Orbán, mint evilági megváltó – egy kirekesztéskutató szemével |
2012-10-01 09:22:02 |
A Budapesten született Marsovszky Magdolna antiszemitizmus-anticiganizmus kutató, kultúrpolitikus. Korábban a romastratégiáról a www.community.eu oldalon olvashattunk egy vele készített tartalmas interjút. A kutató szerint Orbán ópusztaszeri beszéde sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk.
„Orbán megemlíti a magyarság vér szerinti összetartozását ("az őskép a vérhez es a szülőföldhöz tartozik", németül - "Blut-und Boden Mythos" -, ami egyértelműen fajelméletes teória, rasszista gondolkodás. A beszédben állandó a dichotomizálás, a "JÓ" és a "GONOSZ", vagyis a "nemzeti"-ek és a "nemzetietlen"-ek szembeállítása, ezek után azt is mondja, hogy az "ördög, a sátán, vagyis az őskígyó szamara nem marad hely". Ez a mondat a nyílt erőszak előrevetítése, amit nagyon kellene tudatosítani. Pontosan ez a kutatási területem. Az erőszakkutatás szerint ez a nyílt erőszak, a népirtás, vagy etnikai tisztogatás előrevetítése! Ezt meg kell előzni! Mindez a völkisch-népnemzeti ideológia sajátja, s ez most Magyarországon a nemzetkoncepció. Ebben benne van az "Untergang" gondolata is, tehát az áldozathozás készsége a "nemzet megváltásához". A megváltás ebben az esetben a "nemzet forradalmi felszabadítását" jelenti a "kozmopolitáktól", a "nemzetárulóktól", a "nemzetellenes, nemzetközi gondolkodású komcsik-libsiktől", a "nemzetközi nagytőkétől" es így tovább, az "(árja-) magyarság boldog egységének" érdekében. Nemzetvallás ez, Ópusztaszer az egyik nemzeti, népnemzeti oltár. Orbán itt úgy viselkedik, mint egy evilági Jézus, vagyis "Führer". Mindkettő a megváltó szerepében van, az egyik a - hitt - túlvilági, a másik a - szintén hitt, remélt - evilági megváltást ígéri, ám az evilági megváltás nyílt erőszakot jelent, mert mindenkit el kell kvázi távolítani, aki nem "hittársunk". A "népnemzet" felfogás, vagyis a jelen magyarországi nemzetkoncepció, az etnikai nemzettudaton alapul (nép mint "etnosz"), ami nem demokratikus. A demokratikus alternatíva a nép mint "démosz" felfogáson alapul. Az elsőben a "nemzetközösség" a szent, a másikban az ember, az individuum védelme. Ha összehasonlítjuk a magyar alkotmányt a némettel, akkor látjuk, hogy a magyarban az első sor (Nemzeti hitvallás) pont ezt a nemzetet szentesíti, a nemet, melynek az első sora ("az emberi méltóság sérthetetlen") pont az individuumot helyezi előnybe. Ez utóbbi az univerzális emberi jog alapja és nem a népnemzeti koncepció, amit a mostani kormány képvisel. Németországban a Holocaust utáni újjáépítésben az volt az első, hogy megváltoztatták a nemzetkoncepciót.”
A Németországban tanult Marsovszky Magdolna szabad foglalkozású kutató és publicista, a Villigster Forschungsforum zu Nationalsozialismus, Rassismus und Antisemitismus e.V. vezetőségi tagja, a Fulda University of Applied Sciences óraadója. A kutató a magyarországi Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért vezetőségi tagja és a Tilos Rádió német adásának műsorkészítője a németországi Kultúrpolitikai Társaság Bajor Szekciójának tíz éven át volt vezetőségi tagja.
Kutatásai, publikációi középpontjában a népi-nemzeti ideológia, az etnicitás, az antiszemitizmus, az anticiganizmus és a fajok nélküli rasszizmus áll.
Mi az alternatíva? Van-e, és mi a megoldás, ha el akarjuk kerülni a nyílt erőszakot, a népirtást, vagy etnikai tisztogatást, aminek bekövetkeztétől Ön tart: "Manapság nagyon sokat beszélgetnek a demokratikus ellenzéki pártok arról, hogy hogyan lehetne összefogni az Orbán kormány leváltásának érdekében. Nemcsak a kormány és a demokratikus ellenzéki erők között, hanem a demokratikus ellenzék egyes pártjai vagy a civil szervezetek között sincs egyetertés, rendkívül nagy ideológiai ellentéteket vélek felfedezni. A demokratikus ellenzéki pártok vagy civil szervezetek közül is nagyon sok éppen hogy az ellenségképgyártáson keresztül igyekszik megszilárdítani a saját identitását, így pl. sokaknál fedezem fel "Gyurcsányt", mint ellenségképet, másoknál a "liberális értelmiséget" mint ellenségképet, megint másoknál en bloc a "politikai elitet" mint ellenségképet, vagy a "nemzetközi nagytőkét", az IMF-et, a "kapitalizmust", a "kommunizmust", a "cigányokat", stb. És most nem is a Jobbikról beszélek.
Számomra az utóbbi néhány évben az derült ki, hogy sok csoportot a demokratikus ellenzék és a demokratikus civil szervezetek soraiból is inkább az ellenségképek tartanak egybe, mint egy demokratikus értékrendszer. Alig ismerek embert, aki ne valaki elléneben határozná meg magát vagy a saját csoportja identitását. Ez rendkívül káros a demokráciára nézve. Van aztán még egy jelenség, ami összetartó erőként szolgál, s ez a cinizmus. Ez utóbbival nyilván sokan a tanácstalanságukat es kilátástalanságukat palástolják, de a cinizmusuk sajnos egyben bagatelizálja is a helyzet komolyságát. Ha sikerülne megfogalmazni a demokratikus erőknek közösen azt a demokratikus minimumot, amihez feltétlenül tartják magukat, akkor ez húzóerő lehetne. Ez a demokratikus minimum, a "démosz" alapú univerzális emberi jogrendszeren alapuló nemzet és kultúrafelfogás, amit említettem. Csak ennek az ideológiának a hatékony kommunikációja állíthatja meg a népirtás vagy etnikai tisztogatás felé vezető folyamatot. Így látom."
Köszönjük az interjút Marsovszky Magdának!
|