A mai napon az Összefogás Párt elnökeként a magyar hitelkárosultak védelmének érdekében feljelentéssel éltem a Legfőbb Ügyésznél. A feljelentésemmel el kívánom érni, hogy a vitatott hitelezési ügyekben induljon eljárás és ezzel egyidőben, annak lezártáig, azonnali hatállyal függesszék fel a kilakoltatásokat. Szepessy Zsolt az Összefogás Párt elnöke.

Fővárosi Főügyészség

B u d a p e s t

V. ker. Akadémia u. 13.

1 0 5 4

"Tisztelt Főügyészség!

Alulírott Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnökeként feljelentést kívánok tenni ismeretlen tettesek ellen, az alábbi tényállás alapján:

A rendszerváltás után kialakult Magyarországon egy új bankrendszer, melynek szereplői között külföldi érdekeltségű pénzintézetek is megjelentek a hazai pénzintézetek mellett. A rendszerváltás után a magyar lakosság jelentős része az előző rendszer sajátosságai miatt nem rendelkezett megfelelő gazdasági és pénzügyi ismeretekkel, így az új rendszerben működő pénzintézetek által nyújtott hitelekről és azok veszélyeiről sem rendelkeztek kellő tájékozottsággal és arról sem a kormányzati szervek, vezető politikusok, és egyéb fórumok nem adtak tájékoztatást részükre. A magyar lakosság túlnyomó részét felkészületlenül és váratlanul érte a rendszerváltás, az akkori politikai elit elmulasztotta a lakosság tájékoztatását és felkészítését az új társadalmi rendszer rájuk gyakorolt hatásaira és azok következményeire.

A magyar pénzpiacon megjelenő bankok úgy kezdték meg hiteltermékeik értékesítését, hogy jól tudták, mert nekik tudniuk kellett, hogy a magyar lakosság nincs felkészítve az új hitelezési rendszerrel kapcsolatosan, tudásuk, tapasztalataik még a korábbi rendszerváltás előtti OTP-és és takarékszövetkezeti időkből szármázik, ahol ezen pénzintézetek egypártrendszerben szocialista, gazdasági rendszerben működtek, ahol a rendszer nem engedte, hogy az embereknek ne legyen munkahelye, így a munkanélküliség ismeretlen, csak nyugati filmekből ismert fogalom volt. Ebben a rendszerben elképzelhetetlen volt, hogy magyar állampolgárok tömegeit tegyék utcára, dobják ki házaikból hiteltartozás miatt.

A pénzintézetek hiteltermékeik értékesítése céljából országos méretű reklámkampányba fogtak, ahol a hiteltermékeiket úgy mutatták be, hogy azokat mindenkinek érdemes legyen felvenni, hogy a hitelfelvétele egy új stílus, egy új forma, egy új életérzés, a mindennapi élet része. A bankok a lakossággal közölt kiadványaikban, reklámjaikban, hirdetéseikben egyszer sem hívták fel a lakosság, a hitelfelvevők figyelmét a hitelfelvételével járó kockázataira és annak negatív, rájuk nézve káros következményeikre.

A bankok nem keresték a különböző civil szervezetekkel és egyesületekkel való együttműködés lehetőségét, a lakosság pénzügyi, gazdasági és hitelekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából, nem szerveztek tanfolyamokat felvilágosító oktatásokat a lakosság hitelezéssel kapcsolatos tudása, növelése céljából, ugyanis a bankoknak, pénzintézeteknek nem állt érdekében hogy a magyar lakosság olyan szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen, melyek alapján megfelelő  szintű ismeretekkel tudtak volna önállóan, felelősen dönteni az általuk felvenni kívánt hitellel kapcsolatban.

A Magyarországon hitelező pénzintézetek könnyen, egyszerű feltételekkel nyújtottak hitelt a lakosság részére, sok esetben saját belső szabályaikat is megkerülték a hitel kihelyezésének érdekében. A bankoknak az volt a célja, hogy minél több hitelt adjanak ki és ezzel minél jobban adósítsák el a magyar állampolgárokat.

