Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza alapján vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesül a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit Magyarország Alaptörvénye is megfogalmaz. Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.

Az állami tulajdonú termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos tevékenység ugyan magánjogi aktus, azonban az ombudsman az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jog érvényesülése és értelmezése kapcsán figyelemmel kíséri az intézményvédelem meglétét, azaz a jogalkotásra, és a szervezési garanciákra is kiterjedő állami kötelezettségek teljesülését; hiányuk esetén pedig következetesen számon kéri a megteremtésüket.

Az Alaptörvény, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a Kormány által jóváhagyott Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia is kiemelten kezeli a termőföld, mint a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrás védelmét, az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelését.

Az ökológiai gazdálkodás képes megfordítani a természeti értékek romlásának folyamatát és javítani az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ezért a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre – fogalmazta meg álláspontját az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

A Kishantosi Nonprofit Kft. a pályázatokkal érintett földterületeken 15 éve nemzetközi hírű ökológiai mintagazdaságot működtet és tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a gyakran kedvezőtlen gazdasági viszonyok között fennmaradt hazánkban az ökológiai gazdálkodás. A Kft. tájközpontként működve és népfőiskolai tevékenységén keresztül megőrizte, fejlesztette és terjesztette a szakmai ismereteket.

Az ombudsman jelentése megállapította, nem világos, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a pályázatok elbírálásánál minderre miként volt figyelemmel, miként érvényesítette a Kft. közhasznú tevékenysége kapcsán a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiát – amelyekhez való illeszkedés a pályázat feltétele volt.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény által védett – jelen esetben a nemzet közös örökségét képező – értékek esetén jogállami követelmény, hogy az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálata átlátható, kiszámítható módon, a döntéssel érintettek számára is elérhető eljárási garanciák mellett szülessenek, illetve történjenek meg.

A vizsgálat nyomán a biztos és helyettese hangsúlyozta, hogy az ésszerűség és a nemzet közös örökségének alkotmányos értéke megkívánja, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban maradéktalanul érvényesüljön az állam intézményvédelmi kötelezettsége. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak biztosítania kell a nemzet közös örökségével kapcsolatos, Alaptörvénybe foglalt követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek figyelembe vételét.

A jelentésben az alapvető jogok biztosa és helyettese felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy a civil és szakmai szervezetek bevonásával, azokkal folyamatosan együttműködve, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiával összhangban dolgozzon ki olyan intézkedési tervet, amely biztosítja az Alaptörvény követelményeinek érvényesülését az NFA földhasznosítási tevékenységében.

MTI

Fotó: greenfo