Az Állami Számvevőszék 2013. október 28-án Hagelmayer István-díjat adományozott Schmitt Pálnak, Magyarország előző köztársasági elnökének, az Országgyűlés korábbi elnökének.

Magyarország előző köztársasági elnökének, az Országgyűlés korábbi elnökének kitüntetésével kapcsolatban a valós és tényszerű híradások mellett sajnálatos módon nemtelen, Magyarország választott vezetőinek tisztességét kétségbe vonó, a magyar jogállamiság és demokrácia alapjait kikezdő cikkek is napvilágot láttak. A legolvasottabb közéleti napilap 2013. november 16-ai számában olyan írás is megjelent, amely a Számvevőszék első elnökének tisztes emlékét felhasználva támadta meg Hazánk korábbi legfőbb közjogi méltóságát és Magyarország egyik kiemelten fontos független intézményét, a közpénzek felhasználása és a közvagyon használata felett őrködő Állami Számvevőszéket.

Az Állami Számvevőszék ezeket a támadásokat a lehető leghatározottabban visszautasítja, és az alábbi közleményt teszi:

Az idei évben Schmitt Pál személyében az Országgyűlés korábbi elnöke és Magyarország előző köztársasági elnöke kapta meg a Hagelmayer István-díjat. Az Állami Számvevőszék a díj odaítélésével egyértelműen kifejezte, hogy saját munkája, a közpénzügyi ellenőrzés és a közpénzügyi rendszer egésze szempontjából kiemelkedően fontosnak tartja mind a szervezet törvényes működésének 2010-es helyreállítását, mind pedig a következmények nélküli ellenőrzések korszakát lezáró új számvevőszéki törvény 2011-es megalkotását.

Mindezekkel kapcsolatban az alábbi tényekre hívjuk fel a figyelmet:

1. Az Állami Számvevőszék korábbi elnökének, Kovács Árpádnak 2009. december 9-én járt le a mandátuma, azaz ezt követően a szervezetnek nem volt választott vezetője. Ez működési és alkotmányos kockázatot is jelentett, az új vezetők 2010. július 5-ei hatállyal történt megválasztása így elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a szervezet el tudja látni törvényben előírt feladatait. Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztásakor Schmitt Pál volt az Országgyűlés elnöke, akinek kiemelt szerepe volt abban, hogy a törvényes működés hamar, szinte rögtön az új Országgyűlés megalakulását követően helyreállhasson. Schmitt Pál személyesen is olyan fontosnak tartotta ezt a kérdést, hogy az Országgyűlésben nem csak a beiktatáshoz, hanem az Állami Számvevőszék állománygyűléséhez is helyet biztosított az Országgyűlés Felsőházi Termében, ahol személyes részvételével hitet tett a közpénzügyi ellenőrzés alkotmányos megerősítése mellett.

2. Ugyancsak tény, hogy Schmitt Pál volt Magyarország köztársasági elnöke, amikor az Országgyűlés megalkotta az új számvevőszéki törvényt, és Schmitt Pál volt az, aki Hazánk legfőbb közjogi méltóságaként aláírásával szentesítette a jogszabályt. Az új számvevőszéki törvény az első volt a sarkalatos törvények sorában, amit megalkotott és elfogadott az Országgyűlés, ezzel is rámutatva a közpénzügyi ellenőrzés jelentőségére. A jogalkotás figyelme nem véletlenül fordult ilyen korán a közpénz-felhasználás kontrollját ellátó intézményrendszer felé, Magyarország ugyanis sajnálatos módon a nem kellően erős jogosítványokkal ellátott kontrollintézmények "szeme előtt" jutott el 2008-ban a közpénzügyi és gazdasági összeomlás határára. Jól mutatja a korábbi anomáliákat az 1989-es számvevőszéki törvény, amely nem szankcionálta például, ha az adófizetők pénze felett őrködő számvevőknek nem adtak át adatokat az ellenőrzöttek, és ezzel meghiúsították az ellenőrzést.

Annak sem volt tényleges következménye, ha az ellenőri megállapításokat semmiféle intézkedés nem követte. Ez a jogszabály és a kialakult gyakorlat nem tudta és nem is tudhatta megakadályozni, hogy Magyarország közpénzügyei szétzilálódjanak, így elengedhetetlen volt a számvevőszéki törvény újraalkotása. Ez történt meg 2011-ben, amikor az Országgyűlés egy olyan törvényt fogadott el, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig egy olyan jogszabályt helyezett hatályba, amely nemzetközi szinten is példás függetlenséget és átláthatóságot biztosít az Állami Számvevőszéknek, illetve a számvevői jogosítványok megerősítésével véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának. Az új számvevőszéki törvény és az Állami Számvevőszék munkájának elismerése, hogy az európai számvevőszékeket tömörítő EUROSAI függetlenségi munkacsoportjának vezetésére az ÁSZ munkatársát kérték fel, illetve hogy a jövő év elején Hazánk adhat otthont a számvevőszéki függetlenség kérdésével foglalkozó EUROSAI-konferenciának is.

3. Az Állami Számvevőszék a tisztánlátás érdekében szükségesnek tartja jelezni, hogy a Hagelmayer István-díj történetében nem példa nélküli a pénzügyekkel csak áttételesen foglalkozó, választott vezetők, közjogi méltóságok kitüntetése. Ezt jól mutatja, hogy a díj első kitüntetettje a végzettsége szerint történész Szabad György volt, aki szintén azért az áldozatos és az Állami Számvevőszék szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységéért kapta meg a díjat, amivel az Országgyűlés elnökeként bátorította és támogatta az akkoriban épp megalakult Állami Számvevőszéket, a számvevők munkáját.

4. Schmitt Pál a Hagelmayer István-díj odaítélésekor arról tájékoztatta az Állami Számvevőszéket, hogy a díjjal járó pénzjutalmat a Szemem Fénye Alapítványnak adományozza. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék a pénzjutalmat közvetlenül a Szemem Fénye Alapítvány számlájára utalta át. A pénzjutalom nemes, társadalmi célra történő felajánlásával a korábbi köztársasági elnök követte az Állami Számvevőszék közéleti díjazottainak hagyományát, körükben ugyanis bevett szokás, hogy nem veszik fel, hanem felajánlják a Hagelmayer István-díjjal járó pénzösszeget.

Schmitt Pál az utóbbi években betöltött közjogi tisztségeiben mindvégig tettekkel bizonyította, hogy kiemelten fontosnak tartja a közpénzügyi ellenőrzés kérdését, a törvényességet, az alkotmányos normáknak való megfelelést, illetve a hatékony, eredményes és hasznos számvevőszéki ellenőrzéseket lehetővé tevő jogszabályi háttér biztosítását.

Az Állami Számvevőszék a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, melynek egyedi döntéseit természetesen minden polgár szabadon megítélheti. Ezzel együtt tisztelettel kérjük a kritikát megfogalmazókat, hogy a jövőben tartózkodjanak az Állami Számvevőszék tekintélyét romboló, függetlenségét sértő, alaptalan és igaztalan kijelentésektől, ezekkel ugyanis kikezdik a magyar demokratikus jogállamiság alapjait, amivel minden magyar polgárnak kárt okoznak.

Állami Számvevőszék - MTI