Új jelenség látszik kibontakozni a közigazgatási hatósági eljárásokban. Ők azon emberek csoportjai, akik a szakmai felkészületlenségnek, hozzá nem értésnek és tenni nem akarásnak esnek áldozatul. Ha az ember hatósági ügyet akar intézni, egyre inkább fel kell készülnie azokból a jogszabályokból, amelyik az adott közigazgatási eljárásra vonatkozik. Vegyük sorra az egyes közigazgatási eljárásokat, és az eljárások alatt elkövetett, hatóságok általi szabálysértéseket.

Hangsúlyozni szükséges: tisztelet a kivételnek, hiszen, meg kell hagyni, kivételek vannak. A kivételek pedig erősítik a szabályt. Általánosságban viszont elmondható: ha pénzed nincs, jogod sincs.

Közigazgatási eljárás. … Itt nagyon szívesen terhelnek az emberre mindenféle eljárási illetékeket, azért, hogy az ügyfélnek elmenjen a kedve az ügyének intézésétől. Arról sem esik szó, hogy szociális méltányossági alapon illetékmentesség is megilleti az ügyfelet. Apropó, méltányosság. A közigazgatási hatósági eljárást előíró törvény szabályozza, hogy a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére, részben, vagy egészben, méltányossági elengedést gyakorolhat. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy még az ügyfél kérésére sem gyakorolnak méltányosságot. Ezzel együtt arra is fel kell készülnie az ügyfélnek, hogy minden egyes ügy elintézése több körös. Első körben ugyanis majdnem minden, ügyfél által kezdeményezett eljárást elutasítanak.

Önkormányzati szociális eljárások. …  Itt aztán szükség van az igazi türelemre, aki idegesebb típus, ki se nyissa az önkormányzat ajtaját. Méltányosságról hírből sem hallottak, a szociális területen érkező beadványok több hónapig hevernek az asztalon (vagy valahol). Már csak azért sem szeretnének méltányosságot gyakorolni, mert (figyelem, ez a mondat elhangzott!): „Túl sok vele a papírmunka az Állami Számvevőszék felé.” A szegény ember számára adható juttatások eltitkolandó adatként szerepelnek az önkormányzati nyilvántartásokban, annak ellenére, hogy pont ezeken a helyeken a belső nyilvántartások szerint az összes, illetékességi területen élő szegény ember hozzájut a megfelelő juttatásokhoz. Szóbeszéd? Pletyka? Meglehet. Mindenesetre tény: egyre több panasz érkezik a civil érdekvédők felé arra vonatkozóan, hogy a szociális juttatásokhoz nem férhetnek hozzá a rászorultak. Adósságrendezési szolgáltatás nyújtása választható az önkormányzatok számára, mégis csak a legritkább esetben igénylik azt meg. Nem azért, mert ezzel valóban segíteni tudnának a rászorultakon, hanem azért, mert e szolgáltatás nyújtásához nem áll rendelkezésre megfelelően képzett munkatárs az önkormányzatnál.

Önkormányzati gyermekvédelmi eljárások. … Izgalmas terület, kizárólag haladóknak. Ehhez az eljárásformához betéve kell tudnia az ügyfélnek a gyermekek védelméről és jogairól szóló törvényi rendelkezéseket, a Büntető- és Polgári törvénykönyvet, a közigazgatási hatósági eljárást előíró törvénnyel együtt. Ennek legtöbbször az az oka, hogy maguk a gyermekvédelmi területen dolgozók sincsenek a vonatkozó jogszabályokkal tisztában. A törvénymódosításokról, és azok hatályba lépéséről már ne is beszéljünk, hiszen továbbképzésre, vagy bárminemű képzésre csak a legritkább esetben van lehetőségük – a minisztériumuk ezt nem tartja fontosnak.

