Nemzetközi küzdősport versenyeken nem érvényesülhetnek az alapvető emberi jogok, úgymint vélemény-, szólás és vallásszabadság. Napjainkban még az is megtörténhet, hogy a küzdősportok harcosát tetoválásai miatt eltávolítják a versenyzők köréből, versenyjogát megvonják.

A mai napon szállt volna ringbe Petrovszki Attila MMA versenyző, ám a testén látható tetoválások okán kipattant tömeges szponzori visszalépéseknek, önkormányzati- és egyéb szervezetek tiltakozásának köszönhetőek törölték szerződését és nevezését a 10. Heroes Gate gáláról, mely Prágában kerül megrendezésre.

A versenyző testén a köznyelvben úgynevezett neonáci jelképek láthatók, miközben ő nemzetszocialistának vallja magát.

A két irányultság között égbekiáltó a különbség, de erről csak kevesen tudnak. A neonácizmus a III. Birodalomban megvalósult nemzetszocializmus egyik formája, magának a nemzetszocializmusnak az egyik ága, egy ideológiai gyűjtőnév, melynek használata a II. Világháború után terjedt el. A neonácik közreműködtek az etnikai tisztogatásokban, rasszista és antiszemita nézeteket terjesztenek. Magyarországon a neonáci elveket valló embereket gyakran azonosítják a skinheadekkel is, ám ez a vonatkoztatás is téves.

A skinheadek az 50-es, 60-as évek munkásosztályából kerültek ki, első generációjukat 1969-től jegyzik hivatalosan. Politikai nézeteik szerint két csoportot alkotnak, egyrészt szélsőjobboldali neonácik, másrészt szélsőbaloldali anarchisták. Közülük kerültek ki a SHARP-ok (Skinheads Against Racial Prejudice - szkinhedek a rasszista előítéletek ellen), e csoport hivatalos megalakulása: 1986, USA.

Ahhoz a nézethez, mely szerint minden bőrfejű neonáci is egyben, politikai indítóokok vezettek. Szegény munkáscsaládok gyermekei voltak azok a bőrfejűek, akik a gazdasági kiszolgáltatottságukért és hányatottságukért a bevándorlókat, és azok kormány általi kiemelt támogatását okolták, így a 70-es években, Angliában ún. Nemzeti Frontba tömörültek, és felléptek az ázsiai bevándorlók ellen.

A nemzetszocializmus, mint ideológia egyesítette a jobboldali és a baloldali ideológiákat, megújította a szakszervezeti rendszert, és a munkások védelmét. Magyarországon, hungarizmus néven 1930 és 1945 között terjedt el, bevezetője Szálasi Ferenc volt. Fontos szerepet játszott benne a kereszténység által biztosított erkölcsi alap, ezzel együtt az egyház politikai szerepvállalásának növelését megtagadta (talán ez ennek az ideológiának az egyik legfőbb bűne). Prohászka Ottokár katolikus püspök a hungarizmus fogalma alatt a magyar érdekekért való feltétel nélküli kiállást értette.

A magyarországi nemzetszocializmus nem azonos a németországi nemzetszocializmussal, sem az olasz fasizmussal. Szálasi élesen elhatárolta a hungarizmust a szélsőjobboldaltól, a hungaristák ugyanis a szélsőjobboldali nézeteket mindig kevesebbnek tartották a nemzetszocializmusnál, a mai napig azt vallják: eszméjük a jobboldali- és baloldali ideológiák fölött áll.

A nemzetszocialistákat támadják azzal, hogy nyíltan zsidóellenesek. Valójában ez az ideológia azt hirdeti, hogy a zsidóságnak legyen önálló hazája, mert a szemita zsidóság nem tudott a Kárpát-Medencében gyökeret ereszteni, tehát elsősorban nem faji-, vagy embertani sajátosságok okán, hanem kulturális szempontból vizsgálja a kérdést. A hungarizmus kultúrpathológiai jelenséget lát a zsidóságban, azaz egy olyan szellemiség hordozóját, mely nem szerves része a nemzetnek, ellentétben más, Magyarországon élő népcsoporttal.

Kétségtelenül rengeteg kegyetlenség érte a zsidóságot a II. világháborúban, a hatalom átvétel után, Budapesten. Ezeket viszont nem a meggyőződéses hungaristák követték el, hanem olyanok, akik újonnan csatlakoztak a nyilasokhoz, ők voltak az ún. Zöld Ár. Velük együtt veterán párttagok is részt vettek ideológiai képzettségük hiányosságától vezérelve az egyes atrocitásokban, őket a közeledő harc fanatizmussal töltött el, és úgy gondolták, bosszút állhatnak a küzdelmi éveik alatt elszenvedett keserűségeikért.

