Miért nem érvényesülhetnek a gyermekek jogai Magyarországon? -2.rész

A  második részben a Doody, AGYVELŐ (A GYermek Védelmében  ELŐre) csoport folytatja a tegnapi történetet, melyben most áthatjuk, mennyit ér egy soron kívüli eljárás, ahol  egy gyermek sorsa és jóléte fölött átnéznek a vidéki gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságok.

Soron kívüli eljárás kontra gyermekjogok

Előző írásunkban beszámoltunk egy megtörtént esetről, melyben egy gyermek sorsa és jóléte fölött átnéznek a vidéki gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságok, és – szintén ugyanebben az ügyben – most már átlép a bíróság is. Pedig ha valakinek, hát a bíróságnak kötelező volna figyelembe venni a Magyarország által már 1991-ben ratifikált, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményeket, és a gyermekek jogainak érvényesülésének biztosítását a bírósági eljárásokban.

Egy kis tényvázlat: Az előzőleg ismertetett esetben az apa a kereseti kérelmét 2012. augusztus 02.-án nyújtotta be a városi bíróságon. Ezzel együtt kérte, hogy a bíróság a kérelmét soron kívül bírálja el, a gyermek folyamatos veszélyeztetettségének okán. A városi bíróság elnöke augusztus 13.-án elrendelte a soron kívüli eljárást. Az ügyben eljáró bíró szeptember 21-én értesítette az apát arról, hogy az első tárgyalást november 21.-ére tűzte ki a soron kívüli eljárásban. Az apa erről már hamarabb értesült, tekintettel arra, hogy nem hagyta békén a bíróságot, és folyamatosan kérte az időpontot. Mivel szóban már tájékoztatták, így szeptember 18-án a megyei törvényszék elnökéhez panaszt nyújtott be, melyben kifogásolta az eljárás indokolatlan elhúzódását. A törvényszéki elnök visszautalta a panasz kivizsgálásának jogát szeptember 19-én a városi bíróság elnökéhez.

A városi bíróság elnöke szeptember 27-én reagált, a következőképpen: mivel az apa időközben ügyvédet fogadott, aki előkészítő iratot terjesztett elő az ügyben, így az apa kereseti kérelme egy másik aktába került, melyet ott fognak őrizni október 20-ig. Egyébként is, mivel a bíróság túlterhelt, így nem tudott az ügyben eljáró bíró korábbi időpontot kitűzni. Majd aláírta a városi bíróság elnöke, aki egyben az ügyben eljáró bíró is.

Ennek okán az apa október 01-én a törvényszéki elnökhöz benyújtotta az elfogultsági kifogását a városi bíróság elnökével szemben, mondván, hogy ő a saját munkáját és döntését vizsgálta felül, ennek okán tökéletesen elfogult a saját döntésével szemben. Ezzel együtt kérte azt is: az ügy soron kívüli jellegére való tekintettel és a gyermeke biztonsága érdekében legyen szíves elvenni a városi bíróságtól a tárgyalás jogát, és kérte, a törvényszéki elnök jelöljön ki számára és gyermeke számára egy olyan bíróságot, ahol valóban soron kívül tárgyalnak egy soron kívüliséggel bíró ügyet. A törvényszéki elnök egy egész héttel később arról értesítette az apát, hogy kifogását a városi bíróság elnökéhez eljuttatta, kérve azt, hogy az nyilatkozzon az elfogultsági kifogásra. … Mert ezek szerint egy törvényszéki elnök számára ez nem egyértelmű. Ma október 13-át írunk, de válasz még nincs, hangsúlyozom: egy soron kívüli, gyermekvédelmi eljárásban.

Érdekessége az ügynek: az anya ellenkérelme szeptember 28-án megérkezett, ám azt nem küldték meg az apa részére (igaz, a jogi képviselő megkapta). Az apa megpróbált élni az iratbetekintési jogával, és kikérni az ellenkérelem fénymásolatát, hogy az ügyvédjével való konzultációra már eleve felkészülten érkezhessen, az ügy gyorsítása érdekében. Nem akarták kiadni számára, mondván: a jogi képviselője már megkapta. Hosszú huzavona, egy órás ülősztrájk, és a sajtó nyilvánosságának megemlítése után laponkénti 100 forintért csak megkapta azt az iratot. …

A félelmetes az, hogy úgy a városi bíróság elnöke, mint a törvényszéki elnök nő, és anya. A fentiek fényében pedig szociálisan tökéletesen érzéketlenek. Ki lesz a felelős azért, ha a bürokrácia útvesztőiben, és a szándékos időhúzások közben egy gyermek maradandó sérüléseket, esetleg halált szenved?