Az, hogy egyre több, gyermekvédelem területén dolgozó munkatárs szociálisan érzéketlen, már nem is meglepő. Mint ahogyan az sem, hogy úgy a szociális-, mint a gyermekvédelem területén dolgozók egyre gyakrabban a felsőbb rétegekből kerülnek ki, természetes kiválasztódás (értsd: rokonság) útján, így, mivel nem tapasztalták, fogalmuk nincs azokról a jelenségekről, amelyeket az ügyfelek elpanaszolnak nekik. Az pedig egyenesen létezhetetlen, hogy ki is menjenek a családokhoz, tekintettel arra, hogy a kiküldetésért járó pénzt egyszerű papírmunkával is felvehetik, hát bolond volna kimenni a helyszínre, sokszor a degradáló szegénységbe, vagy éppen mocsokba.

A családsegítő munkatársainak nincs jogosultságok egy védelembe vételi eljárás lefolytatására, ők csak javaslatot tehetnek erre vonatkozóan a jegyzőnek, vagy a gyámhivatalnak, pedig ők azok, akik kint vannak terepen. Látják, hallják, tudják – joguk még sincs azonnal intézkedni, akár a helyszínen. Ha javaslatukat megteszik, az ott el is akad, végül intézkedés nélkül lezárul az ügy. A jegyző és a gyámhivatal általában a bírósághoz irányít, de mivel a bírósági eljárás megindulása is több hónap, hát az ügyfél visszamegy, mert az idő sürget. Ekkor azonban azt közlik vele: mivel benn van a kereseti kérelem, ők már nem illetékesek, szívből sajnálják. …  Ha családon belüli erőszakról beszélünk, az ügyfél rájuk nem számíthat. Kizárólag a legritkább esetben indítják meg hivatalból a bírósági eljárást az elkövetővel szemben (életveszélyes sérülés, haláleset), inkább a rendőrséghez küldik az ügyfelet. Igen ám, de mivel a családon belüli erőszak családon belüli tényállás, rendőr a rájuk vonatkozó törvények szerit csak abban az esetben intézkedhet, ha vér folyik, csonttörésnél például, ha az nem nyílt törés, ami vérzéssel is jár, nem. Visszairányít hát az önkormányzathoz. A gyermekek sérelmére elkövetett egyéb cselekmények sem léteznek a fogalomtárukban. Ha az egyik szülő akadályozza a kapcsolattartást, legyintenek egyet, ha a gyermek veszélyeztető környezetben nevelkedik, akkor pedig nem néznek oda.

Bírósági eljárások. … A türelem angyalainak ajánlom. Ha a titkárságon kér az ember segítséget a kereseti kérelme megírásához, készüljön fel az ügyére vonatkozó jogszabályokból, és a saját, bírósági eljáráson belüli lehetőségeiből – ezek ugyanis nem kerülnek bele. Minél rövidebben, és a sablonnak mindenben megfelelően írják meg. Ha több beadvány megfogalmazásában is kér segítséget, előbb-utóbb elhajtják, mondván: ezekre már nincs lehetőség, a jogszabályok változása folytán. Illetékmentességről, illetékfeljegyzésről, tulajdonlapon szereplő széljegyzetről (vagyoni ügyekben) kirendelt jogi képviselőről csak ritka esetekben esik szó. A bírósági eljárás folyamatáról, a bírósággal való kapcsolattartásról, az iratbetekintési jogról sem igazán hallanak az ügyfelek. A kereseti kérelem befogadása több hónapot vesz igénybe, folyamatos hiánypótlásokra visszaadogatva a kérelmet. Többször is ugyanazt kérik – magyarázat nélkül – hiánypótoltatni. Közben a már benyújtott iratok eltűnnek, természetesen fegyelmi eljárás nem indul. Szívás, ha az ügyfél kérelmét a bíróság elnöke fogadja be, és bírálja el, hiszen az ügyfél ebben az esetben még csak panaszt, vagy kifogást sem nyújthat be az eljárás folyamán, lévén, az elnöknek ezekben az esetekben saját maga eljárását szükséges felülvizsgálnia. Elfogultsági kifogást is teljesen fölöslegesen ad be az ügyfél ezekben az esetekben, a Törvényszék ugyanis visszaadja a bíróság elnökének (aki az ügyben eljáró bíró) elbírálásra, naná, hogy nem találja saját magát a saját eljárása felülvizsgálata közben.

