. Ma Márk napja van.
Közérdekű panasz az ombudsmannak a közigazgatás törvénysértéséről
2013-04-25 09:19:03
Közérdekű panasz az ombudsmannak a közigazgatás törvénysértéséről

Közérdekű panasz az ombudsmannak a közigazgatás törvénysértéséről

A közérdekű panasz tárgya, hogy a közigazgatási hatóságok nem tartják be a törvényt, mert az állampolgárok bejelentett, tartózkodási helyének címét rögzíteni kellene azokban a nyilvántartásban, ahol a törvény lakcím nyilvántartását írja elő.

 

Az ombudsman a napokban már megállapította, hogy a jogszabályi előírás ellenére nincs össze kapcsolva a lakcím- és a gépjármű-nyilvántartás. Dr. Szabó Máté  egyúttal felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert hogy hangolják össze a nyilvántartásokat és kezdeményezzenek erre alkalmas informatikai fejlesztéseket.

 

A gépjárművezetőknek nem róható fel, hogy a hatóságok nem tartják be a jogszabályt.  Az ombudsman szerint amíg össze nem hangolják a két rendszert, a hatóságoknak vagy a lakcímnyilvántartás adatait kellene átvezetniük  a gépjármű nyilvántartásba, vagy tájékoztatniuk kellene az ügyfeleket a kettős bejelentkezésről.

 

Ha az autó tulajdonosa elköltözik, de a parkolási cég a korábbi lakcímére küld értesítést, a pótdíj költségei megnőhetnek. Az ombudsman szerint ezért össze kellene kapcsolni a lakcím- és a gépjármű-nyilvántartást.


Szabó Máté két ügy vizsgálata nyomán 2013 áprilisában hozta meg,  http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201207427.rtf határozatát, mely szerint össze kellene kapcsolni a lakcím- és a gépjármű-nyilvántartást, mert ha egy autó tulajdonosa elköltözik, akkor például a parkolási társaság a korábbi lakcímére küld értesítést a fizetendő pótdíjról, amelynek  ismertek a költségnövelő következményei.

 

Az Alapvető Jogok Biztosa szerint ez a helyzet sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

 

A HÍRHATÁR birtokába került egy 2012. március 25-én kelt közérdekű panasz, melyet jelenleg még vizsgál az Alapvető Jogok Biztosa.

 

A kérelem tárgya az, hogy a közigazgatási hatóságokat figyelmeztesse az ombudsman a törvény betartására, miszerint az állampolgárok bejelentett, tartózkodási helyének címét rögzíteni kell azokban a nyilvántartásban, ahol a törvény lakcím nyilvántartását írja elő.


Sem az engedély-nyilvántartás, sem a járműnyilvántartás, sem pedig a forgalmi engedély nem tartalmazza a polgárok lakcímkártyáján rögzített tartózkodási helyének címét. E miatt például, ha valakit szabálysértés miatt meg akar büntetni a rendőrség, akkor előfordulhat, hogy az állampolgár csak évek múltán, a végrehajtótól szerez tudomást arról, hogy eljárás folyt ellene.


A 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról törvényre (Kknyt.) előszeretettel hivatkoznak a hatóságok, hogy a 8. § (1) ab) és 9. § (1) b törvény szerint a tartózkodási hely, levelezési cím nem része az engedély és a járműnyilvántartásnak”

Azonban a közérdekű panaszban leírtak szerint előbbi Kknyt. jogszabályokban egyértelműen rögzítik, hogy a lakcímet kötelező nyilvántartani. Az 1992. évi LXVI. törvény (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról)  értelmező rendelkezéseiben pedig szintén egyértelműen határozza meg, hogy a lakcím fogalma mit jelent:

5. § E törvény alkalmazása során:

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

 

Amennyiben az ombudsman is osztja a kérelmező álláspontját, hogy  a lakcím törvény általi értelmezése szerint a polgárok  bejelentett lakóhelyének és a tartózkodási helyének együttes meghatározása, akkor az engedély-nyilvántartásnak, a járműnyilvántartásnak, és a forgalmi engedélynek 14 éve tartalmaznia kellene a polgárok lakcímkártyáján rögzített bejelentett lakóhelyével együtt a bejelentett  tartózkodási helyének címét is.

 

A KÖZÉRDEKŰ PANASZ TELJES TERJEDELMÉBEN:

 

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Prof. Dr. Szabó Máté

alapvető jogok biztosa

1051 Budapest, Nádor utca 22

Telefonszám: 06-1/475-7100

Fax: 06-1/269-1615

panasz@ajbh.hu

 

Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté!


