FŐVÁROSI HÍRHATÁR - Jogi kisokos: a közjegyzők és a devizahitel szerződések

FŐVÁROSI HÍRHATÁR
   
 2019.05.23.
 Csütörtök
Ma Dezső napja van.
Holnap Eszter napja lesz.
   EUR árfolyam
   326,71 Ft
   CHF árfolyam
   289,65 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2013. 12. 14. 07:01     


Jogi kisokos: a közjegyzők és a devizahitel szerződések
A pénzintézetek által kötött szerződések jelentős részét közjegyzői okiratba foglalják a felek. A közjegyzői okiratba foglalás költségét minden esetben az adós viseli. A közjegyző eljárására első sorban a közjegyzőkről szóló Kjtv. szabályai vonatkoznak.

A közjegyzők fontos alkotmányos szerepet töltenek be. Jogállásukat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (Kjtv.) rendezi. Az AB 32/2002. (VII. 4.) AB határozatához dr. Erdei Árpád alkotmánybíró által fűzött különvélemény első pontja megállapítja: „A közjegyző tevékenységét munkavégzésre irányuló sajátos jogviszony keretében fejti ki. Ennek során állami felhatalmazás alapján díj- és költségtérítés ellenében a hozzá forduló feleknek jogi szolgáltatást nyújt, és az igazságszolgáltatással is szorosan összefüggő feladatot lát el. Működése során csak a törvényeknek van alávetve, tevékenységét a függetlenséget garantáló, alapvetően a Kjtv. által meghatározott keretekben végzi. A közhitelességgel felruházott és a Kjtv. által az igazságszolgáltatás részének tekintett közjegyzői szervezet tehát kiemelt jelentőségű jogszolgáltató tevékenység folytatására hivatott.”

 

Az AB a 27/1999. (IX. 15.) AB határozatban megállapítja „Kjtv. értelmében a közjegyzők közhitelességgel felruházott személyek, akik a feleknek jogi szolgáltatást nyújtanak és eljárnak a hatáskörükbe utalt nemperes eljárásokban. A szabadfoglalkozású közjegyzői intézmény rendeltetésszerű működésében, a közjegyzők közjogi jellegű jogosítványainak megfelelő gyakorlásában az állam és a közösség egyaránt érdekelt. A közjegyzői intézmény működésének magas színvonala közérdek. A közjegyzői intézmény működésének színvonalát a jogalkotó közvetett módon, a díjszabásról, a közjegyzői állások számáról és székhelyéről, a szakmai előképzettségről szóló szabályok megalkotásával befolyásolja.”

 

E két idézet jól példázza, hogy milyen alkotmányos funkciót hivatottak a közjegyzők ellátni.

 

A hitelbiztosítéki érték megállapítására és a vételi jog kikötésére vonatkozó vizsgálat során visszatért az a probléma, hogy az adósok nem kaptak megfelelő tájékoztatást, nem voltak tisztában az általuk kötendő ügylet valós tartalmával, lehetséges következményeivel, és nem értik a jogi nyelvezetet. A korábban kifejtetteknek megfelelően a felek erőpozíciója rendkívül egyenlőtlen az ilyen ügyletek megkötésénél. A pénzintézetek által kötött szerződések jelentős részét közjegyzői okiratba foglalják a felek. A közjegyzői okiratba foglalás költségét minden esetben az adós viseli. A közjegyző eljárására első sorban a közjegyzőkről szóló Kjtv. szabályai vonatkoznak.

 

A Kjtv. szerint a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait, d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának (Kjtv. 120. §). Ha a közjegyző ezt megteszi, az ügyfél a jogi kockázatokat tudatosan vállalja.

 

A törvényi rendelkezés értelmében az ügylet létrehozatalában részt vevő közjegyző köteles az előtte szerződéskötés céljából megjelenő felek figyelmét arra felhívni, hogy mit jelent a szerződés valamely konkrét rendelkezése, erre vonatkozóan tájékoztatást nyújtani, és meggyőződni arról, hogy az okirat tartalma és a felek valódi szándéka egybeesik.


Megállapítom, hogy Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, s az annak részeként tekinthető tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogot megsértette az Országos Közjegyzői Kamara, mert elmulasztott olyan intézkedéseket, melyek valóban gondoskodnak a pozíciójukban és felkészültségükben sokszor szélsőségesen kiszolgáltatott ügyfelek megfelelő tájékoztatásáról, továbbá elmulasztotta figyelemmel követni és helyesbíteni a fenti elveknek és törvényes előírásoknak nem megfelelő gyakorlatot. Álláspontom szerint a formális okiratiság mellett, de azt fontosságában megelőzve, ez a legfontosabb (tartalmi, érdemi) kötelezettség.  

 

(részlet az ombudsman állásfoglalásából)



Korábbi írásaink a rovatban:

Jogi kisokos: a zálogjog érdekességei

Jogi kisokos: a zálogjog érvényesítése

Jogi kisokos: az egyoldalú hatalmasság

 


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 fovarosi-hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 fovarosi-hirhatar.hu
  Egy üveg viszki után indult a Balatonnak a 13 éves gyerek –elájult, túlélte
2018. 06. 27. 09:33 fovarosi-hirhatar.hu
  Erősödő Fidesz, gyengülő Jobbik, felbukkanó Momentum
2017. 02. 24. 14:30 fovarosi-hirhatar.hu
  Elképesztő összegből épül meg a Puskás Stadion
2017. 02. 24. 13:15 fovarosi-hirhatar.hu
  Civilkampány indul a kórházi fertőzések feltárásáért
2017. 02. 23. 18:15 fovarosi-hirhatar.hu
  Enyedi Ildikó nem Orbánnak, hanem a tehetségének hálás
2017. 02. 23. 15:45 fovarosi-hirhatar.hu
  Tömeges kirúgások a Kaposvári Egyetemen
2017. 02. 23. 13:16 fovarosi-hirhatar.hu
  Sándor Mária Londonban boldogulna
2017. 02. 23. 12:26 fovarosi-hirhatar.hu
  Idegen NATO-hatalom tört Matolcsyra – állítja Matolcsy
2017. 02. 22. 17:01 fovarosi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport