Elkészült a törvényjavaslat a magánszemély adósok csődvédelméről, az ún. magáncsődről, mely érdemi civil, illetve szociális szakértői egyeztetés nélkül kerül a Parlament elé. Az erről szóló javaslatban szerepel az, hogy az adós mellé egy vagyonkezelőt rendelnek ki, aki éveken át, esetleg évtizedekig fogja az adós és családja gazdálkodását irányítani. Megmondja majd, mikor, mire költhet.

Meg fogja mondani azt is, hogy rendezhet-e esküvőt a gyermekének, és milyen értékű nászajándékot vehet. Megmondja majd, megajándékozhatja-e az unokáját, ha igen, azt mekkora értékben teheti, és hányszor. Azt is meg fogja mondani, az adós gyermeke mehet-e főiskolára, vagy nem. Azt is megmondja majd, részt vehet-e az adós gyermeke egy osztálykiránduláson, bármilyen különórán, lehet-e hobbija, sportolhat-e, zenélhet-e, vagy nem. Megmondja majd azt is, lehet-e házassági évfordulója az adósnak, vagy még csak nem is koccinthat rá, mondjuk egy értékesebb borral. Azt is meg fogja mondani, a családban kit lehet felköszönteni, egy évben hány alkalommal, milyen értékben. Elnézést természetesen nem fog kérni attól a családtagtól, aki csődvédelem okán „kifelejtődik” az ünnepeltek sorából. Megmondja, mekkora karácsonyfát vásárolhat az adós, milyen karácsonyi ajándékokkal, hány megajándékozottal. Az adós gyermekének/unokájának nem biztos, hogy a csődvédelem során lesz keresztelője, áldozása, bérmálása, mint ahogyan az adós elhunyt családtagjának temetése sem az adós elképzelése szerint fog zajlani.

Engedély lesz szükséges a wc papír, a tisztító- és mosószerek, a pelenka, csecsemő tápszerek, stb. márkájának a megválasztásához. Asthmás gyermek számára engedélyhez lesz kötve a sólámpa beszerzése, vagy a sóbarlang meglátogatása is, annak okán, hogy a gyermek könnyebben gyógyuljon (esetleg meggyógyuljon) majd. Engedély kell ahhoz is, hogy a háziorvos által felírt gyógyszer kiváltható-e, vagy íratni kell olcsóbbat. A csődvédelem alatt az adós családja nem utazik, csak akkor, és annyiszor, amennyit és ahányszor a család vagyonkezelője megenged majd nekik. Nehogy azt gondoljuk, hogy furikázunk klinikára, vagy munkahelyre (főleg a kiküldetésekre, ahol még külön szállás- és élelmezési költségek is vannak, amit a cég nem fizet), spórolás van, ezek a költségek ki fognak esni a családi kiadások köréből. A pihenéshez a nyaralás biztosan elfelejthető lesz évekig, de még a napi horgászjegy kiváltása (negyedévente legalább egyszer) is meggondolandó.

A szabad orvosválasztást is el lehet felejteni bátran, mert a csődgondokolt adósnak jó lesz az OEP általi finanszírozott orvosi ellátás is – még abban az esetben is, ha ennek következményébe esetleg belehal az adós (lásd: vég nélküli várólista). Külön orvost ugyanis nem lesz lehetőség megfizetni. Kérdés, hogyan fog szülni az adós felesége, ha a hálapénz intézményét el kell felejteni? Közismert tény: ha nem fizetsz, nem néznek rád a kórházban. A gyermek megszületik majd, akkor is, ez biztos. Csak imádkozni lehet azért, hogy közben ne történjen komplikáció. …

