A Hiteles Mozgalom és a Kúria

A Hiteles Mozgalom örömmel üdvözli, hogy Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke a pénteki napon történt kaposvári jogi beszélgetések alkalmával nyilvánosan is bejelentette, hogy munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy az adósperek tekintetében egységes bírói döntések születhessenek.

Dr. Darák Péter sajtótájékoztatóján elmondta: „Egy olyan új jogterületen kell álláspontot kialakítani, ahol nem rendelkezünk hagyományokkal. Banki szerződések tömegével még sohasem kerültek bíróságok elé.” 

Mint ismeretes, a Mozgalom Munkacsoportjának egy tagja, 2013. február 06.-án dr. Handó Tündéhez fordult, jelezve többek között a bírák pénzügyi- és bank szakjogi ismereteinek nem teljes körűségét, és megoldási javaslatokat kért az Elnök Asszonytól annak vonatkozásában, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos peres eljárások szakszerűen, és részrehajlás nélkül folytatódhassanak.

Következő megkeresése a Hiteles Mozgalom Bírósági- és Végrehajtási Eljárásokat Elemző Munkacsoportjának (DJK) 2013. március 09.-én történt egy igen terjedelmes beadványban, Dr. Vezekényi Ursulát, a Kúria tiszteletre méltó tagját kérve több jogegységi állásfoglalás meghozatalára, a peres eljárásokban , bírói jogértelmezési gyakorlatban tapasztalható ellentmondások okán. A munkaanyagot Dr. Vezekényi Ursula 2013. 03. 12.-én továbbította Dr. Darák Péter elnök úrhoz.

Fontos tudni: a Hiteles Mozgalom megkeresései a Kúria irányába már nem újkeletűek.

Szabó József 2012. december 07.-én már megkereste Dr. Darák Pétert, tekintettel arra, hogy a Kúria MÁR AKKOR létrehozta a bíróságok joggyakorlatát elemző munkacsoportját, és jelezte a jogalkotó azon felelősségét, mely a tömeges társadalmi katasztrófa elkerülésének érdekében, a Kúria ezirányú, azonnali javaslattételének szükségességét vonja maga után. Nevezetesen azt kérte: a jogalkotó módosítsa, a törvény eszközével a már fennálló szerződéseket úgy, hogy azok teljesíthetővé válhassanak az adósok részéről a válság alatt és után is. Indokai a következők voltak:

- Az Alkotmánybíróság a 32/1991. (VI. 6.) AB határozatában ( ABH 1991, 146, 166. ) rámutatott arra, hogy különösen a hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyokra a jelentős gazdasági - esetleg politikai -, pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan számottevő hatást, lényegi befolyást gyakorolnak. A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények ugyanis lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, illetőleg a szerződés teljesítését. Ezekben a rendkívüli változást előidéző esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy az egyes-egyedi jogviszonyokba a bíróság beavatkozzék és módosítsa, a megváltozott körülményekhez igazítsa a tartós, hosszúlejáratú szerződések eredeti tartalmát.

- Kimondta az Alkotmánybíróság továbbá azt is, hogy ha a társadalmi méretű változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt – és alkotmányosan nem kifogásolható -, hogy a jogviszonyok megváltoztatására, módosítására a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást.

- Az állam azonban jogszabállyal a fennálló szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén módosíthatja, változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás megkövetel. Vagyis, a tartós jogviszonyok jogszabállyal történő alakítására a "clausula rebus sic stantibus" tételének alkalmazásával kerülhet sor.

- A jogalkotó - akárcsak a bíróság - akkor jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá ha az túlmegy a normális változás kockázatán. A jogszabályi beavatkozásnak pedig további feltétele, hogy a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse. A törvényhozó feladata meghatározni és egyúttal felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény. Azt pedig, hogy a beavatkozás feltételei alkotmányosan fennállnak-e, köteles bizonyítani. (66/1995. (XI. 24.) AB határozat).

A Mozgalom észrevételezte többek között, hogy a Kúria Joggyakorlat Elemző Munkacsoportja nem foglalkozott mélységeiben olyan, szerződésekben előforduló, jogi fogalmak értelmezésével, mint: Devizahitel, deviza elszámolású hitel. Hitelszerződés, kölcsönszerződés. Árfolyamváltozás, árfolyamrés. Kockázat, költség. Adós vásárlásának finanszírozása, pénzintézet tevékenységének finanszírozása. Árfolyam kockázat mérése, áthárítása, kamat kockázat mérése, áthárítása. Az áthárított kockázatok elhallgatása, adat és információmentes fogyasztó tájékoztatás. Termékjóváhagyás és felelősség. Kölcsönösszeg, rendelkezésre álló összeg. Szolgáltatás, ellenszolgáltatás. Ügyletekkel fedezett hitelek költsége jogosan hárítható-e az adósokra?

A Kúria elnöke 2013. február 05.-én a következő választ juttatta el a Hiteles Mozgalomhoz:

„… tájékoztatom, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 29.§ (1) bekezdése értelmében a joggyakorlat-elemző csoport feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata. Vizsgálatot folytatni azonban csak akkor lehetséges, ha van meglévő gyakorlat, azaz rendelkezésre áll az adott kérdéskörrel kapcsolatos, megfelelő számú és jogerősen befejezett ügy. Jogerős ítélettel le nem zárt - tehát még folyamatban lévő - ügyek vizsgálata alapján nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, ráadásul a bírói függetlenség elvét is sértené a le nem zárt ügyek Kúria által történő elemzése és véleményezése.

A Kúria Ügyviteli Szabályzatának 36.§-a a fentiekkel összhangban akként rendelkezik, hogy a vizsgálat tárgya csak jogerősen befejezett ügy lehet. A vizsgálatra tartozó ügyek pontos számát a vizsgálati tárgykör sajátosságai alapján az elemző csoport vezetője határozza meg.

A devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vizsgáló elemző csoport felállítására vonatkozó javaslatát köszönettel vettem és megfontolandónak tartom, ugyanakkor e tárgykörben jelenleg még nem áll rendelkezésre megfelelő számú jogerős ítélet, ezért - jóllehet a társadalom széles körét érintő kérdésről van szó – a 2013. évben egyelőre nincs lehetőség külön joggyakorlat-elemző csoport felállítására.”

A Hiteles Mozgalom és Munkacsoportja nem adta fel, újabb megkeresés már a következő napon az OBH elnökéhez eljutott, majd Dr. Darák Péterhez, a fenti elutasításától számított egy hónapon belül immáron jogerős ítéletekkel megtűzdelt, alátámasztott és bizonyított beadványt juttatott el.

… És megtörtént a bejelentés arról, hogy az egy hónapja, a Kúria elnöke által meghozott döntés módosításra került, és mégis van lehetőség arra, hogy külön joggyakorlat elemző munkacsoportot állítsanak fel.

A Hiteles Mozgalom tagjai remélik, hogy a „civilként” benyújtott jogilag, és ítéletekkel alátámasztott fenti munkaanyagaik elkészítése nem volt hiába való, az azokban megfogalmazottak hozzá tudják segíteni a Kúria Munkacsoportját az egységes, jogilag helyt álló bírói gyakorlat kialakításában.

Hiteles Mozgalom