A pénzintézetek vezetői a magyar lakossággal szemben jól ismerték a kapitalista piacgazdaság és ezen belül a pénzügyi rendszer működését. A hitelszerződésben, olyan feltételeket kötöttek ki, írattak alá az adósokkal, melyek csak a hitelt nyújtójának biztosítottak jogokat és lehetőségeket, ezáltal teljes monopol helyzetet teremtve, mellyel a pénzintézetek jelenleg is visszaélnek. A lakossági hitelezések elindulását követően a magyar parlamenti pártok és azok képviselői nem figyelmeztették a magyar társadalmat a hitelezés és a hitelfelvétel veszélyeire, a rájuk bízott képviseleti hatalmat nem használták annak érdekében, hogy a bankok pénzpiaci magatartását jelentősen korlátozzák a magyar emberek védelmének érdekében, csupán csak szemlélői voltak a magyar lakosság eladósodásának, és az ellen semmilyen, a rendelkezésükre álló hathatós eszközzel nem léptek fel.

Monok polgármestereként 2009-ben nyílt levél formájában fordultam valamennyi pénzintézethez, mert láttam, hogy milyen katasztrofális következményei vannak a rossz hitelezési politikának és kértem tőlük a kilakoltatások azonnali megállítását és emberséges magatartás gyakorlását az adósaikkal szemben. Természetesen levelem nem volt hatással a pénzintézetekre. A szóban forgó levelet tartalmazó újságot feljelentésem mellé, annak részeként becsatolom.

"Az ország valamennyi pénzintézetéhez - Azzal a kéréssel fordulok az ország valamennyi pénzintézetéhez és azok vezetőjéhez, hogy az önhibájukon kívül országunkat sújtó gazdasági válság következtében fizetésképtelenné vált magyar emberekkel és családokkal szemben kíméletesen, emberségesen járjanak el. Ne tetézzék adósaik megpróbáltatásait, vegyék figyelembe, hogy a bajba jutott ember gyenge és kiszolgáltatott. Fokozottan van szüksége a törődésre, segítségre, és odafigyelésre, ezért nyomatékosan kérem Önöket, hogy az önhibájukon kívül munkájuk, megélhetésük elvesztése miatt hiteltartozásukat fizetni nem tudó ügyfelekkel szemben semmilyen szankciót ne alkalmazzanak. Ne tegyék őket feketelistára, mert ezzel az esélyét is elveszik annak, hogy később a válság leküzdése után talpra álljanak. Ne árverezzék el és ne lakoltassák ki az önhibájukon kívül fizetni  nem tudó ügyfeleket, mert ezzel a hibás megoldással csak a mélyszegénységben élők, és hajléktalanok amúgy is népes táborát fogják növelni. Az otthon nélkül maradt családok könnyen széteshetnek, melyek újabb társadalmi problémákat, feszültségeket idézhetnek elő.

A most kialakult válságért a pénzintézetek és a vásárlásra, fogyasztásra és ennek érdekében hitelfelvételre buzdítók egyaránt felelősek. Hosszú éveken keresztül idilli reklámokkal azt a hamis tudatot sugallták az embereknek, hogy vegyenek fel nyugodtan bármire, bármilyen hitelt, ha van már hitelük azt váltsák ki egy másik hitellel. Hitelből nyaraljanak, hitelből vegyenek autót, hitelből rendezzék be lakásukat, hitelből vegyenek házat, hitelekre alapozzák életüket, jövőjüket stb. A vidám hangú, optimista hitel reklámokban nem hívták fel az emberek figyelmét a hitelfelvétel veszélyeire, annak kockázataira, következményeire. A pénzintézetek óriási profitot könyvelhettek el maguknak a lakossági hitelezésből kifolyólag. A lakossági hitelezés a bankszektor egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága volt az elmúlt években.

