébetváros történetének legsúlyosabb drámájával, a nyilas terror és a város ostroma idején e területre kényszerített mintegy 70 ezer ember életének borzalmaival és ezrek mártírhalálával.

”A pesti gettó emlékezete” című, Klauzál téri kiállítás megnyitóján Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala – Városrehabilitációs pályázatán méltón nyert az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár, hiszen Budapest 100 évvel ezelőtt még az európai zsidóság egyik központja volt, és többek között ennek a ténynek is köszönhette világvárossá fejlődését.

Hutiray Gyula Erzsébetváros alpolgármestere azon 70 évvel ezelőtti eseményeket idézte, melyek soha nem merülhetnek feledésbe, hiszen azokon az utcákon járunk, ahol az itt elkövetett borzalmakról a kiállítás képei tanúskodnak. Az alpolgármester kiemelte, hogy a gettó felszabadulása után sem értek véget a megpróbáltatások, hiszen több ezren hunytak el a gettó két hónapos időszaka alatt szerzett betegségek által.

Szabó Noémi művészettörténész alábbi, elgondolkoztató szavai zárták a megnyitót (...) Azonban mindennél fontosabb, hogy e szabadtéri installáció, kilépve a múzeumi csarnokok, a tiszteletet parancsoló intézmények és konferenciatermek zárt tereiből, innen a köztérről, a múlt eseményeinek valódi színhelyéről szól a legtágabb értelembe vett közösséghez. Mindenkihez. Ekképpen a Klauzál tér emlékektől terhes múltjának és viharvert jelenének egymásra rakódott és összefonódó rétegei nyújthatják a leghitelesebb díszletét e kiállításnak.

A résztvevő művészek az un. holokauszt utáni „harmadik generáció” tagjai (mind a 80-as évek környékén születtek). A vészkorszakhoz fűződő családi érintettségük vagy közösségi tapasztalatuk roppantul sokféle, azonban tágabb értelemben vett kulturális identitásuknak mégis szerves részét képezi a holokauszt traumája és az arra adott, önvizsgálatból fakadó egyéni válasz.

A Klauzál téri kiállítást létrehozó VII. kerületi önkormányzat célja, hogy a 70. évfordulóra készült emlékkiállítást követően, a Csányi utca 5. szám alatt a Klauzál téri jelenlegi kiállítás anyagait is befogadó olyan épület fogadhassa a látogatókat, amely Erzsébetváros zsidó lakosságának több száz éves helyi történetét, az egykoron itt élők mindennapjait, kultúráját tárja az érdeklődők elé. Erzsébetváros Önkormányzata a Történeti Tár kerület életében való jelentőségét és a megvalósítás iránti elköteleződést a Klauzál téri kiállítást létrehozásával méltó módon fejezte ki.