A Fővárosi Törvényszék 2012. február 1-én megállapította, hogy a Magyar Nemzet alperes Mayer Aranka felperes személyiségi jogait megsértette, és eltiltotta Magyar Nemzetet a további jogsértésektől, valamint 300.000.-Ft nem vagyoni kártérítést is megítélt felperesnek, alperes perköltségekben való marasztalásával egyidejűleg. 

A Magyar Nemzet három cikkében is megsértette felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, így  a bíróság arra  kötelezte alperest, hogy a honlapján  mindhárom jogsértő cikkében tegye közzé a Fővárosi Törvényszék ítéletének rendelkező részét. Mayer Arankát dr. Kende Péter ügyvéd-közíró képviselte.

Mayer Aranka felperes azért kényszerült pert indítani a Magyar Nemzet ellen, mert alperes cikkeiben többek között olyan hamis látszatot keltő szavakat, kifejezéseket használt, amelyek azt sugallták az olvasóknak, hogy az Élet és Irodalomban megjelent, Orbán Viktor feleségének korábban résztulajdonában álló tokaji cégről szóló írásnak, illetve az ügy kapcsán indult perben felperes tanúkénti meghallgatásának bármi köze lett volna a felperes nevén levő ingatlan vételéhez. Alperes úgy tévesztette meg olvasóit, hogy azt a hamis látszatot keltette, írásával, mintha felperes pénzt kapott volna azért, hogy Orbán Viktort gyanúba keverje.

Az ügy pikantériája, hogy a Magyar Nemzet ügyvédje az a dr. Karas Mónika volt, aki az Élet és Irodalom elleni sajtóperben a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. jogi képviseletét látta el.

 Az ÉS első  fokon megnyerte a pert. A Fővárosi Bíróságon  dr. Pataki Árpád bíró elutasította a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. kereseti kérelmét, amelyben felperes azt kérte megállapítani, hogy a kérdéses napokon a gazdasági társaság nem tartott taggyűlést, ezért ilyen taggyűlésekről jegyzőkönyv sem készülhetett. Az ítélet azt is tartalmazta, hogy a tanú (Mayer Aranka) szavahihetősége és vallomásának bizonyító ereje az alperes (ÉS) állításait támasztotta alá.

Az első fokú ítélet kihirdetését követően dr. Karas Mónika ügyvéd nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, valamint a Szólás szabadsága című élő adásban Friderikusz Sándornak is, és Mayer Arankáról személyiségi jogokat sértő valótlan állításokat tett, amelyeket az ÉS elleni fellebbezésében is megismételt: „a tanú - egyetlen kérdés nélkül előadott mondatában - egyszerre három büntetendő magatartás elkövetésével vádolta meg saját magát” .

Az Élet és Irodalom kontra Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.  sajtó helyreigazítási pert másodfokon elbíráló Fővárosi  Ítélőtábla ítélete így szólt:

 „sem a tanúvallomást, sem a becsatolt, úgynevezett iratokat nem tartottuk hitelt érdemlően bizonyítékként felhasználhatónak alperesi állítás alátámasztására”.

Mayer Aranka nem hagyta magát, és pert indított dr. Karas Mónika ellen, aki bár ellenkérelemmel élt, de mégis a per első tárgyalásán elismerte, hogy Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában, majd 2005. 05. 22-én a Friderikusz Sándor „Szólás szabadsága” című műsorban Mayer Arankáról valótlanul állította, hogy  megzsarolta a Szárhegy dűlő – Sárazsadány  - Tokajhegyalja Kft. tagjait valamint  visszaélt személyes adatokkal.

Mayer Aranka – miután Karas Mónika elismerte, hogy hazudott – elállt keresetétől.

Karas állításait – ami egy jogot végzett ember szájából még nagyobb nyomatékú – a jobboldali sajtó átvette, és számos cikk és publicisztika épült e szavakra.

A Magyar Nemzet sérelmezett cikkei miatti eljárás 2011 januárjában indult, az első tárgyalás 2011 őszén volt. Az ott megjelent napilapot képviselő dr. Karas Mónika szóban adta elő ellenkérelmét, egyidejűleg a kereset elutasítását kérve.  Előadásához azt is hozzátette: abban a perben, amit ellene Mayer Aranka indított, nem felel meg a valóságnak, hogy ő elismerte volna azt, hogy hazudott.

Dr. Kende Péter ügyvéd elmondta, hogy alperes egyetlenegy cikkben tett állítását sem tudja bizonyítani, így felperes joggal tart igényt személyiségi jogvédelemre. A nem vagyoni kár kapcsán hangsúlyozta, hogy az ország miniszterelnökével kapcsolatban a felperesre és családjára vonatkozó állítások, illetve azok a közlések, amiket a Magyar Nemzet közzé tett cikkeiben – olyan állítások, amelyek nagyon súlyosak és semmi külön bizonyítást nem igényelnek arra nézve, hogy rendkívül kellemetlenek, sértőek és bántóak a nem közéleti szereplő felperes esetében. Felperes eredménytelenül kérte alperestől az őt ért sérelmek orvoslását, és ennek hiányában kényszerült pert indítani.

Azért volt szükség második tárgyalásra, mert dr. Karas Mónika ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróság beszerezze, az ÉS sajtóper anyagát, és vállalta, hogy a hivatkozott Szólás szabadsága című műsor felvételét is csatolja.  A bíróság az iratokat beszerezte, ám Karas nem csatolt semmit, és nem jött el a tárgyalásra, de ki sem mentette magát.

Az ítélet nem jogerős.