Devizahitelesek megmentése, ahogy a CÖF gondolja

Több kedves levelezőm is úgy tudja, hogy most is a CÖF által felkért egyik olyan jogász vagyok, akinek feladata az, hogy a CÖF jogi álláspontjának kialakításában részt vegyek. Erre utaló körülmény volt az, hogy a CÖF-nek Gellért Szállóban közelmúltban tartott sajtótájékoztatójánál még az én javaslatom is említésre került.

A CÖF Elnökének megkeresése után néhány hónappal ezelőtt valóban úgy gondoltam, hogy részt vehetek egy közös álláspont kialakításában és természetesnek tartottam azt, hogy a CÖF másik jogászának – Damm Andreának – velem ellentétes véleményét befolyásolni tudom, meg tudom győzni az Elnök urat arról, hogy az általam végzett tevékenységnek megfelelően indokolt a devizahitelesek érdekében fellépni.

Előttem ismeretlen okoknál fogva az együttműködés megszakadt a CÖF és közöttem, és természetesen ezt tudomásul veszem. Legalább nem kell bajlódjak olyan nézetekkel, amikkel egyetérteni nem tudok.

A levelem végén olvasható CÖF javaslatot tartalmazó október 30-i tájékoztatást egyik kedves levelezőm küldte meg, most tudtam csak elolvasni, és mivel sokan úgy gondolhatják, hogy nekem is közöm van e tájékoztatásban leírtakhoz, ennek a tájékoztatásnak egyes mondataira szükségesnek tartom azt, hogy reagáljak:

1./ „A bíróságnak elsősorban azt kell kimondania, hogy az állampolgárok által évekkel ezelőtt kötött lakáscélú hitelszerződések deviza- vagy forintkölcsönügyletek voltak”

Ilyen kérelmet a bíróság felé csak a bírósági perekben járatlan ember terjeszthet elő kereseti kérelemként azért, mert a Polgári Perrendtartás 123. § 2. mondata értelmében ilyen kereseti kérelem nem terjeszthető elő.

De emellett sanda is ez javaslata a CÖF-nek azért, mert „lakáscélú hitelszerződések”-ről beszél annak ellenére, hogy a 2010. év előtt felvett kölcsönszerződéseknél semmiféle különbség a törvény szerint a lakáscélú és egyéb szerződések között nem volt. Azaz a CÖF ekként nem mást kíván elérni, mint azt, hogy a nem lakáscélú kölcsönök adósai kerüljenek hátrányosabb helyzetbe annak ellenére, hogy erre a megkülönböztetésre semmiféle törvényes alapjuk nincs.

2./ Javaslataik között említette azt, hogy az árfolyamgátat terjesszék ki mindazokra, akik igénybe akarják venni, azzal, hogy a gyűjtőszámla szűnjön meg. Az így keletkező "adósságot" a bankoknak saját eredményük terhére el kellene engedniük.

Ennél a mondatnál felmerül az a kérdés, hogy értette-e az, aki ezt javasolta, hogy mit javasolt? Úgy értette, hogy akiknek már felmondott a bank, sőt végrehajtást kezdeményezett, azok is igénybe vehetik az árfolyamgátat?

Értette-e azt, hogy amennyiben a gyűjtőszámla szerződésben nem lesz gyűjtőszámla, akkor miként kerül megfogalmazásra ez a szerződés? Értette-e azt, hogy a „saját eredményük terhére” kötelezettséget miként lehet elszámolni a konkrét kölcsönszerződésnél?

Egyáltalán gondolt-e a javaslattevő arra, hogy egy nem létező, és a javaslattevő által is semmisnek gondolt kölcsönszerződés esetén javasol a jogkövetkezményekkel kapcsolatosan ilyeneket? Ismeretében van-e a javaslattevő az 1/2010. PK Vélemény 2. pontjában írtaknak?

1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.

3./ „Javaslatuk szerint egy – a bank, a civilek és a kormány képviselőiből álló – szakmai csoport újraszámolná a kölcsönfelvevők adósságterheit. A kapott eredmény után a meglévő legmegfelelőbb kölcsönfizetési konstrukciót kellene ajánlani az ügyfeleknek”

Ennél a mondatnál is felmerül az a kérdés, hogy értette-e az, aki ezt javasolta, hogy mit beszél? Komolyan gondolta azt, hogy minden egyes kölcsönfelvevő adósságterheit legalább három fős szakmai csoport egyenként újraszámolja? És tessék mondani minek alapján?  Annak a kamatlábnak alapján amit a bankhatározott meg, annak a kamatlábnak alapján, ami a szerződésben olvasható, vagy annak a kamatlábnak alapján, amit referencia deviza kamatlábváltozása indokol? És tessék mondani ki fogja az ajánlatot megtenni az ügyfélnek nevezett adósnak? Egyáltalán van valami fogalma a javaslattevőnek arról, hogy a Ptk. szerint egy magánjogi szerződésben ajánlatot ki és miként tehet?

