. Ma Gedeon napja van.
Parlament előtt egy érdekvédő tanulmánya
2013-05-26 20:14:03
Parlament előtt egy érdekvédő tanulmánya

Parlament előtt egy érdekvédő tanulmánya

Dudás Anna érdekvédő helyzettanulmánya, melyet a végrehajtási eljárásokban tapasztalható anomáliákról készített, a parlament elé került. Dudás Anna tanulmányában a gyermekvédelmi jelzőrendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet, illetve a jogalkotó részéről a gyermekek jogainak teljes mértékű figyelmen kívül hagyására. Hatalmas áttörést jelent, hogy egy érdekvédő dolgozata eljuthat a parlamentig.

 

Mi indított arra, hogy a témában elmélyedtél?

 

- Egész életemben emberekkel foglalkoztam, és meg is hallgattam őket. Az elbeszélések alapján gondolkodtam el azon, hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon nincsenek az állampolgároknak jogai? Mellesleg nekem ugyanúgy nem voltak jogaim sem a bíróságon, sem a munkahelyen, sehol sem, tehát tudtam, nem hazudnak nekem.

 

- Fő témám és érdeklődési köröm – mint a beadványaimból és tanulmányaimból is látszik – a gyermekek érdekvédelme. Erre a területre személyes érintettségem indított, és nagyon sok olyan esettel szembesültem, a sajátomon kívül is, hogy a szülők nem tudják, nem képesek arra, hogy érvényesítsék úgy a saját, mint a gyermekeik jogait, egy-egy közigazgatási eljárásban, emellett maguk a gyermekek pedig egyáltalán nem tudnak arról, hogy volnának jogaik. A közigazgatási hatósági eljárásokban – még a gyermekvédelmi eljárásokban sem – nem veszik komolyan a gyermekek jogait, nem hajlandóak tudomásul venni azt, hogy a gyermekjog létezik. Az a helyzettanulmányom, amelyet Z. Kárpát Dániel felkarolt, és a parlament elé terjesztett, pontosan erről szól.

 

- A végrehajtási eljárásokban, annak ellenére, hogy a gyermekeket ennek az eljárásnak a jogalanyaivá teszik, az ő, vagy a szülő beleegyezése nélkül, automatikusan, nem foglalkozik az ő jogaikkal senki. Nem rendelnek ki ezekhez az eljárásokhoz gyermekjogi képviselőt, annak ellenére, hogy a gyermek nem jogalanya a szülő - bank közötti szerződésnek sem, a szerződés felmondásával mégis jogalannyá válnak azonnal. A szülő védekezni sem tud ez ellen, mert azt sem tudja, hogy van erre lehetősége.

 

- Az egyik Budapest melletti település jegyzőjénél már sikerült elérni egy igen erős beadvánnyal – több kört futott, mert másodfokról érkezett vissza az eljárás megindításának kötelezettségével -, hogy a kilakoltatás esetén a jegyző érvényesítse a helyszínen a kiskorúak birtokhoz való jogát. Mert nekik ám van ilyen – bár nem reklámozzák. Ezzel együtt lenne egy próbaperünk is a gyermekek birtokvédelmének témájában a PKKB-n, ahol mindent megtesznek azért, hogy ezt a vonatkozó kereseti kérelmünket – hivatalosan - ne fogadják be.

 

- A helyzettanulmányom egyébként hosszan taglalja azt is: a végrehajtási eljárásról szóló törvényből egy az egyben kimaradtak a gyermekjogok. Nem veszik figyelembe, nincsenek rá tekintettel, nincs szabályozva benne. Sem a közjegyzők, sem a végrehajtók, sem a Földhivatal, sem a bíróságok, sem pedig az önkormányzatok nincsenek a gyermekjogokra tekintettel, hiszen a működésüket előíró törvényekben ezek nem szerepelnek. Az önkormányzatok működését előíró törvényben szintén nem szerepelnek a gyermekjogok, a bíróságok ügyviteli szabályait előíró törvényben csak említve vannak, de nincsenek rá kiemelt figyelemmel, a szociális ellátásokat szabályozó törvényben pedig szintén csak említve vannak. Ezt bizonyítani sem szükséges, mindenki tudja, hiszen a szociális ellátásokból egy hónapon keresztül még abban az esetben sem tudják a szülők etetni a gyermeküket, ha az alatt az egy hónap alatt ők semmit sem esznek. A családi pótlék ellátást például évek óta nem emelték, miközben az infláció elszabadult.

 

Nehéz volt a parlamentig eljutni?