Alulírott xxxxxxxxxxxxxxxx


közérdekű panaszt


teszek, mivel a közigazgatási hatóságok nem tartják be a törvényeket, miszerint az állampolgárok bejelentett (lakcímkártyán rögzített) tartózkodási címét tartalmaznia kellene azoknak a hatóságok által vezetett nyilvántartásoknak, ahol a törvény a lakcím nyilvántartását írja elő, és amely nyilvántartások jelenleg kizárólag az állandó lakcímeket tartalmazzák.


Kérelmem indoklása:


Az államigazgatási nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása.

A nyilvántartás funkciója az, hogy információt biztosítson. Államigazgatási nyilvántartás a Központi Szabálysértési Nyilvántartás, az önkormányzati nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása is. Hatósági nyilvántartást a közigazgatási szerv jogszabályi előírások alapján, hatóságként köteles vezetni.

 

Az 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 13-a alapján: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától a nyilvántartás történeti állományának tartalmaznia kell a járműtulajdonos (üzemben tartó) és a jármű minden adatát és adatváltozását. E törvény 4. § alapján a nyilvántartó feladat- és hatásköre kezelni a nyilvántartás adatállományát és biztosítani a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét, adatszolgáltatást teljesíteni és eljárni hatáskörébe utalt közlekedési igazgatási ügyekben. A törvény 9. § alapján a jármű-nyilvántartásnak tartalmazni kell a járműtulajdonosok természetes személyazonosító adatát, lakcímét, adóazonosító számát.

 

A törvény szerint e nyilvántartás egyik adatforrása a 14. § (2) b) alapján a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve, vagyis az okmányiroda, ahol a polgárok nyilvántartásba bejegyzett adatainak változásait rögzítik. A 14§/A. b) alapján a közlekedési igazgatási hatóságot a rendőrhatóság értesíti a közúti közlekedés körében elkövetett szabálysértés miatt a járművezető ellen indult eljárásról. A 19. § (1) b) szerint a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat a nyilvántartásból igényelheti(k). A 22/A. alapján A nyilvántartó a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat adja át.


Az 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról célként tartalmazza, (1. § )hogy a polgárok adatainak kezelésével a közúti közlekedés biztonságát, a tulajdon védelmét és egyéni valamint közérdek érvényesítését segítsék elő

Az 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet (a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről) elrendelte, hogy:


  1. 1. § A közúti közlekedési nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) végzi.
  2. 2. § (1) A Kknyt. 14. §-a alapján a nyilvántartás részére adatközlésre kötelezett szervek az ott megjelölt adatokról és az azokban bekövetkezett változásokról, a hatáskörükben meghozott jogerős határozatokról értesítik a Hivatal közlekedési nyilvántartó szervét.
  3. 6. § (1) c) Az okmánytár tartalmazza:a Kknyt. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott nyilvántartásba bejegyzett adatok változására, törlésére, vonatkozó iratokat.

A LAKCÍM FOGALMA/ÉRTELMEZÉSE:


Az 1992. évi LXVI. törvény (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról) értelmező rendelkezései szerint:

  1. 5. § E törvény alkalmazása során:
  2. (4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
  3. A NYILVÁNTARTÁSOK, MELYEKNEK TARTALMAZNIA KELLENE A LAKCÍMEKET:
  4. 1999. évi LXXXIV. törvény (a közúti közlekedési nyilvántartásról) szerint (jelenleg is hatályos pontjai:
  5. 8. § Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:
  6. a járművezető
  7. a) személyazonosító adatát,
  8. b) lakcímét,
  9. 9. § (1) A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):
  10. a) személyazonosító adatát,
  11. b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,
  12. 11. § Az engedély - típusától függően - tartalmazza a járművezető
  13. a) személyazonosító adatát,
  14. b) lakcímét,

Összegezve fentieket:


  • · Az 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 13-a alapján a nyilvántartás történeti állományának tartalmaznia kell a járműtulajdonos (üzemben tartó) és a jármű minden adatát és adatváltozását.
  • · Az 1992. évi LXVI. törvény definiálja a lakcím fogalmát, melybe beletartozik a bejelentett lakóhely és a tartózkodási hely címe

Előbbiek tekintetében azonban fenti törvények sérülnek, mert sem az engedély-nyilvántartás, sem a járműnyilvántartás, sem pedig a forgalmi engedély nem tartalmazza a polgárok lakcímkártyáján rögzített tartózkodási helyének címét.