4./ Az önhibájukon kívül fizetésképtelenné váló adósoknak méltányossági alapon a lakóhelyük közelében kellene bérlakást felajánlani, ezen kívül pedig a pénzintézetek is viseljék annak kockázatát, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökkent

Az önhibájukon kívül, tehát a bankok törvénytelen magatartása miatt fizetésképtelenné váló adósoknak miért kellene bármilyen bérlakást felajánlani akkor, ha a bankoktól a törvénytelenül elszedett pénz visszaadásán túl még kártérítés is jár? Miről tetszik beszélni javaslattevő? Csak nem feledkezett meg arról, hogy a polgári jogi felelősség alapja a kártérítés? Ugyan miért mondana le egyetlen adós is arról, hogy az életét tönkretevő bank a családját szétverő, egészségét károsító eredménnyel is járó magatartásért a kártérítést követeljen?

5./ A szervezet elnöke hozzátette: nagyra értékelik a kormány eddigi munkáját, amelyet az a devizahitelesek ügyében tett, de szerintük ez még mindig nem elég. A CÖF támogat egy, a bankszövetség és a kormány közötti megállapodást

Amennyiben a CÖF Elnökének az a véleménye, hogy a Kormány eddigi munkáját nagyra lehet értékelni, lelke rajta. Szabad véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet. Az ellenben már sértő a CÖF Elnökétől, hogy a bankszövetség és a kormány közötti megállapodással képzeli el a szerződés másik oldalán álló adósok jogainak és kötelezettségeinek rendezését. Egyetlen adós sincs gondnokság alá helyezve, ezért tartsa meg az ilyen jellegű javaslatait az ellenségeinek. Az adósok nem tartanak igényt arra, hogy helyettük mások döntsenek.

6./ az emberek eladósodása a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok "felelőtlen hanyagságának" következménye, egymillió embert taszítottak az akkori kormányok a devizahitelek csapdájába

Egyszerre sikerült minden felsorolt kormánynak segítségére lenni ennél a mondatánál a CÖF Elnökének. Hiszen a felelőtlen hanyagság szót használta akkor, amikor jól tudja azt, hogy a Svájci Bank tájékoztatása, vagy Róna Péter figyelmeztetése után a devizában nyilvántartott forinthitel szerződésekkel kapcsolatba hozható minden kormány partnere volt a magyar embereket kifosztó bankoknak szándékos magatartással.

Ami pedig a hanyagságból CÖF Elnöke által kihagyott, 2010. év óta hatalmon lévő kormányt illeti, tessék mondani miért feledkeztek meg a jelenleg hatalmon lévők az alábbi Kúriai PK Véleményről?

  3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről

A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről preambulumának (23)-(24) bekezdései és 7. cikke értelmében a tagállamoknak megfelelő és hatékony eszközöket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását. Ilyen eszköznek minősülnek a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű perek, melyek bírói gyakorlatában számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel. Ezek megoldása - és a hivatkozott uniós jogi kötelezettség teljesítése - érdekében szükségessé vált egységes jogértelmezés kialakítása.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33.§-ának (1) bekezdése alapján az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a következő v é l e m é n y t nyilvánítja:

Amikor ebből a Kúriai Véleményből megállapíthatóan az Európa Tanács, a Kúria ösztökélte arra a minisztereket, mint a közérdekű perek indítására jogosultakat arra, hogy tegyék a feladatukat, csak egyetlen elfogadható okot tessék mondani T. CÖF Elnök úr arra, hogy mégis miért nem tettek eleget a PK Véleményhez képest is 2 éve a kötelességüknek.

Tessék mondani lesz olyan tisztességes magyar állampolgár aki elhiszi azt, hogy ők nem felelősek az Ön álláspontjában osztozva? Tessék mondani lesz egyetlen tisztességes magyar ember ezek után, aki nem azt mondja, hogy a felelősségben a jelenlegi Kormánynak is osztozni kell?