Apropó, Törvényszék. Nem szabad hinni a szemünknek. Ha fellebbezést be is fogadja az első fok, az eljárás összes iratát fel kell terjesztenie a másodfokú bírósághoz az ügyben eljáró bíróságnak, mert az ügyfél ezt saját maga nem teheti meg. Ezt a rendszert azért találták ki ilyen szépen, mert az első fokon eljáró bíró sok esetben kiválogatja a Törvényszék elé terjesztendő iratokat, és csak azokat küldi föl, amelyik az ő ítéletét és meglátását támasztja alá. Ha az ügyfél nincs résen, a fellebbezését elkaszálják, pedig borsos árat kell megfizetnie ezért a jogáért. Van olyan fellebbezés, amelyet 5-6 hónap alatt képesek befogadni csak, nagy küzdelem árán. Szorosan ehhez tartozik, hogy az első fokon eljáró bíró az eljárás során elkövetett eljárásjogi szabálysértéseit nem észleli hivatalból a Törvényszék, ezeket az ügyfélnek a fellebbezésében kell bizonyítania.

Bírósági eljárások – adósperek. … Szintén kizárólag haladóknak, az ügyintézés legmagasabb fokán. A pénzügyi- és bankjogi szakmai ismeretek elengedhetetlenek, a Polgári- és Büntető Törvénykönyvvel, a Hitelintézetekről szóló és a Tőkepiacról szóló törvénnyel, a Végrehajtási eljárásokról szóló törvénnyel, és ne soroljam tovább. Ezekre azért van szükség, mert az ügyben döntő bírák nem mindegyike rendelkezik az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges szakképesítésekkel, mégis joguk van tárgyalni ezeket az eseteket. Az ügyfél jobb, ha felkészül arra: neki minden egyes „a” betűt a mondatában bizonyítania kell, méghozzá jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva, a bankoknak elég kijelenteni valamit, az úgy van. Ezekben az eljárásokban is megilletné az ügyfelet a méltányossági elengedés az illetékek vonatkozásában – ha tudnának róla. Megilletné őket a jogi képviselőhöz való jog is, hiszen kérésére kötelező kirendelnie a bíróságnak – ha tudnának róla. Ha viszont jogi képviselő nélkül áll ki a bíróság elé, a bíróságnak volna szükséges felvilágosítani őt a jogairól, ha volna erre ideje az eljáró bírónak. De nincs. A bíróságok túlterheltek, a bírák olyan ügyeket tárgyalnak, melyekre vonatkozó szakképesítésük nincs, így szükséges a vonatkozó jogszabályi háttérnek külön utánanéznie, ez szintén időkiesés. Már, ha lelkiismeretes bírót kapunk. Ritka, de létezik.

Bírósági eljárások – végrehajtási perek. … Az ügyfél tartozik, fizessen. Pont. Teljesen mindegy, hogy végrehajtás felfüggesztése, vagy végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetről beszélünk-e, az ítélet ez.  Természetesen csak abban az esetben, ha befogadják egyáltalán az ilyen jellegű kereseteket. Teljesen fölösleges elkezdeni, ha az ember nem akar csalódni.

Bírósági eljárások – gyermekvédelmi perek. … Kifejezetten jogi képviselővel ajánlom. Bármelyik szülő indítja is, a személyes érintettség miatt nem fogja tudni megadni azt a tiszteletet a bíróságnak, amit kellene, ha észleli, mit művelnek egyes bírák ezekben az eljárásokban. Elengedhetetlen ennek okán a jogi képviselet, mert ha megsérti a bíróságot, a kérelmét el is fogják kaszálni – mert hát a bíró is csak ember. Méghozzá sértődékeny ember. Az iratok eltűnése, a bizonyítékok figyelmen kívül hagyása, az eljárás indokolatlan időhúzása alapvető ebben az eljárásfajtában is, csakhogy itt SOHA nem vonnak be gyermekjogi szakértőt. Úgy tárgyalják a gyermekek jogainak megsértését, hogy abban a gyermekek jogát nem képviseli senki, az eljáró bírónak csak a legritkább esetben van szakirányú végzettsége ahhoz, hogy joga legyen eljárni a gyermek-, vagy családjogi perekben. SOHA nem észlelik hivatalból a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Sőt. Amennyiben a szülő a gyermek veszélyeztetésének okán kéri az elhelyezés megváltoztatását – amely cselekményt, mint tudjuk, a Büntető Törvénykönyv szabályoz – még ebben az esetben is a polgári bíróság találja magát illetékesnek a cselekmény tárgyalásához. Büntető bírósághoz már csak a gyermekáldozat ügye kerül (értsd: ha a hatóságok sorozatos mulasztásai során a gyermek meghal).

