Egy félreeső ferencvárosi utcában született a 20. század egyik legfontosabb magyar költője – bár sokat változott előnyére, a Gát utca még mindig nem tartozik a város legfelkapottabb környékei közé. Az utca elején álló egyszintes házban kicsi, de annál érdekesebb emlékszoba nyílt, amelyet minden irodalomrajongónak legalább egyszer látni kell.

A kiállítás József Attila életútját, egyben az idő kérdését járja körül – mindez, amely az évgyűrű motívumát használó, rendkívül ötletes interaktív eszköz és a fölötte elhelyezett eredeti Doxa köré épül. A Miniszterelnökség és a kerületi önkormányzat támogatásával, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szakmai segítségével létrejött kiállítóhely számos érdekességet rejt, így például megtaláljuk itt a költő eredeti pénztárcáját, cigarettatartóját és ceruzáját – számolt be a welovebudapest.hu.

A PIM-ben őrzött eredeti kéziratok hű másai is láthatóak a falakon, az egyik tárolóban pedig feltűnik egy – szintén rekonstruált – hintaló is, amelynek korabeli elődjét, a kis Attila egyetlen játékát ő maga darabolta fel tüzelőnek. Erről a momentumról így emlékezett nővére: "A kisfiúnak ez a fehérlő - áldozása mélységesen meghatotta mamát. Ma is előttem van az arca, amint végigcsurog rajta a könny, amikor tüzet gyújtott belőle a paprikás krumpli alá."

Az egyik érintőképernyőn végigkövethetjük József Attila ferencvárosi életének színhelyeit is. Nem kevés volt ezekből, a szegénységben élő család folyamatosan költözni kényszerült, így összesen 19 helyen élt a kerületben. Sok helyen lakott, de igazi otthona talán sosem volt.

A kis teremben a költő szinte egész életútja végigkövethető, a kiállított tárgyakkal, a kevés, de jól kiválasztott idézettel és az interaktív eszközökkel pedig meglepően sok időt lehet eltölteni.

Itt, a Gát utca 3. alatt található szerény, egyszintes házban született tehát József Attila; nem tudjuk, hogy pontosan melyik lakásban, valószínűleg az emeleten, de talán nem is ez a fontos. Három hónapnál többet nem élt itt, mégis, ebbe az egykor még külvárosi házba minden irodalomrajongónak legalább egyszer el kell zarándokolnia.

(Fotó: László Balkányi)