A Kúria nem tudja értelmezni a költség fogalmát |
2013-05-07 13:39:52 |
„A magyar igazságszolgáltatás számára továbbra sem világos a “költség” kifejezés tartalma. A Kúria ezzel kapcsolatban a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kérte az OTP kérelmére indult felülvizsgálati eljárásban. Kúria által megfogalmazott kérdések többségének megválaszolásához nem jogi, hanem közgazdaságtudományi ismeretekre van szükség. A Kúria által megfogalmazott kérdések ezért nem “jogkérdések” hanem “ténykérdések“. A Pp. 274. § (6) bekezdése szerint azonban a Legfőbb Ügyészhez csak “jogkérdésekkel” lehetne fordulni.”
A fenti összefoglalással fejtette ki álláspontját a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE), majd így folytatja: „Az elmúlt 10 évben hozott bírósági ítéletek alapján azt is lehetne hinni, hogy a “költség” kifejezés az igazságszolgáltatás számára is világos és érthető, mert ennek a kifejezésnek a tartalmát eddig a bíróságok nem vizsgálták. Csak azóta okoz fejfájást a bíróságoknak a “költség” kifejezés értelmezése, amióta kiderült, hogy ha a bankok által alkalmazott “árfolyamrés” okozta többletkiadás “költség“, akkor az árfolyamrés értékét fel kellett volna tüntetni a deviza-alapú hitelszerződésekben. Ha pedig az “árfolyamrés” értéke nincsen feltüntetve, akkor annak a jogkövetkezménye az, hogy a deviza-alapú hitelszerződés semmis.”
Szerkesztőségünk is foglalkozott már a témával. A PITEE álláspontja teljes részletességgel itt olvasható.
Kapcsolódó írásaink:
Hiteles Mozgalom - Elemző Munkacsoport Kásler Árpád ügyében a Kúria Strasbourgtól várja a segítséget A Bankcsapda levele a Kúriának A Hiteles Mozgalom levele a Kúriának
Doody |