Végrehajtási eljárások. … Csak az kezdjen ügyet intézni a végrehajtókkal, aki minimum sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának területén tevékenykedik, és rendelkezik az ehhez szükséges szakképesítéssel. A végrehajtót elérni nem lehet, beszélni vele nem lehet, megállapodni nem lehet, ha az ügyfél hivatkozik jogszabályra, a végrehajtó irodájában teszik a hülyét. A végrehajtást kérőt maximum abban az esetben keresi föl az ügyfél vonatkozó ajánlatával, ha bíróság kötelezi őt erre. Azt már meg sem merem említeni, hogy e jeles tevékenységét mennyi pénzért hajlandó – tulajdonképpen nem elvégezni. Annak ellenére több százezres, sokszor milliós költséget ró az ügyfélre e példaértékű eljárásáért, hogy az illetékekről szóló törvény kifejezetten nevesíti azt: a végrehajtási eljárás az ügyfél számára illetékmentes, a végrehajtási eljárás költségeit pedig kötelezően a végrehajtást kérő viseli –, majd utólag hajthatja be az adóson. Nem úgy, hogy azonnal hozzáteszi e költségnemet a tőkeköveteléséhez, hanem utólag. Azaz, külön eljárásban.

El ne felejtsem megemlíteni: a végrehajtási eljárásokhoz kifejezetten könyvelő, illetve mérlegképes könyvelő szakirányú végzettség szükséges. Ha ez nincs, az ügyfél elveszett. A végrehajtó ugyanis végrehajt, majd a végrehajtott összeget nem a valódi, az általa letiltott összegnek megfelelően könyveli el, miközben a nyilvántartásában az ügyfél tartozása, ezzel egyenes arányban a tőkekövetelés is folyamatosan növekszik. Ez egy olyan gordiuszi csomó, amiből az ügyfél csak a nyomozó ügyész segítségével tud kimászni.

Közüzemi szolgáltatók, biztosítók, NAV, ONYF, OEP, MÁK eljárásai. … Kizárólag GYES-en lévő anyukáknak, illetve nagymamáknak ajánlom. Férfiak ne is próbálkozzanak, az ő tűrési küszöbük ehhez az eljárásformához túl alacsony, az asztalborítás után pedig el fogják kaszálni a kérelmüket. A kérelmek eltűnnek, a számlák értelmezhetetlenek, az órákat úgy szerelik le, hogy hamis jegyzőkönyvi állításokkal az ügyfél a gatyáját ráfizesse. Ha VÉLETLENÜL válaszolnak is az ügyfélkérelmekre, akkor a nem arra válaszolnak, amit az ügyfél tulajdonképpen megkifogásolt. Az igénybe nem vett szolgáltatást a lehető legszívesebben számlázzák ki, és hajtják végre. Ezekben az eljárásokban felejtsük el az írásbeli ügyintézést – létezhetetlen. Csak személyesen, mert az ember szemébe nehezebb a hatósági ügyintézőknek hazudni, mint írásban. Nehogy azt gondolja valaki, hogy egyetlen megjelenés elég lesz. … Talán egy nyári szünetnyi időtartam alatt a végére juthat az ügye intézésének.