Ez a hiányosság a jogbiztonság ellen való, visszás helyzeteket generál és az állampolgároknak semmilyen tekintetben nem érdeke.

 

1999. évi LXXXIV. törvény jelenleg hatályos változatát a nyilvántartó hatóság nem tartja be, mivel a nyilvántartás nem tartalmazza a polgárok tartózkodási helyének címét. A közigazgatási eljárásban például a közlekedési szabálysértéseknél a rendőrség a határozatait a gépjárművek üzemben tartóinak az állandó lakcímére küldi, mivel a nyilvántartás nem tartalmazza a tartózkodási helyük címének adatát. Ennek az az eredménye, hogy a polgárok csak évek múltán szereznek tudomást – többnyire csak a végrehajtási szakaszban – hogy szabályszegésért eljárás folyt ellenük. Ennyi idő elteltével már sem fellebbezésre sem, védekezésre, sem pedig a kézbesítési vélelem megdöntésére nincs jogi lehetőség. Mindez sérti a polgárok tisztességes ügyintézéshez való jogát, főként azokét, akik tartózkodási helyük vonatkozásában eleget tettek bejelentési kötelezettségüknek, és a szabálysértés időpontjában érvényes lakcímkártyával rendelkeztek.

 

Az Alkotmánybíróság a 60/2009. /V. 28./ AB határozatban fejtette ki, hogy a Ket-ben foglalt, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának védelmét szolgáló alapelvet a Kkt. által szabályozott közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban alkalmazni kell. Az ügyfelet a Ket. 4. § /1/ bekezdése szerint megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Amennyiben a hatóság a bírságot a részére megszabott határidőn túl szabja ki, a reá irányadó eljárási szabály megsértésével jár el. Jogszabálysértés megállapítása esetén pedig - a Ket. 111. § /1/ bekezdésének rendelkezése szerint - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi, kivéve, ha az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértése állapítható meg. Ebből következően az eljárási szabálysértés is alapul szolgálhat a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ha - a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásában írtak szerint - maga az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. A Ket. 4. § /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi, és ezzel az ügyfél részére a jogszerű magatartás fennálltának, vagy vele szemben szankció alkalmazása törvényi akadályának bizonyítását elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. A tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét a Ket. által megkövetelt egyes eljárási cselekményekre nyitva álló határidők túllépése is megalapozhatja, amennyiben a bizonyítást elnehezíti (pl.: az eljárás megindításáról szóló értesítésnek a bírságoló határozattal együtt való közlése). Ha a határozat, vagy más eljárási döntés meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik el, akkor az szintén a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmével járhat. Ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihathat.

 

A jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével és tisztességes eljáráshoz való joggal, illetve a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásság gyanúját kelti a beadványban részletezett hiányosság, mely sérti a polgárok alapvető jogait, ügyeiket nem tudják érdeküknek megfelelően intézni, és anyagi káruk is keletkezik.

 

Fentiekkel kapcsolatban kérelmezem, hogy az alapvető jogok biztosa szíveskedjen panaszomat kivizsgálni, és amennyiben azt megalapozottnak tartja, az érintett hatóságokat a törvény betartására figyelmeztetni, miszerint az állampolgárok bejelentett, tartózkodási helyének címét rögzíteni kell azokban a nyilvántartásban, ahol a törvény lakcím nyilvántartását írja elő.


Köszönöm munkáját!


Budapest, 2013. március 25.

 

Utoljára frissítve: 2013-04-26 08:06:38

További híreink
Sándor Mária Londonban boldogulna
Nem szeretne idén politizálni, inkább dolgozna a fekete ruhás nővér. Sándor Mária minderről Londonban beszélt, ahol kiderült: hamarosan munkája is lesz.
2017-02-23 12:26:08, Hírek, Fókuszban Bővebben
Igazgatósági helyet kapott a ménesbirtoknál Rákay Philip
Még Rákay Philip-nek is jutott hely a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság új igazgatóságában.
2017-02-02 17:00:54, Hírek, Fókuszban Bővebben
A Legfőbb Ügyészség szerint minden OLAF-ajánlás után vizsgálat indult
Az ügyészség közleménye szerint a szervezet minden olyan esetben nyomozást rendelt el, amikor hozzájuk az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlással ford...
2017-01-30 13:15:29, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére