|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
Az adósoknak szinte minden bankkal adódik kisebb-nagyobb, kevesebb-több problémája. A problémás bankok toplistáját az AXA Bank vezeti, most a brutális kamatemelésével verte ki a biztosítékot ügyfeleinél. Az árfolyamgát kényszerébe már belehajszolta az ügyfeleit, holott tudjuk azt: az árfolyamgát konstrukciója nem épp a legideálisabb megoldás az adósok számára. A PSZÁF egy ügyfélpanasz nyomán meg is állapította (H-FK-I-B-270/2013. sz. határozat) a bank jogszabálysértését, a bírság összege viszont mindössze 150 000 Ft. Elgondolkodtató, hogy a bank magával a jogszabály megsértésével klasszisokkal többet kaszált, mint amennyit most a bírság összegeként be kell fizetnie a felügyelet felé. A bírság, mint tudjuk, visszatartó erőként funkcionál a hatósági eljárások módszertanában, elméletileg. A gyakorlatban viszont szembetűnő, hogy a bírság összege és az elkövetett jogszabálysértés között a fordított arányosság elve működik. Ez azt is jelenti, hogy – mondhatni – a felügyelet engedélyével bátran, nyugodt szívvel tovább lehet folytatni a banki visszaéléseket.
Az AXA egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül emelte a kamatát. A felügyelet nem ezt a tényt kifogásolta, hanem azt, hogy a bank nem értesítette az egyoldalú, a jogszabállyal eleve szembemenő kamatemelésről az ügyfelét. „Érdemes felidézni, hogy 2012. július elsejétől az AXA az euró alapú kölcsön kamatát két teljes százalékponttal emelte. A svájci frankban eladósodottaknál 1,25-1,75 százalékpontos volt a drágítás. Augusztus elsejétől és szeptember elsejétől azután még tovább emelték a kamatokat. Ráadásul egyre nagyobb mértékben. Az őszi menetben már 3,15 százalékpontos drágítás is akadt. Mindezt csupán „a forrásköltségek kedvezőtlen változása” kitétellel indokolták. Miközben a nemzetközi kamatkörnyezet, de a magyar országkockázati felár is egészen mást mutatott. Ahogy a hazai pénzpiaci kamatok is.” – írja az enpenzem.hu.
Mint ismeretes, az AXA másik ilyen jellegű, idei „ügyfélbarát” ügyfél-behúzása az volt, hogy arról értesítette ügyfeleit: amennyiben az ingatlanát sikerül eladnia, elengedi a tartozása egy részét – és itt a lényeg – egyedi megállapodások keretében. … A felügyeletnek persze ez sem szúrja a szemét. Nem találják megtévesztő és öncélú reklámnak, jogalap nélküli gazdagodásra törekvésnek, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, és nem minősítik csalásnak, sem egyoldalúnak. A fordított arányosság elvén működhet az AXA Bank, a PSZÁF engedélyével és – ezek szerint – mély egyetértésével tovább is országunkban. Miért ügyfél-behúzás? Mert az adósok szerződését nem módosítják, lévén, bedőlt, felmondott szerződésekről beszélünk – tehát új szerződést, vagy megállapodást kellene írniuk, ám erről nem szól a jeles ajánlatuk. Bár, tulajdonképpen, konkrét ajánlat sem érkezik az ügyfél részére, ezzel együtt minden egyes ügyfél számára más és más ajánlatot, más és más feltételrendszerrel akarnak kidolgozni. Majd. … Az Axát és módszereit ismerve: majd, ha piros hó esik.
Maradjuk a témánknál: a felügyelet szerint mindez rendben van. Nem vizsgálódik – már miért is tenné? Hiszen ez ügyben csak újságcikkek születnek, ők hivatalból nem indítanak vizsgálatot, konkrét ügyfélpanasz pedig nem érkezik hozzájuk a konkrét ügyben. Miért is érkezne?
A bankok ügyfelei folyamatosan, immáron 2009 óta egyre növekvőbb ütemben bombázzák a felügyeletet beadványaikkal. Nem történik semmi. Talán egy-két ejnye-bejnyét megejt a felügyelet, az esetek többségében azonban elkezdi átirányítani az adósokat vagy a Békéltető Testülethez, vagy a bíróságokhoz. A Békéltető Testület egyetlen esetben sem adott még igazat az adósnak, tehát marad a bíróság. Azok a bíróságok maradnak, akik képtelenek egy-egy szó jelentését értelmezni, és így érdemben megfelelően elbírálni, eldönteni és lezárni egy adós panaszt.
Ne feledkezzünk meg a civil érdekvédelmi szféráról sem, hiszen ők még régebben, már 2007-2008-tól bombázzák a felügyeletet, jelezve a bankok visszaéléseit. Mi történik? Ugyanaz, mint az adósok esetében, nem szeretném ismételni önmagam.
Kanyarodjunk hát vissza az AXA esetéhez a magyar bankfelügyelettel. Ilyen felügyelet, ilyetén módszerei mellett mindezt megtehetik. Bolond volna nem megtenni. Kifizet pár százezer forintot, bírságként, miközben több milliós, esetleg milliárdos hasznot bezsebel azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a működését előíró törvényi rendelkezéseket. Teheti. Úgysem találja senki oly mértékben jogszabályszegőnek, hogy kezdeményezze a felszámolási eljárását, mondván: Na, ezt már nem. Na, ezt már nálunk nem. Na, ezt már Magyarországon nem. Na, ezt már Magyarországon, a magyar adósokkal szemben nem. Mit képzeltek? …
A felügyelet néma. Az AXA gátlástalan. A magyar jogrendszer hatástalan. Visszatartó, illetve visszahúzó erő, vagy kontroll nem létezik.
Elméletben van.
… És a gyakorlat? …
Jelzem: a „felügyelet” szót szándékosan írtam kisbetűvel.
Doody Kapcsolódó írásaink:
Ha egy felügyeletnek nagyon szűk a vizsgálati jogköre A felügyeleti szervek csak bábok a bankok kezében? Elengedhetetlen a közjegyzők felelősségének vizsgálata az adósperekben Sok milliárdos bukás! Nyomoz a Nemzeti Nyomozóiroda! Óriási pénzbírságot kell fizetnie a Riffeisennek Megérkezett Binder István válasza Közérdekű adatigényléssel fordult az LMP a PSZÁF-hez
|
|
|
|
|