Isten Egyházának Gyülekezetei a nácizmus kialakulásáért Nietzsche-t teszi felelőssé: „Köztudott, hogy Nietzsche anti-keresztény volt, aki óriási hatást gyakorolt a náci ideológiára, tanításai a fasizmus és a nácizmus egyik fontos szellemi forrását képezték. Ugyanakkor Nietzsche a nyugati globalista intellektuális körök egy kedvence a mai napig, munkái rendkívül népszerűek a pénzhatalom központjaiban. Ahogy tanításai korábban a fasizmus és a nácizmus egyik alapjául szolgáltak, úgy ő a modern antifasiszta globalisták egyik szellemi forrása is.”

A jelenünkben dúló, a nemzetszocializmust illető fogalomzavar csak még inkább fokozódik tehát, az egyházak magyarázataival, mint a fenti példa is mutatja.

Napjainkban három irányvonal fejlődött ki a régi hungarizmus eszméire alapozva, ezek létrejötte a 2000-es évekre tehető. A Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA – 1989-től), a Magyar Jövő Csoport (2004-től) a garázdaságaival és jogi ügyeivel írta be magát a történelembe, és a harmadik irányvonal pedig a Pax Hungarica Mozgalom (PHM – 2008-tól).

Ejtsünk szót a hungarizmus jelképeiről is. Szálasi a közhiedelemmel ellentétben nem használta a nyilaskeresztet, mint jelképet, ő a Nagy Magyarország szimbólumának választott rovásjelképet használta, ezzel is jelezve, hogy a hungarizmus erősen eltér a német hitlerizmustól. Későbbi pártjai már használták a zöld nyilaskeresztet, fehér színű „H” betűt illesztve a kereszt szárainak találkozására. A zászlójuk és karszalagjuk is eltérő volt: a magyar jelleget jobban kihangsúlyozó vörös-fehér sávokat illesztettek a zászlóra (mely a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot – öt piros, négy fehér – tartalmazott) úgy, hogy a zászlórúd felé eső harmadában vörös négyzet alapon, 45°-kal elforgatott fehér négyzetben állt a zöld, „H” betűvel ékesített nyilaskereszt.

Az új típusú – kilenc sávos – „Árpád-sáv” a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt – egymást feltételező – társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségek (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmusa tartanak össze (négy fehér sáv).

Petrovszki Attila kiváló küzdősport versenyző, ám úgy tűnik, a társadalom ideológiai - fogalmi zavarának áldozata is egyben. 2008-ban WPC-WPO professzionális magyar bajnok, MMa harcos, 2011-ig, az addigi 11 mérkőzéséből veretlenül. Az MMA a legkomplexebb küzdősport, nem csupán az álló, de a földharc is számottevő eleme e sportágnak. A szabályok lehetővé teszik, hogy a földön is lehet ütések és rúgások különböző formáit alkalmazni fejre és testre egyaránt, illetve a térd és könyök használata is szabályos ellentétben más álló küzdelmekkel (pl: ökölvívás, thai boksz, K1). Dobások, feszítések és fojtások is megengedettek, a küzdelem feladásig vagy kiütésig tart, tehát, ha az ember a földre zuhan egy ütéstől, az nem jelenti azt, hogy a küzdelem véget ért. Míg más küzdősportokban a 10 unciás kesztyűt és esetenként más védőfelszerelést használnak, az MMA-ban kiskesztyűt használnak, ami nem sokat véd, és a mérete miatt kockázatos az ütésekbe beleállni, mert azok gyakorlatilag ellenállás nélkül hatolhatnak át a védelmen. Az MMA küzdelmekre többnyire jellemző, hogy az ütközetek idő előtt véget érnek.

2011-ben azonban a Blikk kezdett el foglalkozni – nem az elért kiváló eredményeivel, hanem a tetoválásaival.

„Az összes tetoválásom az önkifejezés eszköze, a személyiségemet tükrözi. A nemzetiszocializmus az az ideológia, amelyben hiszek. A média általában primitív gyűlölködőknek állít be bennünket, ezen szeretnék változtatni, nekem ez egyfajta propaganda – mondta Petrovszki. – Sokan közülünk könyvet írnak vagy zenélnek, én sportolok és a nemzetközi mezőnyben nem egyedülálló a hasonló tetkók feltűnése.” – nyilatkozta akkor a Blikknek.

Doody