 

- Nagyon – és vannak közöttünk olyan aktivisták is, akiknek a házasélete is megsínylette ezt a küzdelmet, a házastársaink közül ugyanis nem mindegyikük bírja kompenzálni azt, hogy folyamatosan azt hallja, kopog a billentyű, vagy cseng a mobil, a vonalas, a skype, vagy mindez egyszerre, sokszor éjszaka, és hajnalban is – hozzá pedig a „szia” is alig sikerül. … Ha összeszámolhatnám, azt mondanám, az érdekképviselettel eltöltött 4 évem alatt, összességében több ezer oldalnyi beadványt szerkesztettem, együtt pedig megszámlálhatatlant. Egy biztos: a telefontársaságokat szinte mi, civil érdekvédők tartjuk fenn, saját költségen, úgy, hogy a be nem jegyzett civil szervezeteket, ugye, nem támogathatja senki, gazdasági tevékenységet nem végezhetünk, bevételünk ebből a tevékenységből egyáltalán nem származik. Nem könnyű tehát.

 

- Mint be nem jegyzett civil szervezet – végezhetünk mi bármilyen hasznos munkát – az OS-MTI semmiféle közleményünket nem fogad be. Nem tudósíthatjuk a nyilvánosságot a munkánkról és eredményeinkről, kizárólag a honaljainkon keresztül. Mindaddig pedig, míg a sajtó nem segít, a parlamenterekig nagyon nehéz eljutni – ez a valóság. Az a média, akit érdekelnek a civil szervezetek, és tevékenységeik, nagyon kevés. Ha az MTI-től érkező hírfolyamot megkerülve, külön juttatjuk el híreinket közvetlenül a szerkesztőségekbe, azzal nem foglalkoznak, mondván: nem a központi hírforrásból érkezett, így biztosan nem lehet hiteles az információ. Elengedhetetlenül szükséges volna a civil törvény módosítása is, hiszen abból a bejegyzés nélkül is működő civil szervezeteket kifelejtették, teljes egészében. Annak ellenére, hogy a Ptk. viszont bejegyzés nélkül is engedi az érdekvédelmi tevékenység végzésére szerveződött civil szervezetek tevékenységét. A két törvény nincs összefésülve.

 

- 2010-ben egyre több hitel dőlt be, de hiába intéztünk a lányokkal (Jakus Mariann, Kirchner Csilla) – bloggerként – megkereséseket a minisztériumokhoz, és hivatalos szervekhez, vagy lepattintottak bennünket, vagy nem is válaszoltak. Kijelenthető: egyáltalán nem vettek bennünket komolyan. 2011-ben megalapítottuk a Hiteles Mozgalom nevű civil adós érdekvédelmi szervezetet. Alapító tagok: Szabó József, Ürögdyné Kocsis Zsuzsa, Tauzin Krisztina, Jakus Mariann, Kirchner Csilla, Császár Márta, és én. Idővel aztán több ezresre duzzadt a Mozgalom létszáma.

 

- Hatalmas iratanyag és panasz érkezett hozzánk, amelyek alapján már el lehetett indulni, bizonyítékokat gyűjteni, és megkereséseket eszközölni, hogy: „Kérem szépen, nézzék csak, ez így nem jól van!” Egy év kellett ahhoz, hogy a beadványaink alapján azt mondták: ideje bennünket komolyan venni. Mára már ott tart a Mozgalom, hogy a parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságának üléseire gyakori meghívott, javaslatainkat, észrevételeit bekéri a jogalkotó. Az idei évben a Mozgalomból kinőtt a Hiteles Mozgalom Bírósági- és Végrehajtási Eljárásokat Elemző Munkacsoportja. Tagjai: Jakus Mariann, Kirchner Csilla, és én.

 

Mesélnél erről a Munkacsoportról?

 

- A Munkacsoport már konkrét törvénymódosítások megalkotását szorgalmazza, kizárólag a jogalkotásért felelős szervekkel van kapcsolatban. Az alapjogi biztosnál több beadványunk is benn van, mindegyiknek helyt adtak, és a vizsgálat (általában kiterjesztve) megindult. Az elmúlt napokban két választ is kaptunk. Az egyik válaszban jelzi azt az alapjogi biztos, hogy a végrehajtók elérhetetlensége folytán tett panaszunk, és az arra, a felettes szervektől érkező válaszok alapján – melyek megerősítették a mi álláspontunkat – a közigazgatási minisztertől kérte a végrehajtók munkájára vonatkozó jogszabály módosítását, illetve ennek előkészítését. Ez azt jelenti, hogy a jövőben több fogadónappal, több fogadóidővel, mindenképpen kulturáltan kell majd fogadniuk az ügyfeleket, elektronikusan is elérhetővé kell, hogy váljanak, emellett kötelező jelleggel még a telefont is fel kell venniük, ha az adós hívja őket, ezzel együtt a postán érkező megkeresésekre is reagálniuk kell.

