Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár bejelentette, hogy  a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetést kezd az új Büntető Törvénykönyv tervezetéről:  „A minisztérium számít minden, az állampolgárok biztonságáért és a törvényes rend alapvető szabályainak megalkotásáért felelősséget érző állampolgár és szakmai szervezet javaslatára.”

Az új Büntető Törvénykönyv szükségessége már korábban is felmerült, de az új büntetőjogi kódex elfogadása sosem valósult meg. Az elmúlt években nem volt egységes koncepció, az eltérő büntetőjogi irányzatok  tekintetében és főként elméleti jogtudósok ütköztették nézeteiket. Ennek sikertelensége miatt újra indult a jelenlegi kodifikáció, mely egységes büntetőpolitikai elvek mentén, és inkább a gyakorlati jogalkalmazók véleményét figyelembe véve valósult meg.

 
Az 1978-ban elfogadott - több mint 100 alkalommal, 1600 ponton módosított jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvet az új büntetőjogi kódex váltja fel. Az új Büntető Törvénykönyv tervezete a KIM honlapján olvasható  és az észrevételek, javaslatok megtételére egy hónap áll rendelkezésre.

A társadalmi egyeztetés alatt beérkezett érdemi javaslatokat  feldolgozzák, majd  elkészítve a törvénytervezetet várhatóan március végén kerül a kormány elé, és a kormánydöntést követően áprilisban az Országgyűlés elé.

A tervek szerint az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-től válna hatályossá.

Az új Büntető Törvénykönyvben lényeges változások lesznek a közrend elleni, a szexuális jellegű, a gyermekek elleni, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, valamint a gazdasági bűncselekmények esetén.

Szigorúbb büntetések várhatók a súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetőinél, valamint a visszaesőknél.  Húszról huszonöt évre emeli a tervezet a különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát.

Az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetén prevenciós szempontok érvényesítését is lehetővé teszi a tervezet.

Szigorúbb lenne a hivatalos személyek, valamint a közfeladatot ellátó személyek (pedagógus, nevelő, mentő, stb.) elleni erőszak megítélése is, a bűncselekmény alapesete három helyett egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. A közfeladatot ellátó személyek védelmének erősítésével felelősségük is nagyobb lesz, mert bekerülne az új Btk.-ba a közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekménye is.

Szigorodnak a büntetéskiszabási szabályok, a halmazati büntetés felső határát felemelnék, így a legsúlyosabb törvényi büntetési tétel felső határa nem a felső határ felével, hanem a büntetési tétel középmértékével emelkedne.

Megerősödne a gyermekek büntetőjogi védelme is.  Új büntetőjogi eszköz kerül az igazságszolgáltatás kezébe az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételével. Ez lehetővé tenné, hogy ne maradjon az interneten olyan tartalom, amellyel egyébként bűncselekmény elkövetése valósul meg.

Szigorúbbak lennének a korrupció- és gazdasági bűncselekmény-ellenes szabályok is. Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, például egy fejezetben szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.

Szélesedne a jogos önvédelem is.  Az új Btk. az eddiginél jóval erőteljesebb önvédelemre adna lehetőséget olyankor, amikor a megtámadott személy joggal gondolja, hogy a támadás az élete ellen  irányul.  Például ha éjjel fegyveresen, vagy az élet kioltására alkalmas eszközzel felfegyverkezve, vagy legalább hárman támadnak valakire, így akarva megszerezni a vagyontárgyait, vagy jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába – ilyenkor nem képezhetné a vizsgálat tárgyát, hogy jogosan lépte-e túl valaki a védekezés arányos mértékét.

A tervezet a KIM honlapján egy hónapig véleményezhető.