. Ma Aranka napja van.
Jogszerűtlen volt a rendőrség!
2012-05-14 12:53:08
Jogszerűtlen volt a rendőrség!

Jogszerűtlen volt a rendőrség!

A Hírhatár Lapcsoport 2012. május 14-én kapta meg dr. Péterfalvi Attila, a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének állásfoglalását. Azért kértünk véleményezést, mivel  a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Felderítő Osztálya – véleményünk szerint az adatvédelmi törvényt semmibe véve - egy 2012. március 28-án kelt határozatában az összes, egymást nem ismerő feljelentő nevét feltüntette és a határozatot minden feljelentő részére megküldték.

 

A PMRFK-t kérdeztük először arról, hogy volt e joguk vadidegen emberekkel közölni a másik személyes adatát (lakcímét) és annak tényét, kik tettek feljelentést?  A PMRFK-t semmi kivetnivalót nem talált a törvénytelenségben, sőt hosszasan indokolták annak jogszerűségét.

 

Hivatkoztak arra, hogy:

  1. a hatályos büntetőeljárási törvény szerint egy ügyben csak egy határozatot lehet hozni,
  2. a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 169. § (2) bekezdése meghatározza a büntetőeljárás során hozott határozatok, így a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozatok kötelező tartalmi elemeit, mely szerint nekik kötelezően meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat,
  3. a feljelentők a feljelentéseikben, valamint a nyomozás során nem kérték az adataik zárt függetlenül attól, hogy a nyomozás során tanúként nem lettek kihallgatva - nem merült fel kétség a személyes adatok kezelhetőségével kapcsolatban,
  4. hogy a 2011. évi CXII. törvény (5) bekezdés a) pontja szerint  a rendőrségnek joguk van  külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is az adatokat ilyen módon kezelni,
  5. a PMRFK a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 169. § (2) bekezdése és  az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdésben, az 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a (6) bekezdésben és a (8) bekezdésben előírtak alapján jogszerűen tüntette fel a feljelentők neveit és az azonosításukhoz szükséges személyi adataikat (lakcímeiket).

 

Dr. Péterfalvi Attila, a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének állásfoglalása:

 

"Az alapvető jogok biztosa áttette beadványát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), amelyben azt sérelmezte, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Felderítő Osztálya által 2012. március 28-án kelt határozatában az összes, egymást nem ismerő feljelentő nevét feltüntették és e határozatot minden feljelentő részére megküldték.

 

Az ügyben a Hatóság állásfoglalása – az adatvédelmi biztos által Legfőbb Ügyészség számára, 2011. december 27-én kibocsátott ajánlására való tekintettel – a következő:

 

1. Már az adatvédelmi biztosi gyakorlatban is visszatérő jogsérelmek voltak azok az esetek, amikor az eljáró hatóságok a határozatok rendelkező részében megfelelő törvényi felhatalmazás vagy érintetti hozzájárulás nélkül személyes adatokat továbbítottak más személyek részére.

 

Így például korábban már egy hasonló tényállású ügy vizsgálatát követő állásfoglalásában (42/A/2001-6) az adatvédelmi biztos arról tájékoztatta a panaszolt adatkezelőt, hogy „a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek (…) 138. § (2) bekezdése [»a határozatot közölni kell a gyanúsítottal, a feljelentővel és a sértettel«] és a 140. § (2) bekezdése [»a nyomozást megszüntető határozatot közölni kell a sértettel, a feljelentővel és azzal, aki magánindítványt terjesztett elő«] csupán azt határozza meg, hogy mely személyeknek kell a határozatot megküldeni, arra nézve nem ad felhatalmazást, hogy e személyek nevét és lakcímét minden egyes címzett részére megküldött példányon fel kell tüntetni. Ennek következtében a határozaton való feltüntetéssel nem hozhatók az eljárásban részt vevő személyek tudomására a többi résztvevő személyes adatai, függetlenül attól, hogy az érintettek kérték-e adataik zártan történő kezelését, vagy sem.” A 42/A/2001-6. számú állásfoglalásában emellett az adatvédelmi biztos kijelentette, hogy „(…) nem jogszerű az érintettek személyes adatainak feltüntetése a határozatokon »a határozatot kapják« rovatban, mert az adatok ilyen módon való továbbításának nincs törvényes jogalapja”.

 

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 221/A. § (4) bekezdés szerint a közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot közölni kell – többek között – a sértettel is. A büntetőeljárás során keletkező határozatok és végzések formai és tartalmi követelményeit a Be. 169. § (2) bekezdése tartalmazza. Eszerint, „a határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat. A határozatban fel kell tüntetni

a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság megnevezését,

b) a bűncselekményt, amely miatt az eljárás folyik,

c) a határozatban megállapított rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul,

d) hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül, melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani.

 

A Hatóság álláspontja szerint a Be. 169. § (2) bekezdésében szereplő, „fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat” szövegrészt nem lehet úgy értelmezni, hogy ez felhatalmazást ad arra az eljáró hatóságnak arra, hogy a Be. 221/A. § (4) bekezdésében felsorolt személyeknek a nevét és lakcímét továbbíthatják a többi, a határozattal érintett személy részére. Ezt az álláspontot erősíti az Infotv. 5. § (1) bekezdése, amelynek értelmében, ha az adatkezelőnek nincs törvényi felhatalmazása az adattovábbításhoz, akkor személyes adatot csak az érintett hozzájárulása esetén lehet továbbítani harmadik személy felé.