 

- A másik válaszban arról tájékoztatott az alapjogi biztos, hogy a végrehajtók munkájával szembeni jogorvoslati rendszert megreformálásának szükségessége okán felkérte a közigazgatási minisztert a szükséges jogszabályok módosítására. Ez azt jelenti, hogy a Végrehajtó Kamarának szükséges lesz gondoskodnia a panaszkezelési eljárása során a határozathozatalról – már nem elég a „kenjük be sárral” -, és azokat, kötelező jelleggel, indoklással is el kell látnia. Ezzel együtt a Kamara Felügyeleti Tanácsának ki kell alakítania a saját eljárásuk megfelelő módosítását, a jogorvoslati fórum kialakítását, a megfelelő panaszkezelési szabályzat kidolgozását. Apró lépésekkel tehát, és közvetve, de ezen a módon is törünk a jogalkotó felé, felhívva a figyelmet a jogszabályok között fellelhető joghézagokra, és Bermuda-háromszögekre, amelyek mindegyike az állampolgárok kárát szolgálja.

 

- A Kúriánál szintén benn van egy igen terjedelmes beadványunk, mely az adósperekben már megszületett ítéletek tartalmi részeiben fellelhető ellentmondásokat taglalja, ezzel együtt jelzi azt is, hogy „árfolyam” és „költség” fogalmát azért nem tudják egységesen értelmezni a bírák, mert jogszabályilag azok egyáltalán nincsenek szabályozva. Ebben a beadványban szorgalmazzuk azt is, hogy a bírák továbbképzésére mindenképpen szükség van, tekintettel arra, hogy legtöbbjük pénzügyi jogi-, illetve bankjogi szakvizsga megléte nélkül ítél az adósperekben. Erre válasz még nem érkezett.

 

- A bíróságok munkájával, azon belül is a gyermekjogok figyelembe nem vétele okán jómagam külön is beadvánnyal fordultam Dr. Handó Tündéhez, az OBH elnökéhez. Erre az egyik főosztályvezetője válaszolt, válaszában totálisan hülyének nézve engem. Válaszomban megkértem őt, legyen szíves az elnök asszonyhoz eljuttatni a megkeresésemet, tekintettel arra, hogy neki címeztem. Válasz a mai napig nincs. Ez fényes iskolapéldája a Magyarországon, a közigazgatási hatóságok által az állampolgárok számára nyújtott, a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonságnak.

 

- A Munkacsoport részt vesz a Szociális Kerekasztal munkájában is, melyet a Magyar Szociális Fórum hívott létre, és a civil szféra kiemelkedő munkát végző jog- és érdekvédő szervezetei a résztvevői. Tevékenykedem a Magyar Szociális Fórum aktivistájaként, jelenleg egy 11 fős kőbányai család megmentésén fáradozva, ahol a gyermekeket hatósági gondozásba kívánják emelni, minden más perspektíva felajánlása nélkül. Azt hiszem, kijelenthetem: ebben az esetben, bár a kilakoltatási végzés megszületett, az önkormányzat vastagon sáros a család kialakult élethelyzetéért, mert minden segítséget megtagadott tőlük. Még abban sem segítenek nekik, hogy átmeneti szállón elhelyezzék őket, hiába van három kiskorú gyermekről szó. Velünk, mint érdekvédőkkel nem is óhajt találkozni a polgármester, pedig volna a kialakult helyzetre humánus, emberi megoldásunk, méghozzá olyan, hogy az önkormányzat követelése is kielégítésre kerülne – mégsem állnak szóba velünk.

 

A helyzettanulmány hogyan jutott el mégis a jogalkotókig?

 

- Z. Kárpát Dániel volt az egyik meghívott a Hiteles Mozgalom 2013. május 16.-án tartott Műhelymegbeszélésén.

 

 

- Ezen a Műhelymegbeszélésen Z. Kárpát Dánielen kívül vendég volt még Asztalos László, László Tamás, és Simon Gábor képviselők is.

