A gyermekek jogainak, érdekeinek védelmével és érvényesítésével több civil szervezet is foglalkozik, több civil kezdeményezés is magáénak mondja az ügyet. Idén szeptemberben meghökkentő névvel, ugyanezzel a céllal egy új csoport szerveződött a Facebook közösségi oldalon, AGYVELŐ néven. A csoport alapítóját, Doodyt kérdeztük.

A név eléggé szokatlan, a csoport tevékenységének tükrében, és egyáltalán nem jellemző rá. Miért Agyvelő?

AGYVELŐ: A GYermekek Védelmében ELŐre! Csoport neve elmondja, mit szeretnénk. Mozaikszó, és a csoport nevének rövidítése. A célunkkal így, röviden is azonos, mert meghökkent, megdöbbent, és figyelemre ösztönöz. Tulajdonképpen nem is szeretnénk mást, mint a jogalkotók figyelmét haladéktalanul felhívni azon égető szükségességű problémákra, hiányosságokra, melyeket a rendszerváltás óta elkövettek a jogalkotásban és törvényhozásban. Ezek megoldása halaszthatatlan, mert gyermekeink életéről, és sorsáról van szó. A gyermekek jogait ugyanis folyamatosan figyelmen kívül hagyják a jogalkotás folyamatában. Magyarországon a gyermekeknek nem léteznek jogaik.

Kemény szavak. Mire gondolsz pontosan?

Az élet több területére is gondolok. A gyermekek védelmével foglalkozó hatóságok munkájára, a rendőrségek, az ügyészségek, valamint a bíróságok munkájára. Ezen tevékenységeket törvényi rendelkezések, és azok gyakorlati alkalmazását előíró kormányrendeletek teszik lehetővé. Nos, ezekből maradtak ki a gyermekek jogai és jogorvoslati lehetőségei. Ezt gyakorlati tapasztalatok alapján bátran, nyugodt szívvel kijelenthetem. Csak egy hirtelen példát említenék: a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított perek a polgári bíróság hatáskörébe vannak utalva. Miközben a gyermek elhelyezésének megváltoztatását a másik szülő általában a gyermek elhanyagolása, veszélyeztetése okán kéri. Ezeket a cselekményeket pedig nem a polgári jog, hanem a büntető jog szabályozza, mégis polgári bíróság tárgyalja, mert ezt írja elő a törvény. Faramuci dolog, csakhogy közben a lényeg marad láthatatlan. Ez is azt bizonyítja, hogy a per tárgyát nem a megfelelő súllyal mérlegeli a bíróság. Arról még nem hallottam, hogy hivatalból egy gyermekelhelyezés megváltoztatása ügyet áthelyeztek volna büntető bíróságra. Pedig a szülő, akinek tartásában veszélybe kerül a gyermek, az büntetőjogilag is felelős.

A hivatalból észlelés egyébként az önkormányzatok szintjén sem működik. Általános nézet ezeknél a hivataloknál, ha túl sok a papírmunka egy üggyel, nem kezdenek bele.

A közigazgatási eljárást előíró törvény tartalmazza azt a tényt, hogy egy gyermek is indíthat közigazgatási hatósági eljárást. Tehát azért valamilyen szinten csak odafigyelnek a jogalkotás során a gyermekek jogaira is.

Ez elméletben igen jól hangzik, mint országunkban minden. Kenjük be sárral, mosom kezeimet, mert egy törvényben megemlítettem a gyermekek egyetlen egy jogát. Az 1991-ben, a nemzetközi egyezmények alapján kihirdetett Gyermekek jogairól szóló törvény szerint egynél jóval több joga létezik egy gyermeknek. A jogalkotók azonban ezzel az eggyel foglalkoznak, de ez is csak elméletben működik, hiszen a gyakorlatban, bármit akarjon is a gyermek, még akkor is, ha szülővel érkezik, elhajtják, a szülőnek pedig megmagyarázzák, hogy keresse föl a bíróságot. Miért nem működik a gyakorlatban? Mert az, hogy egy gyermek s indíthat közigazgatási hatósági eljárást, nem szabályozza kormányrendelet. Hogy ennek mi az oka, nem tudom. Ennek a hiányzó kormányrendeletnek az is részét kellene képeznie, hogy a gyermek hová fordulhat, és milyen úton jogorvoslatért, ha megalázzák őt, vagy hátrányba kerül egy hatósági eljárás során. Itt az lesz a probléma, hogy ha egy gyermek nem köthet szerződést, mert nem jogképes, akkor hogyan is tudna hatósági eljárást megindítani, jogképesség hiányában? A másik dolog: a szociális törvényekben sem szerepelnek a gyermekek jogai. Egy gyermeknek joga van lakásban, családban, megfelelő ellátásban részesülve nevelkedni. A szociális törvények pontosan ezt nem teszik lehetővé azáltal, hogy ellehetetlenítik a szülők megélhetését, és agyonadóztatják a fizetéseket. Vagy akad valaki, aki úgy gondolja, hogy a segélyplafon bevezetésekor gondoltak a gyermekekre? ….

