| Meddig cigányozhat és zsidózhat a betyársereg? |
| 2012-04-16 18:23:03 |
Meddig cigányozhat és zsidózhat a betyársereg? A Magyar Sziget 2011. rendezvényének gyűlöletre uszító szónoklatát, melyet a betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt mondott, egyelőre nem találta bűncselekménynek a Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság. Korábbi cikksorozatunkban elolvashatták az egyik feljelentést, megnézhették a rendőrség elutasító határozatát, és részleteket olvashattak a PMRFK határozata elleni PANASZBÓL. Több magánszemély mellett a Helsinki Bizottság és az Antifasiszta Liga is feljelentést tett a betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt gyűlöletre uszító beszéde miatt. Utóbbi két szervezet is PANASSZAL élt a nyomozást bűncselekmény hiányában elutasító határozat miatt. Az Antifasiszta Liga képviseletében dr. Kende Péter közíró-ügyvéd nyújtott be panaszt, melyből néhány gondolatot idézünk:
"A Btk. Kommentár: „A közösség elleni izgatás veszélyeztető bűncselekmény, amelynek törvényi tényállása célzatot, egyenes szándékot nem követel meg, ezért e büntetendő cselekmény megvalósulásához elegendő, hogy az elkövető tudatában legyen annak, miszerint sokak előtt tett megnyilvánulása a gyűlölet szítására alkalmas. Ez azonban feltétlenül magában foglalja annak felismerését, hogy a felhevített gyűlölet szélsőséges aktivitásba, végső esetben erőszakos jellegű cselekvésbe csaphat át.” Vagyis a Btk. nem az erőszak közvetlen és azonnali veszélyének előidézését kívánja meg a bűncselekmény megvalósulásához, hanem csupán azt, hogy végső esetben erőszakba csaphat át az inkriminált magatartás okozta gyűlölet.
Létezik-e egzaktabban erőszakra való felhívás, mint ha valaki – összefoglalva az elhangzottakat – népes közönségéhez ezt a felhívást intézi: „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát… el kell jutnunk egy szintre, arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk… azért is, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót” Álláspontunk szerint ez egyértelműen, egzaktan erőszakos cselekmények veszélyét idézi elő – méghozzá nem csupán „végső esetben”, hanem azonnal és közvetlenül. Mindössze azért nincs ennek konkrét bizonyítéka, mert a teremben – értelemszerűen – adott pillanatban nem tartózkodott egyetlen cigány vagy zsidó sem.
Aki ezt nem látja be, az vagy képtelen logikus gondolkodásra, vagy azzal a feltett szándékkal kezd hozzá elemzői feladatához, hogy felmentő verdiktet hozzon. Harmadik lehetőség márpedig nem létezik.
Külön hangsúlyoznunk kell, hogy e cselekmény megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni a magyar társadalom aktuális állapotát is. Elsősorban azt, hogy az utóbbi néhány év az etnikai feszültségek és az erőszak jelentős növekedését, kiéleződését hozta. Ilyen időszakban pedig az igazságszolgáltatásnak kiemelt feladata kell, hogy legyen a generális prevenció, annak pedig csak úgy tehet eleget, ha szigorúbban, a támadottak, tehát védelemre szorulók fokozott pártfogásával lép fel minden, a társadalmi békét, nyugalmat fenyegető jelenséggel szemben."
Hogy mit fog a Főügyészség válaszolni, vagy hogyan fogja tudni fent idézettek cáfolataként azt állítani, hogy Tyirityán szavai nem büntetendőek, azt nem tudjuk. Egy biztos: a nyomozó hatóságok és a bíróságok döntései, ítélkezési példái, egységes joggyakorlatnak nem nevezhetők.
A Pécsi Városi Bíróság 12. sz. 467/2010/10. számú jogerős ítéletéből idézünk: A gárda-rendezvények során valamennyi helyszínen nyilvánvalóan jelen volt egy ún. „foglyul ejtett” közönség, melyre figyelemmel az erőszak közvetlen, egyéni jogok sérelmével is fenyegető veszélye fennállt. A Magyar Gárda a rendezvényeinek helyszínét tudatosan választotta ki oly módon, hogy ott nem a közbiztonságot érintő kérdések demokratikus megvitatására került sor, hanem kizárólag a szónoklatokban kifejeződő üzenetek célba juttatására, valamint a gárdistáknak a helyi lakossághoz viszonyított jelentős létszámára figyelemmel az ún. „magyar áldozatok” megvédésére való képesség bizonyítására, egy félkatonai jellegű erődemonstráció keretében, a saját vélemény deklarálásával, kirekesztő, gyűlöletkeltő beszédek megtartásával. Mindezekre alapítva mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Magyar Gárda tevékenysége kapcsán, az egyes rendezvényeken a foglyuk ejtett közönséget alkotó természetes személyek szabad választási és döntési joga sérült, a Magyar Gárda rendezvényei közvetlenül és ténylegesen a demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadták, mellyel mások biztonságához és szabadságához való jogát sértették és fajgyűlölő megnyilvánulásaikkal, kirekesztő szónoklataikkal az Emberi Jogok Bíróságának gyakorlata szerint is a véleménynyilvánítás szabadságát megillető védelmet túllépték. Az Alkotmány Bíróság többek között az 58/1977.(XI.5.) határozatában megfogalmazta azt a kritériumot, hogy az Alkotmányos Büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lenni. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényes jogértelmezés lehetőségét a jogalkalmazók részéről. Arra kérjük olvasóinkat, hogy cseréljék ki a kiemelt aláhúzott szavakat betyárseregre, és ne lepődjenek meg, ha a bíróság két évvel ezelőtti jogerős határozata úgy is értelmes lesz. Hogy a Magyar Gárda bejegyzett szervezet volt a betyársereg pedig nem az? Igen ez ez akadálya lehet annak, hogy a betyársereget beszüntessék, feloszlassák. De annak mi lehet az akadálya, hogy Tyirityán Zsoltot büntetőjogilag szankcionálják? Tyirityán ugyanis - fenti jogerős ítélet szerint - közvetlenül és ténylegesen a demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadta, mellyel mások biztonságához és szabadságához való jogát sértette és fajgyűlölő megnyilvánulásaival, kirekesztő szónoklataival az Emberi Jogok Bíróságának gyakorlata szerint is a véleménynyilvánítás szabadságát megillető védelmet túllépte.
ELŐZMÉNYEK
Tovább zsidózhat a Betyársereg Megkérdeztük a Pest Megyei Rendőr Főkapitányságot A Pest Megyei Rendőr Főkapitányság válasza Fellebbezés előtt – a betyársereg vezetőjének közösség elleni izgatása PANASZ A PMRFK határozata ellen- 1. rész |