|
|
|
Tweet |
|
|
|
Vége az izgalomnak, a várakozásnak a Nemzeti körül, hisz hétfőn Balog Zoltán, miniszter közhírré tette a pályázat eredményét. Ő és a bíráló bizottság is Vidnyánszky Attila pályamunkáját találta a legtetszetősebbnek. Így jövő nyárig együtt kormányoznak Alföldivel, s attól kezdve ő lesz az egyedüli vezérigazgatója a Duna partján álldogáló felemás szépségű intézménynek.
Nem voltam meggyőződve anno annak helyességéről, hogy Alföldi a legalkalmasabb személy a Nemzeti vezérigazgatói posztjára. Nem azért, mintha nem lenne tehetséges, sokoldalú kreatív. Éppen ezek miatt úgy gondoltam, hogy túlságosan is öntörvényű, aki a maga útját járja, aki nem bírja a korlátokat és a művészetben is a határokat feszegeti. A Nemzeti élére pedig kell egy egészséges pragmatizmus, egy olyan személy, aki képes integrálni a mélymagyar mondanivalót, a formabontót, az újat a nemzetközit, és képes megtalálni a megfelelő arányokat, hogy mindegyik szekértábor elégedett legyen. Tévedtem, mert Alföldi a maga módján igyekezett, és, ha nem is hibátlanul- ki az- ezt az utat járta. Mégis a kormányváltást követően azonnal kikezdtékk, és emberekhez méltatlan támadások kereszttűzébe került. Ő bírta, ellenállt, kivédte, s azon kevesek egyike lett, akik kitölthették eredetileg kiszabott hivatali idejüket. Alföldi még utána sem ingott meg. Pályázott, s pályamunkája mellé odatette 160 magyar és külföldi nagyság támogató aláírását is. Tény, hogy ezekből a durva támadásokból ő jött ki győztesen és kivívta a közvélemény szimpátiáját, már azok közül is sokan mellé álltak, kiknek addig közömbös volt.
Sokakban felcsillant a remény Szörényi két felszólalása után, aki kimondta azt a sokak számára manapság felfoghatatlan alapvetést: nincs jobb és baloldali művész, művészet, csaj jó meg rossz létezik. Az optimistábbak azt gondolhatták, hogy tán csoda történik, de csodák nincsenek így karácsony táján sem, győzött a papírforma, azaz Vidnyánszky Attila. Vidnyánszky, ki már hetek óta jelen időben nyilatkozott a Nemzeti Színház jövőjéről, bár az eredmény csak december 17-én került nyilvánosságra. Januártól együtt, a nyártól pedig egyedüli vezérigazgatóként kormányozza a nemzet színházát a Beregszászról érkezett művész.
Vidnyánszky teherbírása igen tiszteletre méltó, hisz jelenleg ő Debrecen Csokonai Színház igazgatója, a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének vezetője, a Magyar Teátrum Társaság elnöke, és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője többek között. Mellékesen itt-ott rendez is. Minden érthető, csak az nem, hogyan fér bele ennyi hivatás egy nap 24 órájába?
Miután lezárult a pályáztatás elérhető Vidnyánszky pályázata is, kinek segítője majdan Eperjes Károly lesz. „Jelen pályázatomnak nem lehet célja, hogy ebben az állóháborúba merevedett helyzetben a magam igazát vagy a „mi igazunkat” védjem. Az viszont igen, hogy a konszenzus létrejöttét elősegítendő közzétegyem személyes szakmai tapasztalataimat, és irányt mutassak abban a vonatkozásban is, hogy szerintem merre van az „alagút vége”, miként gondolható újra a Nemzeti Színház ügye, szellemiségében éppúgy, mint ahogy szervezeti felépítését illetően is.”(A részletes pályázat )
Az első tervezett bemutató a János Vitéz lesz… Remélhetőleg a darab alkalmas lesz arra, hogy Vidnyánszky vezérigazgató megmutassa, hogyan érvényesülhet a színház -csinálásban, számára fontos hármasság: Hagyomány- korszerűség-nemzetköziség (via) |
|
|
|