Egy beszélgetésben azt említetted: Magyarországon az állatoknak több joga van, mint egy gyermeknek. Most is így gondolod?

Miért? Nézzünk már szét magunk körül: a malacnak jár a játék, a kutyának a hűtőfürdő, a csirkének a sétatér. A kutyák bántalmazását börtönnel szankcionálják, az állatkínzást szintén. Ha a közelmúlt híradásait figyeled, látható, hogy az a szülő, aki megöli gyermekét, vagy felfüggesztett büntetéssel menekül, vagy elég neki 5 év. … Magyarországon minden második gyermek éhezik, az állatokról ugyanez nem mondható el. A gyermekek többségének nincs saját szobája, mint az állatoknak, még olyan sincs, hogy a minimális magántere megvolna. Szóval, igen, azt mondom: Magyarországon, a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Évében a gyermekeknek jóval kevesebb joguk van, mint az állatoknak. Az állatok tartását ugyanis ellenőrzi az Unió, a gyermekek jólétét pedig nem. Az állatkínzásról elég tudomást szerezni a hivatalnak, bárhonnan, már meg is indul az eljárás. Míg, ha egy gyermek kerül veszélybe, a hivatalok becsukják a szemüket, mondván: a család ügye, nem szólunk bele. Mert Júdások társadalmában élünk, sajnos, egy elembertelenedett társadalomban, ahol csak a pénz, a vagyon és a hatalom számít. Egy gyermek pedig nem.

Milyen úton próbálja meg céljait elérni a csoport?

Bár csak szeptemberben alakultunk, de felkerestük már észrevételeink és bizonyítékaink alapján az ombudsmant, az Egyenlő Bánásmód Hatóságát, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is. Elmondható, hogy amilyen hozzáállás van kicsiben, helyi szinten, ugyanazzal a közönnyel találkoztunk magasabban, a döntéshozók szintjén. Nem keserít el, mert tudjuk azt, hogy nem állunk meg országon belül, hanem kivisszük az EU elé azt, hogy egyetlen törvény, egyetlen hatóság sincs tekintettel a gyermekekre. Még a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló sem. Ugyanis abban is kizárólag a hatósági eljárás szabályait ültették át. Abból pedig eleve hiányzik. Gondolkozzunk el: láttunk-e már gyermekbarát önkormányzatot? Láttunk-e már gyermekbarát bíróságot? Láttunk-e már egyáltalán gyermekbarát és gyermekközpontú ügyintézőt, bírát, vagy nyomozót? Ritka, mint a fehér holló. Szóval itt nem állunk meg, de ahhoz, hogy Európa méretűvé duzzasszunk egy égető problémát az szükséges, hogy Magyarországon minden egyes jogorvoslati lehetőséget kimerítsünk. Végső célunk az: a magyar állam kártalanítsa azokat a gyermekeket, akik maradandó (akár testi, akár lelki) károsodást szenvedtek már el a hatóságok nemtörődömsége, hanyagsága, és szakmaiatlansága folytán.

Csatlakozás lehetséges a csoport törekvéseihez?

Köszönöm a kérdést. A Facebookon bátran lehet csatlakozni. Nem csak szakembereknek, de olyan szülőknek és gyermekeknek is, akiket bármilyen hátrány, illetve bántódás ért a hatósági eljárások folyamán. Csatlakozási lehetőség ITT.

Köszönöm.

Egy igaztörténettel folytatjuk