. Ma Márk napja van.
Miért nem érvényesülhetnek a gyermekek jogai Magyarországon? -4.rész
2012-10-18 07:12:50
Miért nem érvényesülhetnek a gyermekek jogai Magyarországon? -4.rész

Miért nem érvényesülhetnek a gyermekek jogai Magyarországon? -4.rész

2012. október 16-i írásunkban az AGYVELŐ (A GYermek Védelmében  ELŐre) csoport megalkotója  - Doody -, egy igaz történetet tárt olvasóink elé melyet mosta gyermekjogok érvényesülése kapcsán a Közigazgatási Minisztérium vonatkozásában folytatunk.


Gyermekjogok érvényesülése a Közigazgatási Minisztériumban


Az előzőekben már ismertetett, megtörtént esetben a gyermek érdekeinek érvényesítésére törekszünk, ennek okán a gyermek és az apa kálváriáját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) elé terjesztettük. Leírva a teljes és részletes történetüket, kértük a minisztériumot arra, hogy legyenek kedvesek felülvizsgálni a hatáskörük és felügyeletük alatt, az önkormányzatoknál dolgozó közhivatalnokok munkájának minőségét és munkamorálját. A minisztérium válaszára nem kellett sokáig várni, már aznap megérkezett. Szó szerinti idézet és terjedelem következik:

 

„Megértjük problémáját, de a KIM semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik az ügyben. Sem a jegyző döntését, sem gyermekvédelmi ügyeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem vizsgálhat. A hatékony ügyintézést segítve javasoljuk Önnek, hogy – amennyiben a település jegyzőjénél már indított eljárást, de annak eredményével elégtelen -, kérje a megyei kormányhivatal segítségét, tájékoztatását az ügyben. A Megyei kormányhivatal elérhetőségei: …”

Hát a gyakorlatban ez a válasz jelenti az, hogy a gyermekjogokat és azok érvényesítési lehetőségeit kifelejtették a közigazgatási hatósági eljárást előíró törvényből. …

 

Nem adtuk fel, azonnal válaszoltunk:

 

„Nagyon szépen köszönjük gyors válaszukat. Most már csak egyetlen egy kérdésünk maradt:

 

Melyik törvény ad felhatalmazást a Közigazgatási Minisztériumnak arra, hogy egy közigazgatási eljárásban, közhivatalnokok által elkövetett mulasztásokat és szabálysértéseket ne vizsgálja ki, ezzel együtt ne szólítsa föl a saját felügyeleti hatáskörébe tartozó hivatalok munkatársait a szakszerű és jogszerű munkavégzés megkezdésére egy gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében?


 

Szerény tudásunk szerint ugyanis a törvény a következőket írja elő:

 

1.) 2004. évi CXL törvény (mert úgy gondoljuk, a Közigazgatási Minisztérium is közigazgatósági hatóságnak minősül):

 

- 1.§.(2.) A közigazgatósági hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. (ez a minisztérium eljárásaira is vonatkozik.)

 

- 2.§.(2.) A közigazgatósági hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás, vagy korlátozás, amelynek célja, vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (ez pedig azt jelenti: a közigazgatási eljárásban egy gyermeknek is ugyanolyan jogai vannak, mint egy felnőttnek. Ha a minisztérium ezt nem hajlandó vizsgálni, ezzel megsérti egy gyermek törvény előtti egyenlőségének elvét. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi választ azt tartalmazta, hogy a gyermekvédelmi ügyekben indított közigazgatási hatósági eljárásokat nem vizsgálhatja, azaz: megállapításuk szerint mindegy, mi történik a hatósági eljárásban egy gyermekkel.)

 

- 3.§.(2.) b.): A közigazgatási hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie.

- 3.§. (2.) c.): E törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát. (bár igaz, hogy pontosan azt panaszoltuk meg, hogy ilyen jellegű határozatot elmulasztottak meghozni, viszont a törvény tovább így folytatja: 'továbbiakban: döntését'. Tehát, mivel úgy döntöttek a KIM felügyeleti jogkörébe tartozó önkormányzatok jegyzői, hogy nem hoznak határozatot, és nem készítenek jegyzőkönyvet, nem indítják meg a védelembe vételt egy gyermek esetében, így a KIM jogosult arra, hogy ezen döntéseket felülvizsgálja.)