Ha a csődgondokoltság közben gyógyászati segédeszközre szorul az adós, az biztos, hogy nem a legjobb minőségű és a legmegfelelőbb eszköz megvásárlását engedélyezik majd a számára. Mi történik akkor, ha olyan gyógyszert, illetve segédeszközt írnak fel az adós számára, amelynek kiváltását a vagyonkezelő – utólag – nem fogja engedélyezni? Az adós megszégyenülten visszamegy az orvosokhoz, mondván: kérem, írjon olcsóbbat, mert ennek a kiváltását megtiltották. … Érdekes szituáció és lelki trauma lesz, az biztos. Ami, talán könnyebben feldolgozható egy felnőtt személy esetében, mint az, ha a gyermekünk gyógyszerével, illetve gyógyászati segédeszközével kell majd mindezt megtenni. Arról nem tesz említést az elkészült javaslat, hogy a vagyonkezelő elkíséri-e az adóst orvoshoz, és ott diktál, azonnal, vagy utólag osztja le az észt, és küldi vissza az adóst átíratni egy olcsóbb megoldásra a felírt, terápiához szükséges kellékeket. Az is biztos, hogy a vagyonfelügyelt adós nem fordulhat természetgyógyászhoz, mint „felesleges” kiadási formához. Gyermekének a kötelező oltásokon kívül mást nem adathat be. Gondolok itt az influenza elleni-, az agyhártyagyulladás elleni, stb. oltásra a gyermekek esetében.

Mindeközben a vagyonkezelő számára minden egyes beérkező jövedelmet be kell vallani. A javaslat rendelkezik-e arról, hogy ezeket az adatokat hogyan és miként fogja kezelni, és ugyan továbbítja-e azonnal az adóhivatal felé? Arról sem szól a javaslat, hogy a vagyonkezelt adós részesülhet-e adókedvezményben azáltal, hogy az egyéb magánszemély adózóhoz mérten jóval nagyobb, és hosszabb időintervallumban rendszeres kiadásai vannak. A magáncsőd intézményét ugyanis a céges csődvédelemhez hasonlítják. Igen ám, csakhogy a cégek esetében a rezsiköltség, és igen sok egyéb kiadási forma leírható, és elszámolható, a magánszemély esetében erről szó sincs. Úgy illene, hogy ugyanezen költségnemek szintén váljanak leírhatóvá a magánszemély számára is.

Esik-e szó a javaslatban arról, hogy mi történik abban az esetben, ha a vagyonkezelés 5-10-15-20 éve alatt a vagyonkezelt adós, vagy családtagja elveszíti a munkáját? A magáncsőd igénybevételének egyik feltétele ugyanis az, hogy a vagyonkezelt adósnak legyen munkahelye, vagy eleve nem veheti igénybe ezt a „lehetőséget”. Felmerül a kérdés: ha időközben elveszíti a munkahelyét, mi fog történni? Azonnal megszűnik a magáncsőd? Vagy a vagyonkezelő addig fog kajtatni, amíg az adós számára munkahelyet nem talál? Elegendő lesz-e a vagyonkezelt adós számára a mindössze két hónapig adható munkanélküli segély? A vagyonkezelés szempontjából mi számít megfelelő munkahelynek, és megfelelő munkabérnek? Közmunka programban való részvétel munkahelyteremtésnek számít-e? A közmunkabérből lehet-e vagyonkezelni majd?

A meglévő munkaviszony kapcsán a megfelelő mértékű bérezésbe beleszólhat-e a vagyonkezelő? A munkaszerződés feltételeibe, az ezzel kapcsolatos elszámolásokba beleszólhat-e? Lesz-e beleszólása abba, hogy a vagyonkezelt adós évente hányszor, vagy egyáltalán mehet-e szabadságra? Hiszen jelen törvényeink szerint nem kiszámítható a szabadságolás okán a havi munkabér összege. Lesz-e beleszólása abba, hogy mennyi ideig, illetve évente hányszor mehet a vagyonkezelt adós betegszabadságra? Hiszen táppénz alatt sem annyi a havi bevétel, mint a végig ledolgozott hónap után. Ki fogja-e járni a vagyonkezelt adós számára azt, hogy az OEP ne fél év múlva utalja a táppénzt, hanem esetleg azonnal, ahogyan elve járna a törvény szerint?