Rendőrségi, ügyészségi eljárások. … Mottója: Légy résen! Nem ritka eset, hogy ebben az eljárásformában áldozatból gyanúsított válik, feljelentés eltűnik, vagy éppen egy nyomozás a megindítása után elfelejt lezáródni. Iratokat nem kap az ügyfél, iratbetekintési jogról nem esik szó. Bizonyítási eljárásba az ügyfél bevonva nincs, jogi képviselet bevonásának felajánlása szintén ritkán előforduló jelenség. A legveszélyesebb eljárásfajta, lévén az ügyfél elhiszi azt, hogy a hatóság emberei a törvényeknek mindenben maradéktalanul megfelelve járnak el. Az eljárásbeli szabálysértések minden esetben rejtve maradnak, lévén egyik holló a másiknak sosem vájja ki a szemét. A rendőrség mulasztásait az ügyészség vizsgálja, az ügyészségét szintén, csak eggyel magasabb fórumon. Ha magas beosztású dolgozóra emel az ügyfél panaszt, az ő mulasztását a legritkább esetben ismerik el. Az ügyfél feljelentését a hivatal dolgozói foglalják jegyzőkönyvbe, így a feljelentésből több, releváns tényező is kimarad, lévén a gépelés nem mindegyik ügyintéző erőssége, inkább gyorsan szeretne túlesni rajta, rövidít hát (az ügyféllel nem közlik, hogy a jegyzőkönyvbe joga van kézzel beleírni, kiegészítést tenni).  Jobban jár hát az ember, ha otthon leírja, mit ott el szeretne mondani. Ha azt szeretné, hogy ne utasítsák el, akkor javasolt jogszabályi hivatkozásokkal is alátámasztani, csatolva az ügyre vonatkozó bizonyítékokat (ezek felsorolását szintén feltüntetve az otthon megírt feljelentéshez). Ha tanúként hívják be az ügyfelet ezekbe az eljárásokba, nem ritka, hogy gyanúsítottként rabosítva vagy otthonába, vagy előzetes letartóztatásba távozik a tanúkihallgatásról. Jó, ha az, akinek félnivalója van (és az is, akinek nincs, mert ez is előfordul), előre gondoskodik 3 napi hideg élelemről, mielőtt tanúkihallgatásra megjelenik. Azt ajánlom, tartsunk készenlétben egy ügyvédet, ha ilyen jellegű hatósági eljárásokba keveredünk, ártatlanságunk bizonyítására. Ez ugyanis egyedül sosem sikerül.

Hogy ezek a gondolatok nem kitalációk és fikciók, lássuk kapcsolódó írásainkat:

A család, akit a kormány az út szélén hagyott 

A hiányos jogalkotás folytán sérülnek a gyermekjogok 

Gyermekjogok hiánya a végrehajtási eljárásban 

Adófizetők pénzéből fizetett süket fülek

Gyermekjogok érvényesülése a Közigazgatási Minisztériumban 

Soron kívüli eljárás contra gyermekjogok 

Nincs gyermekvédelem a falvakban 

Elengedhetetlen a közjegyzők felelősségének vizsgálata az adósperekben 

A Hiteles Mozgalom levele Dr. Handó Tündéhez 

Nyílt levél Semjénhez

A Hiteles Mozgalom és a Kúria 

Amikor a végrehajtó nem tudja, vagy nem akarja megérteni

A Hiteles Mozgalom levele a Kúriához 

A bírák ítélkezési gyakorlata nem egységes

Elegem volt a rendőrségből! Leszerelek.

Születőben a rend - Sajátos módszerek a bliccelők ellen

Biztonsági őrök vertek meg egy embert a Batthányi téren

Adatvédelmi anomáliák az ügyészségeken

Dr. Léchmann az adósok védelmében

Tünde néni vagyok, kuss legyen!

Miért csak 8,75% a TIGÁZ rezsicsökkentése?

Válaszolt a szóvivő - Gázproblémák 

Pert nyert Gizella néni a TIGÁZ ellen 

TIGÁZ eset 

Jogellenes kikapcsolások 

Megtévesztő lehet a tájékoztatás - Bricostrore

A szervátültetteken spórol az OEP?

Adóval sújthatja az internetes eladásokat a NAV

Nyílt levél az adóhivatalnak

Joghézagok a rehabilitációban

Közérdekű panasz az ombudsmannak a közigazgatás törvénysértéséről

Miért nem érvényesülhetnek a gyermekjogok Magyarországon?

Doody