Most tekintsük át azt, mit ír elő a törvény a bírósági eljárásokban a bírák számára.

BÜSZ 10.§.(1.): Az iroda törvényben meghatározott személyeknek és képviselőjüknek ad felvilágosítást, lehetővé teszik az iratok megtekintését, másolatok, vagy jegyzetek készítését.

BÜSZ 13.§.(1.) … azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól hiteles, vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.

BÜSZ 33/A.§.(1.) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben minden intézkedést haladéktalanul meg kell tenni. (2.) A soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. (3.) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább 3 havonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést. Pl. felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás.

BÜSZ 78.§.(1.) Az ügyet – a soron kívüli ügy kivételével – lehetőleg 8 napon belül kell elintézni.

… Ez az utoljára hivatkozott törvényi rendelkezés szinte a leglényegesebb. Hiszen, ha nem soron kívüli az ügy, akkor is 8 napja van a bíróságnak az ügyintézésre. A fent említett esetben soron kívüli eljárásról beszélünk. Ebben az esetben már 3 hónapja eltelt még a 8 nap is, de környezettanulmányt az ügyben csak most rendeltek el. Hab a tortán, hogy nem az anyánál, és az apánál, hanem az anyai- és az apai nagyszülőknél. …

A Bírósági Ügyvitel Szabályairól szóló törvény (BÜSZ) fent idézett rendelkezései azt is bizonyítják, hogy az apának iratbetekintési joga van. Azt is bizonyítják, hogy az elnöknek 3 havonta ellenőriznie kell az ügy soron kívüli jellegének meg-, illetve betartását a bírósági ügykezelés során. Esetünkben ez azt jelentené, hogy jelenleg a bíróság elnökének fegyelmi eljárást volna szükséges indítania önmagával szemben, mint az ügyben eljáró bíróval szemben, lévén 8 nap helyett 3 hónap elteltével csupán annyi történt egy soron kívüliséggel bíró ügyben, hogy rossz helyekre rendelt el környezettanulmányt.

Miért történhetett ez így?

Ennek nagyon egyszerű oka van: a BÜSZ elmulasztott rendelkezni arról, mi a bíróság dolga egy gyermekjogi-, vagy egy gyermekvédelmi eljárásban. Egészen egyszerűen hiányzik a törvényből, kihagyták belőle a gyermekek jogainak érvényesülését.

Ez a tény maga után vonja és generálja a következő jelenségeket: ugyanaz a bíró tárgyalja a polgári-, gazdasági-, család- és gyermekjogi ügyeket. A bírákat az idén kényszernyugdíjazták, tehát a számuk erősen megfogyatkozott – ezáltal az ügyek elkezdtek torlódni. Még a soron kívüli eljárásban is. Tehát azt mondhatjuk, hogy a polgári jogi bíróságok túlterheltek, míg a büntetőjogi kategória ugyanazzal a lendülettel dolgozik. Ez az oka annak, hogy egy bűnözőt 8 nap alatt elítélnek gyorsított eljárásban, de egy gyermeknek a soron kívüli eljárásban 5 hónapot várnia kell az első tárgyalásig.

Kiemelten fontos volna tehát, a fentiek fényében, hogy a család- és gyermekjogi ügyeket a bíróságok elkülönítetten kezeljék a polgári jogi ügyektől. Az is fontos volna, hogy egy bíróság elnöke – mivel felülvizsgálati hatásköre van – ne tárgyalhasson ügyeket, hiszen ő önmagát soha, egyetlen esetben sem fogja mulasztáson kapni. …

Fontos és szükséges volna úgy a gyermekvédelmi-, mint a közigazgatási hatósági eljárásokat előíró törvényekbe és kormányrendeletekbe beleilleszteni a gyermekek jogairól szóló rendelkezéseket, mert azokból ez szintén hiányzik.

Bocs. A közigazgatásiban benne van.  … Mindössze annyi: egy gyermek is indíthat közigazgatási hatósági eljárást. Viszont, a gyakorlatban, mint esetünk is bizonyítja, ha a gyermek bemegy egy jegyzőhöz (aki ráadásul körjegyző, tehát több település gyermekeiért felelős), a jegyző simán hülyére veszi, és nem foglalkozik azzal, mit akar a gyermek. Erre az estre nincs törvényi lehetősége a gyermeknek jogorvoslatot kérni annak vonatkozásában, hogy őt és akaratát, valamint a jogait a hatóság semmibe veszi.

Azt is mondják, 2012. a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás éve Magyarországon. … Tisztán látszik a fentiek fényében. …

Folytatjuk, a gyermekjogok érvényesülésével a Közigazgatási Minisztériumnál.

Doody, AGYVELŐ Csoport