 

Az adatvédelmi biztos 2011. december 27-én kelt, Dr. Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett állásfoglalására Dr. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszolt 2012. február 7-én. A legfőbb ügyész helyettesének válaszlevelében szereplő érveléssel maradéktalanul egyetértek. Így a legfőbb ügyész helyettese többek között kifejtette, hogy „a Be. 169. § (2) bekezdése alapján a határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat, a tanúra vonatkozó zárt adatkezelés kivételével, ahol a név helyett az alkalmazott jelzés kerül feltüntetésre. Az azonosíthatóság követelménye azonban nem azonos a személyazonosság megállapítása körében (Be. 85. §-ának (2) bekezdése és 117. § (1) bekezdése) meghatározott személyi adatok rögzítésének követelményével, annál jelentősen szűkebb. Az azonosíthatóság követelményének rendszerint megfelel a határozat, ha a rendelkező részében a név feltüntetése mellett az eljárásjogi minőséget feltünteti. Általános jelleggel megállapítható, hogy más személyi adatok rögzítése a rendelkező részben indokolatlan kiterjesztő értelmezésen nyugvó és a törvényhely célján túlterjeszkedő gyakorlatot jelenthet.

 

3. Mindezek alapján a Hatóság álláspontja szerint a határozatban csak a levél címzettjének személyes adatait lehet feltüntetni és a „határozatot kapják” részben az eljárásjogi pozícióra utalással (a nevük és lakcímük mellőzésével, csupán „sértett“, „gyanúsított”, „védő”, feljelentő” megjelöléssel) szerepelhetnek azok a további személyek, akiknek a részére a határozat közlését a Be. elrendeli. Ezen követelményt akkor is teljesíteni kell, ha adminisztrációs többletterhet okoz az, hogy valamennyi, a határozattal érintett személy esetében át kell szerkeszteni a végzés szövegét és valamennyiük részére külön-külön ki kell nyomtatni a végzést.

 

Ezért jelen levelével egyidejűleg az Infotv. 56. § (1) bekezdésére hivatkozva a Hatóság felszólította Dr. Simon Tamás r. dandártábornok a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság mb. kapitányát, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalos állományának tagjai és közalkalmazottai legyenek tekintettel arra az adatvédelmi követelményre, hogy a határozatban a levél címzettjének személyes adatai szerepeljenek és a határozattal érintett más személyek adatai ne kerüljenek feltüntetésre.

 

A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Hatósághoz továbbra is bizalommal.

 

Budapest, 2012. május 9.

 

Üdvözlettel: Dr. Péterfalvi Attila   elnök"

 

Most akkor van vagy nincs jogbiztonság, meg jogállam? Ha egy ilyen egyszerű kérdésben a NAIH-hoz kell fordulni az állampolgároknak ahhoz hogy igazuknak érvényt szerezzenek, - mert a rendőrség ha bakizik, nemhogy elnézést kérne az érintett felektől, hanem még többszörösen,  jogszabályokkal is megalapozottan törvényesnek minősíti tettét,  - akkor mit lehet majd várni az ügy lényegi elbírálásánál?

 

Megkérdeztük ismét a PMRFK-t:

 

2011 augusztusában, a 07.31-e és 08.07-e között a Magyar Sziget 2011 rendezvényen történtek miatt több szervezet és magánszemély önálló  feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen közösség elleni izgatás bűntettének elkövetése miatt. A  Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Felderítő Osztálya 2012. 03.23-án kelt határozatának első oldalán külön-külön rögzítette feljelentők nevét és címét és ezáltal közölte minden érdekelttel a másik feljelentő személyes adatát.

Aggályos a helyzet az adatvédelmi törvényben rögzített jogok vonatkozásában - itt a cím kiadásának jogszerűsége vitatható - és aggályos  lehet az is, hogy egyáltalán az egyik feljelentő számára ismertté teszik  egy elsőfokú eljárásban, hogy kik voltak még a feljelentők.

  1. Fenntartják e korábbi válaszukat, miszerint volt-e joga mindehhez a rendőrségnek, vagy sem?
  2. Ha elfogadják  dr. Péterfalvi Attila NAIH elnök  állásfoglalását, akkor szándékoznak-e az érintettektől elnézést kérni?

 

ELŐZMÉNYEK:

Tovább zsidózhat a Betyársereg

Meddig cigányozhat és zsidózhat a betyársereg?

Megkérdeztük a Pest Megyei Rendőr Főkapitányságot

A Pest Megyei Rendőr Főkapitányság válasza

Fellebbezés előtt – a betyársereg vezetőjének közösség elleni izgatása

Panasz a betyársereges, közösség elleni izgatás ügyében - 1. rész

Panasz a betyársereges közösség elleni izgatás ügyében - 2. rész

Panasz a betyársereges, közösség elleni izgatás ügyében - 3. rész

Utoljára frissítve: 2012-05-14 13:18:38

További híreink
Ügynökmúlttal vádolják Dinnyés József
Ügynök volt Dinnyés József, a híres, ellenzékinek számító polbeat-énekes – legalábbis ezt feltételezik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által közölt ren...
2023-01-26 09:41:26, Hírek, Fókuszban Bővebben
Rákay Philip Károly a többmilliárdos Aranybulla bukása után a mohácsi csatáról tervez hősi eposzt
Az új médiamogul szerepében tetszelgő Rákay Philip megosztotta újabb filmtervének ötletét: ezúttal a mohácsi csatáról készít filmet.
2023-01-17 12:16:56, Hírek, Fókuszban Bővebben
A pápai ravatal után homár, polip, articsóka főfogású szerény luxusebédre ült be Orbán és neje
Miközben itthon hiány van az ársapkás burgonyából, zavar lehet a kormánykommunikációs gépezetben, hogy nyilvánosságra került Orbán római luxusebédje, amire nem kis ízlést...
2023-01-05 15:42:29, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Aki egyszer rákap az ízére, annak a szivarozás az életformájává válik annak minden szabályával, szokásaival eg...
Bővebben >>