Hiteles Mozgalom - Elemző Munkacsoport

SAJTÓKÖZLEMÉNY: Tájékoztatásul közöljük a tartozásuk rendezésének érdekében folyamatosan küzdő adósokkal, hogy a Hiteles Mozgalom 2013. 03. 01.-én megalapította a Bírósági- és Végrehajtási Eljárásokat Elemző Munkacsoportját. A Munkacsoport tagjai a Hiteles Mozgalom alapító tagjai közül kerültek ki: Dudás Anna, Jakus Mariann, és Kirchner Csilla (DJK) személyében. Ők eddig külön-külön beadványokkal jelentkeztek, és próbálták segíteni a küzdő adósokat nehézségekkel tűzdelt útjaikon, március elejétől azonban tevékenységüket együttesen végzik.

A Munkacsoport első beadványaként 2013. március 09.-én a Kúriához, ezen belül Dr. Vezekényi Ursulához intézett egy megkeresést, melynek tárgya az adósperekben tapasztalható jelentős mértékű jogi anomália, melyben észrevételezték, és bizonyították, hogy sem a bírói jogértelmezési gyakorlat, sem pedig a kérdésben eddig született ítéletek nem egységesek, és nem azonosak az árfolyamrés és a költség fogalmának és értelmezésének tekintetében. A kérdésben külön, kiemelt figyelmet érdemel az a jogi tényállás, melyet a PKKB jelzett egy ítéletében: e szerint úgy az árfolyamrés, mint a költség fogalma a magyar jogszabályok tartalmaiban és megfogalmazásában nem létezik, definiálva nincs. E két fogalom kizárólag a közgazdaságtani ismeretekben szerepel, bár ott sem igazán egységes a fogalmak értelmezése. Ennek okán, és a Hiteles Mozgalomhoz az adósok által ejuttatott ítéletek tartalmi részeivel, és azok elemzési bizonyítékaival alátámasztva indítványozta a Munkacsoport jogegységi állásfoglalás meghozatalát e két fogalom jogi értelmezésére, az adósperekben ítélkező bírák munkájának elősegítése érdekében.

A Munkacsoport kérte az árfolyamváltozás bírói értelmezésének meghatározását is, tekintettel arra, hogy sok esetben az ítélkezés folyamán az árfolyamváltozás összekeverődik az árfolyamrés fogalmával.

Beadványában elemezte a Munkacsoport annak kérdését is, hogy a forintban folyósított, forintban megfizetett, ám ennek ellenére devizában nyilvántartott hitelkonstrukciók a szerződéskötések időpontjában hatályos Hpt. szerint minősülhetnek-e deviza alapú hitelkonstrukcióknak. Annak bizonyítására, hogy az ily módon kialakított konstrukciók, (ráadásul) a felügyeleti szervek engedélye nélküli piacra dobása, és értékesítése milyen mértékű károkat okozott az adósok számára, ezáltal hogyan és miként lehetetlenítette el a vonatkozó szerződések teljesítését, ehhez a Munkacsoport a felügyeleti szervek álláspontjait, elemzéseit és kimutatásait vette alapul. Mindezek alapján a Munkacsoport indítványozta jogegységi állásfoglalás meghozatalát arra vonatkozóan, hogy a szerződéskötéskor hatályos magyar jogszabályok tekintetében minősíthetőek-e ezek a mesterségesen, a banki haszon maximálisra növelése érdekében kialakított konstrukciók rendelkezhetnek-e „deviza” megjelöléssel, illetve ilyen minősítéssel és elszámolással.

A Munkacsoport beadványának harmadik része kifejtette azt az álláspontot, mely szerint az adósperekben eljáró bírák továbbképzésének biztosítására a köz érdekében erőteljesen elhibázott lépésnek tartják azt, hogy a bírák továbbképzését a Bankszövetség emberei és tagjai biztosítják, mégpedig kizárólagos joggal. A Munkacsoport álláspontja ebben a kérdésben az, hogy abban az esetben, ha a bírák továbbképzését kizárólagos joggal csak a Bankszövetség tagjai végezhetik, ezáltal sérülhet az adósperekben az adósok tisztességes eljáráshoz való joga, ezzel együtt erősen sérülhet az egyenlő bánásmód elvének követelménye is a bírósági eljárásokban.

Észrevételük alapjául az a tényállás szolgált, mely napjainkra már teljes mértékben nyilvánvalóvá vált: a pénzintézetek a szerződések aláírása előtt nem tájékoztatták megfelelő terjedelemben, mértékben és részletességgel az adósokat a futamidő alatt rájuk váró terhekről és azok mértékéről abban az esetben, ha a szerződéseket aláírják. Ez alapján a Munkacsoport álláspontja az: ha az átlag feletti haszonszerzés reményében már a kötelmi jogviszony legelején is megtévesztették és félreinformálták az adósokat, akkor nem létezhet jogi garancia arra vonatkozóan sem, hogy a Bankszövetség munkatársai nem ezt a már kialakult pénzintézeti gyakorlatot fogják követni az adósperekben ítélő bírák továbbképzése alatt. A téves és nem megfelelő tájékoztatást pedig azok a pénzintézetek követték el, akik a Bankszövetség által megszerkesztett és kialakított Banki Etikai Kódexet létrehozták, majd nyugodt szívvel figyelmen kívül is hagyták azt, a Bankszövetség pedig eleve tehetetlen a Kódex rendelkezéseit megszegő pénzintézetekkel szemben.

Mivel e tényállást a Munkacsoport nem tartja sem kielégítőnek, sem megfelelőnek, indítványozta a bírák hiteles és teljes körű tájékoztatása, illetve továbbképzése tekintetében, hogy a képzésbe vonjanak be a Bankszövetség emberei mellett civil szakértőket is. Olyan civil szakértőket, akik úgy országunkban, mint nemzetközi szinteken már eddig is elismerést vívtak ki, szakmai munkájukkal. A Munkacsoport javaslata a bírák részrehajlás nélküli továbbképzését biztosítván a civil szakértőkre: Barabás Gyula, Róna Péter, és Varga István személye.

A beadvány 56 oldalon keresztül elemzi a napjainkra kialakult áldatlan helyzetet a bírósági eljárások folyamatában, az adósperek tekintetében. A beadvány mellékleteivel és bizonyítékaival együtt több, mint száz oldalt tesz ki. A Munkacsoport bízik abban, hogy Dr. Vezekényi Ursula is megalapozottnak tartja annak tartalmát, és az elengedhetetlenül fontos és szükséges jogegységi határozatokat haladéktalanul meg fogja hozni a Kúria Polgári Jogegységi Tanácsa.

Hiteles Mozgalom Bírósági- és Végrehajtási Eljárásokat Elemző Munkacsoport

www.hitelesmozgalom.eoldal.hu

E-mail: hitelesmozgalom.bveemcs@gmail.com
(DJK)
Budapest, 2013. március 10.

 KORÁBBI CIKKEK:

A Hiteles Mozgalomnak írt OBH válasz

Adófizetők pénzéből fizetett süket fülek