Most, amikor nagy baj van, amikor a válság elérte az egyszerű embereket, családokat és az ügyfelek sorban veszítik el a munkahelyeiket, akkor a pénzintézetek jól bebetonozott egyoldalú szerződéseik biztos védelméből követelik vissza hiteleiket és a fizetni nem tudókat elárverezik, kilakoltatják, bárlistára teszik. Ez a viselkedés sem üzletileg, sem emberileg nem korrekt és nem helyénvaló azokkal az ügyfelekkel szemben, akikből pénzintézetek korábban óriási hasznot húztak és óriási nyereséget vágtak zsebre, most amikor részben a pénzintézetek profithajhász, felelőtlen hitel politikája miatt az emberek jelentős része került nagyon nehéz, kilátástalan helyzetbe, akkor a pénzintézetek egyszerűen eldobják a "rossz", fizetni nem tudó ügyfeleket.

Erőfölényüket kihasználva a jelenlegi törvények támogatását élvezve bánnak el azokkal az emberekkel, akik korábban hitelreklámjaik és kampányaik célközönségei voltak. Az emberi tiszteltség megőrzése, valamint a bajba jutott emberek és családok megmentése érdekében tisztelettel arra kérem az ország valamennyi lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzintézetét, vagy vállaljanak sorsközösséget a nehézhelyzetbe jutott ügyfeleikkel, ne árverezzék el otthonaikat és ne tegyék őket bárlistára."

Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb társadalmi problémája, mely aláássa a magyar gazdaságot is, nem más, mint a hitelezésből eredő feszültségek. A bankok irreális követelésekkel lépnek fel az adósokkal szemben az általuk készített  kimutatások, elszámolások egy átlagtudással bíró magyar állampolgár számára értelmezhetetlenek és átláthatatlanok, ezért az adósok számos esetben jóval több pénzt fizetnek vissza a bankoknak, mint amennyi valóban járna nekik, illetve a bankok is jóval nagyobb követelésekkel állnak az adós felé, mint amennyi valójában megilletné őket.  Azoktól az adósoktól, akik már végképp nem tudnak fizetni, a bankok embertelen módon elveszik házaikat és ezzel földönfutóvá tesznek családokat és öngyilkosságba kergetnek embereket.

Álláspontom szerint a bankok és pénzintézetek egy része kihasználva a hitelfelvevők jelentős részének hitelezéssel kapcsolatos hiányosságát, tudatlanságát, hamis idillikus reklámüzenetekkel a hitelek felvételére buzdította őket, ezen cselekedetükkel a bankok a hitelfelvevőket megtévesztették, őket tévedésbe ejtették és tartották, ezáltal előre megfontolt bűncselekményt követtek el.

Erre való tekintettel kérem a Tisztelt Főügyészséget, jelen ügyben indítsanak eljárást, állapítsák meg, történt-e bűncselekmény a hitelfelvevők kárára, továbbá kérem a bűncselekmény gyanújára tekintettel az ügy tisztázásának idejére intézkedjenek a végrehajtások azonnali leállításának érdekében, a végrehajtások felfüggesztéséről jelen ügy jogerős befejezéséig, mivel a kilakoltatások alapját képező hitelügyletek a bűncselekménnyel állhatnak összefüggésben. Például a svájci frank, vagy az euró árfolyamának emelkedése átlagban 45%-ot nem haladta meg. A törlesztő részletek viszont 100-150%-al emelkedtek, amelyre nem találok más választ, mint azt, hogy ez egy összbanki csalás, nem beszélve a költségek idegen devizában történő felszámításáról, amelyet mindannyian tudunk, hogy magyar forintban kellett volna elszámolni, ennek ellenére a magyar polgárokat megtévesztve évek óta idegen devizában számítják fel és fizettetik ki.

Álláspontom szerint az is jogtalan haszonszerzés, megtévesztés és tévedésben tartás, hogy a hitelnyújtásnál az eladáskori árat, a hitel visszafizetésénél pedig a vételi deviza árfolyamot veszik alapul. Ezen kívül a fenti általános és minden bankra jellemző megtévesztési, tévedésben tartási és jogtalan haszonszerzési motívumokon kívül természetesen minden szerződésben még specifikus és eltérő elkövetési magatartási formák jellemzőek.

Nyíregyháza, 2013. szeptember 17.

Tisztelettel:

Szepessy Zsolt Összefogás Párt elnöke"

MTI