A Kúria titkolózása az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat veszélyezteti

A Pénzügyi Ismeretterjesztő- és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) a Kúria június 25.-i elodázó döntését megelőzően, honlapján nyilvánosságra hozott egy tanulmányt arról, hogy a társadalomra milyen hatással lesz a Kúria várható döntése annak vonatkozásában, hogy az árfolyamot egy szerződés költségelemének szükséges-e tekinteni, vagy nem.

Azt írják: „Egy országban, ahol korrupt a politikai elit és korrupt a közigazgatás, nehéz elhinni azt, hogy a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás, működne megfelelően. Az elmúlt húsz évben a korrupció egyre nagyobb méreteket öltött. Az ellopott közvagyon értéke évről évre nőtt. A korrupció technikái pedig egyre nyilvánvalóbbá váltak. Az igazságszolgáltatás mégsem tett/tesz semmit a korrupció megfékezése, a közvagyon védelme érdekében.

A PITEE felmérést is készített a lakosság körében, felmérve az igazságszolgáltatásba vetett bizalom társadalmi indexét. Arra a kérdésre, hogy “Ön szerint, van-e értelme perelni a bankokat?” a válaszadóknak csak a 18% válaszolt határozott igennel. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 82%(!) kételkedik az igazságszolgáltatás függetlenségében. Arra a kérdésre, hogy “Ön szerint is “különösen bonyolult” a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása?”a válaszadók több mint 90% válaszolt “nem”-mel. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók túlnyomó többsége, megkérdőjelezi a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének döntését.

Ezek az adatok elgondolkodtatóak.

Talán Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke is érezte az igazságszolgáltatás iránti közbizalom gyengülését, amikor a Lánchíd Rádió 2013. június 17. napján sugárzott “Kettesben” című adásában arról próbálta biztosítani a hallgatókat, hogy a kollégái mindent megtesznek majd azért, hogy “a lehető legkörültekintőbben megismerjék azt a döntési helyzetet, amelyben nekik ítéletet kell hozniuk”. A Kúria elnöke, ezt alátámasztandó megemlítette, hogy külön joggyakorlat-elemző csoport foglalkozott a devizahiteles ügyekkel, és a Kúria számos tudományos tanácskozást szervezett, amin az érintettek nyilvánosan megtárgyalhatták a felmerült kérdéseket.

A Kúria elnökének fenti állítása a joggyakorlat-elemző csoportról szöges ellentétben áll azzal, amit a Kúria elnöke 2013. február 5. és 2013. április 26. napján írásban állított. A Kúria elnöke ugyanis korábbi leveleiben azt állította, hogy jelenleg “nincs lehetőség egy joggyakorlat-elemző csoport felállítására”, ezért ilyen csoport “nem került felállításra”.

A Kúria elnökének fenti állítása arról, hogy a Kúria számos nyilvános konferenciának adott volna helyet, szöges ellentétben áll azzal, amit a Kúrián rendezett szakmai konferenciákról tudni lehet. A szakmai konferenciák szervezése eddig nem volt nyilvános. A szakmai konferenciákon az érintettek részvétele nem volt lehetséges. A Kúria sajtótitkársága a múlt héten írásban is elküldte nekünk azt, hogy a 2013. június 24. napján megrendezésre kerülő konferencia zárt, azon csak bírák vehetnek részt. Elszomorítónak tartjuk, hogy Magyarországon a Kúria elnökét is ilyen könnyen rajta lehet kapni azon, hogy ellentmond önmagának. Nem értjük, mi volt a célja a Kúria elnökének a 2013. június 17. napján adott rádióinterjúval.

Nem tudjuk, mire készül a Kúria. Nem volt olyan nyilvános konferencia, ahova meghívták volna a devizahiteleseket képviselő ügyvédeket; és nem tudjuk vajon volt-e és ha volt, akkor milyen eredményre jutott a Kúrián felállított joggyakorlat-elemző csoport. A Kúria titkolózása az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat veszélyezteti.”

A teljes tanulmány itt olvasható.

Doody

Fotó: MTI