Miközben a klímaváltozás egyre kézzelfoghatóbb fenyegetést jelent az egész világ és Magyarország számára is, sem az Orbán-kormány, sem elődei nem tettek semmit azért, hogy szigorúbb nemzetközi kibocsátás-csökkentési vállalásokat fogadjanak el. A varsói klímacsúcson Magyarországnak elemi érdeke, hogy a klímatárgyalások újra lendületet kapjanak, és olyan kibocsátás-csökkentési célszámokat fogadjanak el az országok, amelyeknek hatására a magyar energetikát megújuló energiára alapozva át lehet alakítani.

A Varsói COP19 klímacsúcson Csiba Katalin környezetvédelmi szakszóvivő arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2020-ig elérendő legalább 30%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentés Magyarország elemi érdeke, és a közös globális kötelezettség-vállalásért mindent el kell követni.

Aggasztó, hogy míg az utóbbi időben a globális klímapolitikai kérdésekben nemzetközi szinten is csak egymásra mutogattak a szereplők, addig Magyarországon sem az Orbán-kormány, sem elődei nem tettek azért semmit, hogy szigorúbb nemzetközi kibocsátás-csökkentési vállalásokat fogadjanak el. Sőt, önsors- és országrontó módon kifejezetten ez ellen küzdöttek.

Éppen ezért tisztánlátásra van szükség abban, hogy az ország vezetésének mi az álláspontja, melyek a javaslatai, és mit képvisel a klímaváltozással szembeni globális fellépés legfontosabb intézményes fórumán. Hárítás és ködösítés helyett végre konkrétumokra és felelősségvállalásra van szükség.

Nem szabad hagyni, hogy a gazdasági válság következtében a világ és az Európai Unió politikai napirendjén háttérbe szoruljon a klímaváltozással szembeni fellépés ügye. A klímaváltozás változatlanul fenyeget mindannyiunkat, Magyarország földrajzi elhelyezkedése és adottságai miatt pedig különösen veszélyeztetett helyzetben van.

Csiba Katalin az LMP környezetpolitikai szakszóvivője

MTI

Fotó: M1