 


 

- Jómagam a betegségem folytán nem tudtam személyesen előadni a tanulmányomat ott, de Filep András megtette ezt helyettem. A képviselőket sok minden meglepte a helyzetfeltárásomból, de a legjobban az, hogy a Földhivatal nem ellenőrzi a végrehajtási jog bejegyzése előtt azt, hogy a végrehajtási jog és a zálogjog jogosultja azonos-e, mint ahogyan a zálogjog bejegyzése előtt sem ellenőrzi, hogy a zálogjog jogosultja valóban a zálogjog jogosultja-e, vagy már továbbértékesítette ezt a jogát? Ugyanis gyakori banki gyakorlat az, hogy a szerződés megkötése után azonnal tovább értékesítik a zálogjogot. Márpedig, zálogjogi igény nélkül – hiszen az értékesítéssel erről lemondtak – nincs végrehajtási igény sem, tekintettel arra, hogy a zálogjogosult rendelkezése alól nem vonhatja ki senki sem a zálogtárgyat. A zálogjog továbbértékesítése, a földhivatali zálogjogi igény változás bejegyzése nélkül egyébként már közokirat hamisításnak minősül, amire az adóst kényszerítik azzal, hogy a szerződés aláírásával tudomásul vetetik vele, hogy eladják a zálogjogot, de azonnal kötelezik az adóst arra is, hogy ne annak a nevét jegyeztesse be a Földhivatalnál, aki az érétkesítéssel a valódi zálogjogosulttá válik, hanem a szerződő bank nevét (aki így már nem zálogjogosult). Bűncselekmény elkövetésére kényszerítik hát az adóst, és ez a jogalkotó szerint rendben van így – hiszen még a Ptk. sem tartalmaz a zálogjog továbbértékesítésére vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés ehhez tartozó joghatásaival kapcsolatban.

 

- Simon Gábort is magával ragadhatta a Műhelymegbeszélés, hiszen a május 27.-i Fogyasztóvédelmi Bizottsági ülésre a Hiteles Mozgalom újabb meghívást kapott. Ezen az ülésen szintén a végrehajtási eljárások anomáliáiról és a vonatkozó törvény szükséges módosításáról lesz szó.

 

Milyen esélyt látsz a befektetett munkád végső eredményének tekintetében?

 

- Nagyon bízom abban, hogy radikalizmus nélkül is el tudjuk érni a vonatkozó törvények szükséges módosítását. A kormánynak ugyanis nem a látszatadósmentéseken kellene gondolkodnia, amelyek több tíz, százmilliókat emésztenek föl, teljesen életképtelen ötletekre, hanem a saját házuk táján kellene szétnézniük, és rájönni, hol hibáztak, ők maguk a jogalkotás során, és azonnal orvosolni azokat a hibákat, hogy működőképes közigazgatást, és élhetőbb országot kapjunk, ahol nem lesz gond a kötelezettségek teljesítése.

 

- A Fogyasztóvédelmi Bizottság által elkészített, a devizaeladósodás okait feltáró jelentésben egyébként tisztán benne van, maguktól a volt pénzügyminiszterektől elhangozva, lejegyzőkönyvezve: 2004 óta minden egyes kormány, minden egyes pénzügyminiszter felelős a mostanra kialakult kaotikus helyzetért. Ezt a jelentést azóta úgy eldugták, nem is hallani róla. Ehhez teszem én még hozzá: a hiányos és nem megfelelő minőségű jogalkotással összevonva e jelentés tartalmát, már azonnal tudhatjuk, a mostani helyzetért kizárólag a honatyáink felelősek. Tenniük kell hát azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.

 

- Egy ismert sanzon után, szabadon, csak azt mondanám: „Dolgozni kell, ennyi az egész. …”

Utoljára frissítve: 2013-05-27 07:47:24

További híreink
Már református értelmiségiek is követelik Balog Zoltán lemondását
Református értelmiségiek, köztük egyetemi tanárok, lelkészek, fordítók és költők, nyílt levélben követelik Balog Zoltán lemondását, komoly visszaélések miatt vádolva őt a...
2024-03-22 12:57:56, Hírek, Fókuszban Bővebben
70 milliós vesztegetéssel vádolják az MSZP két vezérét
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt szocialista minisztert.
2024-03-09 13:31:55, Hírek, Fókuszban Bővebben
Novák Katalin utódját máris hazugságon kapták
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata – fogalmazott a Hvg36...
2024-03-02 16:17:20, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Az Orbán család már hosszú évek óta építgeti, szépítgeti a hatvanpusztai luxusmajorságot, József nádor egykori...
Bővebben >>