 

- 3.§. (2.) d.): hivatalból intézkedhet a döntések kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. (nem pedig elküldeni a gyermek érdekeit képviselő ügyfelet egy újabb vidéki hivatalhoz, amikor már így is időt veszített a vidéki hivatalok szakmaiatlanságának következtében. Jelenleg az ügyfél úgy érzi magát, mint egy flippergépben a golyó. Lökdösik ide-oda úgy, hogy a gyermek valószínűsíthetően közben jelenleg is félelemben és rettegésben él. Egy gyermekkel ezt meg lehet tenni a vidéki közigazgatási hivatalok döntései alapján, ennek ellenére a minisztérium most újabb vidéki közigazgatási hivatalhoz küldene, időhúzás és a gyermek további veszélyeztetése következményének hivatalból figyelembe vételével.)

 

- 5.§. (1.): A közigazgatósági hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. (semmi mást nem is kérünk, nem is kértünk a minisztériumtól.)

 

2.) 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet:

 

- 8.§.(2.) a.) A gyámhatóság hivatalból megindítja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő, cselekvőképtelen gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll.

 

- 8.§.(3.) Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak tekintendő. (a mi panaszunk nem volt névtelen, mégis, a minisztérium "hivatalból" figyelmen kívül hagyta az eljárás megindításának kötelezettségét, miközben egy gyermek veszélyben van azzal, hogy a minisztérium tovább passzolná az ügyet újabb vidéki hivatalhoz.)

 

- 11.§.(1.): A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral és veszéllyel jár.

 

3.) 1997. évi XXXI. törvény:

 

- 1.§.(1.): E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyekkel szerint az állam ... meghatározott ... intézkedésekkel  segítséget nyújtsanak a gyermek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről. (ennek értelmében az államnak - azaz a minisztériumnak is - kötelessége intézkedésével megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét, nem pedig odébb tolni egy újabb hivatalhoz a kötelességet.) 

 

- 6.§.(4.): A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen védelemben részesüljön. (attól nagyobb, a gyermek fejlődésére ártalmas társadalmi hatás, mint hogy sem a vidéki közigazgatási hivatalok, sem a minisztérium nem hajlandó segíteni egy gyermeknek a jogai érvényesítése során, nincs is.)

 

Kérem hát Önöket arra, hogy ha van olyan törvény, mely e fenti törvényi rendelkezéseket felülírva engedélyezi azt a közigazgatási legfőbb hatóság részére, hogy panaszunkkal ne foglalkozzon, hanem inkább tovább passzolgasson a hivatalok között úgy, hogy eközben egy gyermek folyamatosan veszélyben van, kérem, jelezze azt nekünk, soron kívüliséggel.

 

Sürgős választ kérünk! Köszönettel: ….”

 

Szintén azonnal megérkezett a minisztérium válasza (szó szerinti idézet és terjedelem):

 

„A települési önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el. Tehát, ahogy előző levelünkben írtuk, javasoljuk a megyei kormányhivatal segítségét kérni.”

 

Hát, ennyi. Eljárás a minisztérium részéről nem történt. Ráadásul ezt nem is határozatban közölték, indoklással, ahogyan a törvény ezt előírja (elviekben) számukra, hanem csak pár sorban, mint egy baráti levelezésben szokás.  Tehát már nem okoz meglepetést a vidéki önkormányzatok hozzáállása, volt kitől tanulniuk. …

 

Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a megyei kormányhivatalok látják el. A megyei kormányhivatalokét pedig a minisztérium válasza alapján nem látja el senki. Hogy közben mit él át a történetben szereplő gyermek? Kit érdekel? …

 

Végtére is a minisztérium nem azért van, hogy dolgozzon, vagy egyáltalán észrevegye, hogy a gyermekvédelmi eljárásokra vonatkozó minisztériumi rendeletek sorából hiányzik az esetünk megoldására való rendelkezés.


Folytatjuk az ombudsmani megkereséssel.


Doody, AGYVELŐ Csoport


További híreink
Sándor Mária Londonban boldogulna
Nem szeretne idén politizálni, inkább dolgozna a fekete ruhás nővér. Sándor Mária minderről Londonban beszélt, ahol kiderült: hamarosan munkája is lesz.
2017-02-23 12:26:08, Hírek, Fókuszban Bővebben
Igazgatósági helyet kapott a ménesbirtoknál Rákay Philip
Még Rákay Philip-nek is jutott hely a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság új igazgatóságában.
2017-02-02 17:00:54, Hírek, Fókuszban Bővebben
A Legfőbb Ügyészség szerint minden OLAF-ajánlás után vizsgálat indult
Az ügyészség közleménye szerint a szervezet minden olyan esetben nyomozást rendelt el, amikor hozzájuk az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlással ford...
2017-01-30 13:15:29, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére