. Ma Zoltán napja van.
Panasz a betyársereges, közösség elleni izgatás ügyében - 3. rész
2012-04-12 19:46:52
Panasz a betyársereges, közösség elleni izgatás ügyében - 3. rész

Panasz a betyársereges, közösség elleni izgatás ügyében - 3. rész

Befejező részéhez értünk annak a cikksorozatnak, amely a Magyar Sziget 2011. rendezvényének gyűlöletre uszító szónoklatával foglalkozott, melyet a betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt mondott. Elolvashatták a feljelentést, megnézhették a rendőrség határozatát, és részleteket olvashatnak a PMRFK határozata elleni PANASZBÓL.


Hogy mi lesz a PANASZ sorsa abban sokan szkeptikusak, hiszen a nyomozó hatóságok és a bíróságok döntési – ítélkezési példái egységes joggyakorlatnak nem nevezhetők.  


ELŐZMÉNYEK


Tovább zsidózhat a Betyársereg

Megkérdeztük a Pest Megyei Rendőr Főkapitányságot

A Pest Megyei Rendőr Főkapitányság válasza

Fellebbezés előtt – a betyársereg vezetőjének közösség elleni izgatása

PANASZ A PMRFK határozata ellen- 1. rész

PANASZ A PMRFK határozata ellen-2. rész


Amennyiben helyes lenne a nyomozó hatóság indoka, miszerint Tyirityán ominózus mondatai nem valósították meg a gyűlöletre való uszítást, akkor  sérülne a 30/l992. (V.26.) AB határozat, Alkotmány 61. § (1) bekezdése és Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának rendelkezései, mely alapján a vélemény mindaddig szabadon kinyilvánítható, amíg az nem csap át gyűlöletre uszításba.


Tyirityán mondatainak definiálásában a nyomozó hatóság azt állapította meg, hogy azok gyűlölködő kifejezések, de nem uszítóak. Azért nem uszítóak, mert a nyomozó hatóság szerint a gerjesztő, lázongó magatartás érzelmi előkészítése egy erőszakos magatartás megvalósulása kell legyen. Itt is hibás az indoklás, - önmagával is ellentmondó -  mivel nem a megvalósulás, hanem annak reális lehetősége kell fennálljon. A megvalósulás, már egy másik bűncselekmény.

Az uszítást a Magyar Értelmező Kéziszótár pontosan definiálja:  „ellenséges viselkedésre, támadásra ingerel, lázít, bujtogat pld. háborúra”


A nyomozó hatóság szerint csak akkor lehet közösség elleni izgatás bűncselekményét megállapítani, ha reális lehetősége lesz annak, hogy az erőszaktevés bekövetkezik, vagyis  a rendőrség szerint majd csak akkor, amikor az agresszív, erőszakos, szikár, mohó, szinte fenevadakból álló betyársereg eljut oda a fajok háborújában, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meghúzza, amikor  egy másabb bőrszínt lát, és lesz bennük annyi, hogy le mernek lőni egy rohadt, tetves zsidót.


A nyomozó hatóság, akkor tartotta volna uszításnak a történteket, ha  Tyirityán mondatain felbuzdulva, egy vagy több lelkes  hallgató, - akik  Tyirityán kérdésére „És bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?" – tapsolva azt kiabálták, hogy "lesz",  - bebizonyította volna,  hogy ő milyen elkötelezett betyár, és benne van annyi, hogy le mer lőni egy rohadt, tetves zsidót? Nem is kellett volna lelőni, „csak”  leköpni, meglökni, pofánvágni, vagy csak ezekről terveket szövögetni, stb. – bármelyik megtörténik, az már büntetőjogi tényállást valósít meg, egy más elbírálás alá eső bűncselekménnyel.


Tyirityán nyilvánvalóan antiszemita és cigányellenes uszításával, gyűlölködő és gyalázkodó nézeteivel társadalmi békétlenséget és viszályt szít. Tyirityán nézetei korábban a II. Világháborúban megvalósult népirtáshoz vezettek. Ha mindezt nem akadályozza meg a rendőrség, akkor asszisztál ahhoz, hogy a fasizmus eszméi terjedjenek, ami viszont tiltott az összes csatlakozó államban, és amely ellentmond a magyarok nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek.


A nyomozó hatóság hiányosan hivatkozott, hogy a gyűlöletre uszítás az erőszak érzelmi előkészítését jelenti, mely a bírói gyakorlatban is következetesen érvényesül, mert nem idézte a szöveg következő részét:

Ekként a fentieknek megfelelően az ítélkezési gyakorlat is csak azon magatartást tekinti gyűlölet szítására alkalmasnak, amely - akkor is, ha eshetőleges szándékú elkövetésről van szó - feltétlenül magában foglalja annak felismerését is, hogy a felhevített gyűlölet szélsőséges aktivitásba (intoleráns, kirekesztő, jogfosztó magatartásba, végső esetben - erőszakos jellegű - cselekvésbe) csaphat át.

Az előzmények, a betyársereg hitvallása, a vezetőjük nyilatkozatai, és a betyárok nyomon követhető rendszeres erőszak megnyilvánulásai mind a szónoklat hatására kialakult erőszakos cselekedetek realitásának lehetőségét bizonyítják, melyre a nyomozás vagy ki se terjedt, vagy nem vette a tényeket figyelembe.

 

Tyirityán Zsolt megsértette az 1947. febr. 10-én aláírt, és a magyar törvénytárba 1947. júl. 16-án becikkelyezett Párizsi Békeszerződést, és megvalósította a Btk. 269/A. § és 269/B. § (1) –ekben rögzítetteket.

A panaszolt határozat azt az üzenetet hordozza, hogy a gyűlöletkeltő mondatok a gyűlölet kiváltására alkalmasok, de uszításra nem, azaz Tyirityán mondatai csak gyűlöletet keltenek, de azért nem uszítanak, mert az erőszaktevést, azaz a bűncselekményt a gyűlölködő mondatok nem készítik elő érzelmileg.


A PANASZ indoklása bizonyítja, hogy a gyűlölet kiváltására alkalmas mondatok megegyeztek a gyűlöletre való uszítással és reális veszélyt hordoztak és hordoznak erőszakos cselekedetek megvalósulására.


Tyirityán nagy nyilvánosság előtt tett megnyilvánulásai gyűlölet felkeltésére alkalmasak voltak és mondatai nem titkoltan arra irányultak, hogy hallgatóságában a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből olyan gyűlölet keletkezik, ami a társadalmi rend- és béke megzavarásához, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarásához vezethet. A panaszolt határozat bár előbbieket megállapítja, de ezen túl elmulasztja a BH. 2005/46. EBH 1999/6., BH 2005/46. alapján azt is hozzá tenni, hogy jelen esetben konkrét veszélyt jelentett az, hogy a sérelem bekövetkezésének reális lehetőség azért volt meg, mivel nem lehet a folyamat a sérelem bekövetkezése irányába ható továbbfejlődésének lehetőségével nem számolni.


Az ominózus mondatok alapján nem lehet vitatott, hogy gyűlésén elhangzott szónoki beszédekben a roma és a zsidó népességet a magyarságtól elkülönülő identitásként jelenítették meg. A faji megkülönböztetés és kirekesztés jogszabály által tiltott magatartás. A tilalom célja az alkotmányos rend alapját képező egyenlő méltóság megvédése.

 

A New Yorki Egyezmény 1. cikk 1. pontja szövegében a "faji megkülönböztetés" kifejezés minden olyan különbségtételt, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést jelent, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más terén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának megsemmisítése vagy csorbítása. A 2. cikk 1. pontja értelmében a részes államok elítélik a faji megkülönböztetést, és vállalják, hogy a faji megkülönböztetés minden formája kiküszöbölésének és az összes fajok közötti megértés előmozdításának politikáját minden alkalmas eszközzel haladéktalanul folytatják. Ebből a célból a b) alpont alapján minden részes állam vállalja, hogy semmilyen személy vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetést nem támogat, nem védelmez és nem segít, illetve az e) alpontnak megfelelően minden részes állam vállalja, hogy adott esetben ellenszegül mindannak, ami a faji megosztás erősítésére irányul.

 

Az Alkotmánybíróság több határozatában is utalt arra, (L.14/2000 (V.12.) AB határozat, amely visszautalt a 30/1992 (V.26.) AB határozatban kifejtett elvekre) hogy a véleménynyilvánítás szabadságának addig van helye, amíg az, az emberek egyenlőségét, méltóságát nem sérti, nem vezet diszkriminációra, nem ellentétes a lelkiismereti és vallásszabadsággal, és nemzeti, etnikai kisebbségeket nem sért.  A faji, etnikai, nemzetiségi, vallási szempontú alsóbb-vagy felsőbbrendűséget hirdető nézetek, a gyűlölködés, megvetés, kirekesztés eszméinek terjesztése az emberi civilizáció értékeit veszélyeztetik. A 18/2004 (V.25.) AB határozat szerint a szélsőséges nézetek esetében sem pusztán a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a véleménynyilvánítás (szólásszabadság) korlátozását.

 

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyar Sziget fesztiválon tartott rendezvényén Tyirityán Zsolt, fentieken túl olyan gondolatokat közölt, amelyek fajgyűlöletről tettek tanúságot, ezzel megvalósítva az Etv. 2.§ (2) bekezdésében foglalt tilalmi rendelkezések megsértését is.

 

A PANASZ elbírálását- amint birtokunkban lesz - közzé tesszük.

(fotó MTI - balról a második Tyirityán)

Utoljára frissítve: 2012-04-13 19:16:02

További híreink
„Öntsünk TISZ(t)A vizet a pohárba” – Magyar Péter reagált az ATV nyilatkozatára
Magyar Péter, a TISZA párt alelnöke hétfőn este Rónai Egon – általa – provokatívnak vélt interjúkezdetére radikálisan reagált és kb. két perc elteltével élő adásban kisét...
2024-06-11 18:06:00, Hírek, Fókuszban Bővebben
A bántalmazott nép és a kritikát nem tűrő remény
Demokratának lenni, azt jelenti, hogy megengedjük magunknak és másoknak is azt, hogy kérdései, sőt kételyei legyenek – Perintfalvi Rita FB-jegyzete.
2024-04-21 10:22:49, Hírek, Fókuszban Bővebben
Balog Zoltánt saját hittársai jelentették fel a zsinati bíróságon
A Magyarországi Református Egyház tíz tagja feljelenti Balog Zoltán püspököt a zsinati bíróságon – tudta meg az RTL Híradó Vargha Anikó egykori kántortól.
2024-04-18 17:49:43, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Tíz éve áll üresen a battonyai gyermekfalu, ahol korábban árva és elhagyott gyerekek éltek nevelőszülőkkel. A ...
Bővebben >>