Ha a vagyonkezelés közben esetleg megrokkan az adós, ott lesz-e a vagyonkezelő a szakértői bizottság előtt, az adóssal együtt, annak érdekében, hogy a betegségeinek megfelelő százalékértéket állapítsák meg számára, és ne kevesebbet, mint ahogyan az most oly divatos? Hiszen ebben az esetben szintén a havi bevétel alakulásáról van szó, amelyből a vagyon kezelése egyáltalán megtörténik. A vagyonkezelőnek lesz-e jogosítványa tárgyalni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal arról, hogy a vagyonkezelés közben leszázalékolt adós havi jövedelmét ne a százalékolást követő fél év múlva állapítsák meg, és újabb fél év múlva folyósítsák majd?

Eljárhat-e a vagyonkezelő a helyi önkormányzatoknál, méltányossági elengedés és szociális támogatások érdekében? Hiszen a vagyonkezelt adós számára csak és kizárólagosan a legminimálisabb létfenntartási költséget ő maga engedélyezi. Ennek okán azt a feltételt kimerítteti az adóssal, mely jogosulttá teszi őt az önkormányzat által adható szociális támogatási formákra (ápolási díj, közgyógyellátási igazolvány, ingyenes iskolai/óvodai étkezés, ingyenes tankönyv, stb.). A vagyonkezelt adós szintén méltányossági alapon, a kormány vonatkozásában is szintúgy, igényelheti-e automatikusan a gyermeke után járó szociális állami juttatásokat, és ezt a vagyonkezelő intézi-e majd? Ha a vagyonkezelés közben akár rokkant- akár öregségi nyugdíjassá válik az adós, járni fog-e neki a vagyonkezelés idejére az emelt összegű jövedelem, méltányossági alapon? Ha pedig szociális méltányossági alapon járni fognak az emelt szintű állami/önkormányzati támogatások, az nem diszkriminatív-e azokkal az adósokkal/nem adósokkal szemben, akiket nem vagyonkezelnek?

Hová fordulhat az adós, ha nincs megelégedve a vagyonkezelő döntéseivel, vagy személyével? A vagyonkezelés ugyanis oly mértékű jogosítványt ad egy idegen ember kezébe az adós és családja felett, amely igen sok visszaélésre adhat okot. Hogyan védheti meg önmagát és családját az adós a vagyonkezelő esetleges túlkapásaitól, vagy gátlástalanságaitól? Hogyan védheti meg magát egy egyedülálló női adós egy férfi vagyonkezelő esetleges tisztességtelen ajánlatával szemben? Vagy éppen fordítva: egyedülálló férfi adós egy női vagyonkezelő tisztességtelen ajánlatával szemben? De említhetjük az azonos neműek esetében szintén ugyanezt a felállást. … Nem, nem vagyok rosszindulatú, de a felügyelő tiszttel rendelkezők esetében is - bár ritkán -, de előfordulnak ilyen és hasonló, szexuális tartalmú visszaélések, akkor a vagyonkezelés esetében miért ne történhetne meg? A javaslat nem rendelkezik a problémás esetek rendezéséről.

A vagyonkezelő személyével kapcsolatban is vannak megválaszolatlan kérdések: elegendő-e számára a közgazdasági végzettség, vagy jogi végzettség is szükséges hozzá? Előírás-e a mérlegképes könyvelői végzettség? Rendelkeznie kell-e szakértői bizonyítvánnyal? Rendelkeznie kell-e pszichológiai alkalmassági vizsgával e tevékenység végzéséhez?

A vagyonkezelés és a magáncsőd intézménye ezer sebből vérzik.

A kérdések egyelőre nyitva maradnak, megválaszolatlanul, mindaddig, míg a törvényjavaslat részletei ismertté nem válnak.

Doody