7. Damm Andrea ügyvéd a egyebek mellett arról beszélt, hogy a devizahitel-szerződések nagy száma miatt a bíróságok képtelenek lennének elbírálni minden egyes ügyet, ezért fontos, hogy a már meghozott bírósági ítéletekre alapozva hozzon a kormány jogszabályokat

Tisztelt Damm Andrea? Mégis hogyan tetszik ezt képzelni? A kormány most milyen jogszabályokat hozzon elképzelése szerint? Melyik ítélet alapján? És miként tetszik tudni Damm Andrea azt, hogy a most meghozandó jogszabályok miként hatnak a több mint öt évvel ezelőtti magánjogi szerződésekre?

A kérdés költői volt. Hiszen Ön tudja legjobban azt, hogy anyagi jogszabályoknak a polgári jogban visszaható hatálya nincs.

Akkor pedig tessék megmondani nekem azt, hogy miért tetszik félrevezetni a magyar embereket?

Devizahitelesek megmentése: új javaslatokat nyújtottak be

Az űrlap alja

2013. október 30., szerda, 10:53 • Utolsó frissítés: 2013. október 30., szerda, 13:10

Szerző: MTI

Hat pontot nyújtott be a bankszövetségnek és a kormánynak a CÖF. A gyűjtőszámla megszüntetését, a végrehajtások azonnali felfüggesztését, a lakóhelyhez közeli bérlakás felajánlását és a biztosítékul szolgáló ingatlan értékcsökkenésének bank általi elismerését javasolják. Jelenleg négyezer devizahiteles pereli a bankját.

A gyűjtőszámla megszüntetését, a végrehajtások azonnali felfüggesztését, a lakóhelyhez közeli bérlakás felajánlását és a biztosítékul szolgáló ingatlan értékcsökkenésének bank általi elismerését javasolja a többi között a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a bankszövetségnek és a kormánynak.

A bíróságnak elsősorban azt kell kimondania, hogy az állampolgárok által évekkel ezelőtt kötött lakáscélú hitelszerződések deviza- vagy forintkölcsönügyletek voltak, és jogszabályba ütközik-e, hogy a bankok egyoldalúan emelték a költségeket és a kamatokat – mondta Csizmadia László, a CÖF és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke az ajánlásokat ismertetve szerdán.

Javaslataik között említette azt, hogy az árfolyamgátat terjesszék ki mindazokra, akik igénybe akarják venni, azzal, hogy a gyűjtőszámla szűnjön meg. Az így keletkező "adósságot" a bankoknak saját eredményük terhére el kellene engedniük.

A CÖF úgy véli, hogy a végrehajtásokat azonnal fel kell függeszteni, és javaslatuk szerint egy – a bank, a civilek és a kormány képviselőiből álló – szakmai csoport újraszámolná a kölcsönfelvevők adósságterheit. A kapott eredmény után a meglévő legmegfelelőbb kölcsönfizetési konstrukciót kellene ajánlani az ügyfeleknek.

Az önhibájukon kívül fizetésképtelenné váló adósoknak méltányossági alapon a lakóhelyük közelében kellene bérlakást felajánlani, ezen kívül pedig a pénzintézetek is viseljék annak kockázatát, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökkent – ismertette Csizmadia László.

A CÖF ajánlásai között szerepel az is, hogy a bankok vessenek véget az egyoldalú és tisztességtelen szerződésmódosítási gyakorlatuknak, a jogellenes módosításokat pedig vonják vissza.

A szervezet elnöke hozzátette: nagyra értékelik a kormány eddigi munkáját, amelyet az a devizahitelesek ügyében tett, de szerintük ez még mindig nem elég. A CÖF támogat egy, a bankszövetség és a kormány közötti megállapodást.

Csizmadia László azt mondta, az emberek eladósodása a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok "felelőtlen hanyagságának" következménye, egymillió embert taszítottak az akkori kormányok a devizahitelek csapdájába, és ez a pénzügypolitika negatívan hatott a magyar gazdaságra is

Damm Andrea ügyvéd a egyebek mellett arról beszélt, hogy a devizahitel-szerződések nagy száma miatt a bíróságok képtelenek lennének elbírálni minden egyes ügyet, ezért fontos, hogy a már meghozott bírósági ítéletekre alapozva hozzon a kormány jogszabályokat.

A sajtótájékoztatóra meghívták a bankszövetséget is, de az nem képviseltette magát az eseményen. Varga László azt mondta, a bankszövetség azért nem ment el a sajtótájékoztatóra, mert nem érez felelősséget a devizahitelesekért.

Csizmadia László kérdésre elmondta, hogy a CÖF-höz ezernél is több megkeresés érkezett a devizahitelesektől, és eddig hatvan olyan perről tudnak, ahol az állampolgár nyert a bankkal szemben. Jelenleg négyezer per van folyamatban.

Dr. Léhmann György