„Mint köztudott, a Blaha Lujza téren mindennap osztanak meleg ételt a hajléktalan és rászoruló embereknek. Sajnos, nagyon hosszú sor áll az egy tányér ételért, mely elsősorban a magyar kormányt minősíti. Nem egy és nem két napja osztják az ételt, megszokott rendszerességgel ott vannak, és még sok más helyen a városban. Nagy szükség van rájuk! Sokan hálásak vagyunk azért, hogy a legelesettebbek étkezési/éhezési gondját sok magánember és szervezet felvállalja. Ebben az esetben az Ételt az Életért Alapítvány kap emberségből jelest, hiszen ezt a feladatot lényegében átvállalja az államtól.

De hogy ne legyen minden olyan tökéletes: a helyi hatóságok ismét beavatkoztak ebbe a nemes cselekedetbe, természetesen, rendészeti eszközökkel! Újabban a rendőrök a falatnyi életért sorban állókat igazoltatják. Miért is ne? Persze lehet, hogy ez csak a véletlen műve: éppen arra jártak, valaki gyanúsan viselkedett és ezért igazoltatták. Az igazoltatás ugyanis mindig célhoz kötött cselekedet kell, hogy legyen: célja lehet az adott személy személyazonosságának megállapítása a közrend és közbiztonság védelme, illetve a társadalomra különböző mértékben veszélyes magatartások (szabálysértések, bűncselekmények) megelőzése vagy üldözése érdekében. Úgy tűnik, hogy ma Magyarországon ételért sorban állni vagy szegényes ruhát hordani egyes rendőrök szerint már önmagában is gyanús.

A Blaha Lujza téri eset egyáltalán nem egyedülálló. A Város Mindenkié Utca és jog kutatásából ugyanis kiderül – amelynek során 400 hajléktalan embert kérdeztünk meg a rendőrséggel kapcsolatos tapasztalataikról – hogy a kérdezést megelőző 30 napban a megkérdezettek 59%-ának volt része igazoltatásban. Ráadásul az igazoltatottak harmadával ez több, mint 4 alkalommal történt meg. Vagyis adataink szerint a hajléktalan emberek jelentős részét hetente legalább egyszer igazoltatják! Ez minden bizonnyal messze meghaladja egy átlagos állampolgárt igazoltatással kapcsolatos tapasztalatait.”

Lakatosné Jutka, Sándor Ferenc, Keresztes Jenő és Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistáinak teljes írása és kutatási eredménye itt olvasható.