A Kúria nem tudja értelmezni a költség fogalmát

„A magyar igazságszolgáltatás számára továbbra sem világos a “költség” kifejezés tartalma. A Kúria ezzel kapcsolatban a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kérte az OTP kérelmére indult felülvizsgálati eljárásban. Kúria által megfogalmazott kérdések többségének megválaszolásához nem jogi, hanem közgazdaságtudományi ismeretekre van szükség. A Kúria által megfogalmazott kérdések ezért nem “jogkérdések” hanem “ténykérdések“. A Pp. 274. § (6) bekezdése szerint azonban a Legfőbb Ügyészhez csak “jogkérdésekkel” lehetne fordulni.”

A fenti összefoglalással fejtette ki álláspontját a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE), majd így folytatja: „Az elmúlt 10 évben hozott bírósági ítéletek alapján azt is lehetne hinni, hogy a “költség” kifejezés az igazságszolgáltatás számára is világos és érthető, mert ennek a kifejezésnek a tartalmát eddig a bíróságok nem vizsgálták. Csak azóta okoz fejfájást a bíróságoknak a “költség” kifejezés értelmezése, amióta kiderült, hogy ha a bankok által alkalmazott “árfolyamrés” okozta többletkiadás “költség“, akkor az árfolyamrés értékét fel kellett volna tüntetni a deviza-alapú hitelszerződésekben. Ha pedig az “árfolyamrés” értéke nincsen feltüntetve, akkor annak a jogkövetkezménye az, hogy a deviza-alapú hitelszerződés semmis.”

Szerkesztőségünk is foglalkozott már a témával. A PITEE álláspontja teljes részletességgel itt olvasható.

Kapcsolódó írásaink:

Hiteles Mozgalom - Elemző Munkacsoport

A Hiteles Mozgalom és a Kúria

Kásler Árpád ügyében a Kúria Strasbourgtól várja a segítséget 

A Bankcsapda levele a Kúriának

A Hiteles Mozgalom levele a Kúriának 

Doody