. Ma Jusztin napja van.
A Kúria konferenciája, avagy előre a bankok érdekében?
2013-06-22 07:36:22
A Kúria konferenciája, avagy előre a bankok érdekében?

A Kúria konferenciája, avagy előre a bankok érdekében?

Mint ismeretes, a Kúria az adósperek tekintetében a bíróságok gyakorlatában felmerült jogi anomáliák kiküszöbölése és az egységes bírói ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében a jövő hét folyamán konferenciát tart, melyre a pénzügyi felügyeletet, és a Bankszövetséget is meghívták előadóként, ám a civil érdekvédők nem lehetnek jelen a szakmai vitafórumon. Nem terjeszthetik a Kúria elé a gyakorlatban megszerzett tapasztalataikat, és nem mondhatnak ellen a felügyeleti szervek hamis, és Kúriát megtévesztő állításainak. Mindezek alapján kijelenthető: olyan ítélkezési gyakorlat kialakítása van előkészületben, amely a demokrácia elveivel teljes mértékben ellentétesen, kizárólag egyoldalú – mégpedig a pénzintézetek oldalára hajló – ítélkezési gyakorlat alapkő letételét jelenti.

 

Számos civil érdekvédő szervezet juttatta el észrevételeit, tanulmányait, később felháborodásának hangot adó leveleit a Kúriához, a készülő konferenciát megelőzően, de ezek mindegyike megválaszolatlan maradt, ami teljes mértékben szembemegy a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, hiszen a legfőbb ítélkezési fórum az, aki nem hajlandó e követelménynek ilyen formán megfelelni. Nem csupán az érdekvédő szervezetek, de egyéni érdekvédők is bombázzák észrevételeikkel, felháborodásukkal és tiltakozásukkal a Kúriát, újabb és újabb bizonyítékokat terjesztve a legfőbb ítélkező szerv felé, mindeddig szintén eredmény nélkül.


Az egyik egyéni civil érdekvédő, Papp Péter Kúriához írt megkeresésének részletei következnek:

 

„Önök most dönteni fognak, de a nép és az utókor Önökről dönt majd! Ezt Ne értsék félre, nem fenyegetésnek szántam! Csupán tényközlésnek. Ténykérdésnek. Szívből kívánom, hogy még sokáig éljenek, s az Önök elvesztését a társadalom 40-50-60 év múlva élje meg az akkor már virágzó országunkban, s állami ceremóniával, a parlamentben felravatalozott holttestük előtt búcsúzzon Önöktől lehajtott fővel az ország apraja nagyja! Addig pedig évente legalább egyszer Hősként ünnepeljék Önöket, akiket mostanság hülyének néz a bankszövetség, a legfőbb ügyész és a PSZAF is. Meg akarják Önöket vezetni, becsapni, átverni, s ezzel együtt az országot megkárosítani. Önöknek most a sok hazugság és félremagyarázás között kell megtalálni az igazságot, jogállamiságot, hisz Önöknek ez a dolga. Ezért fizetik Önöket. Amennyiben sikerül meghozni a jognak megfelelő ítéletet, nem hogy államcsőd nem lenne, de még a betétesek pénze sem kerülne veszélybe! Legfeljebb csak a néhány csaló (mondom csaló) bank menne csak tönkre, s az ország népe fellélegezhetne a sanyargatásuk alól, és szép országunk újra elindulhatna a felvirágzás felé. Ez esetben Önök kiemelt nyugdíjazását minden bizonnyal örömmel fizetné az ország népe, s ha Önöknek vagy családtagjaik műtétéhez vérdonorra lenne szükség, én, és még minden bizonnyal sokan állnánk sorba, s nyújtanánk karunkat. Pedig csak a munkájukat végezték, mint oly sok ember az országban.

 

A másik lehetőség, hogy Önöket árulónak bélyegezze az ország népe, s a történelemkönyvekbe is így kerüljenek be neveik. Hisz 3 dolgot nem lehet sokáig takargatni, a Napot, a Holdat, s az igazságot! Mondom ezt azért is, mert a devizás szerződések több sebtől is véreznek. Nem csak az árfolyamrés hiánya miatt, hanem például a rosszul meghatározott kölcsöntőke miatt is. Ezt már általános iskolában megtanították fizika és matematika órán, hogy egy mennyiség akkor van meghatározva, ha a mérőszám és mértékegység együttesen stimmel. Tehát a “rendelkezésre bocsájtott” pénz mennyisége és devizaneme is stimmel. Ezen kívül problémásak az aláírások, (Hpt. 47.§), a THM nagysága, a folyószámla vezetés díja, átutalási díj, azon feltételek részletes meghatározása, amely szerint a hiteldíj megváltoztatható. Rendszeresen hiányoznak a kamat és kezelési költségek összegei, éves százalékos értékei, szükséges biztosítékok és biztosítások meghatározása és becsült összege, a törlesztő részletek mennyisége és nagysága, végül, de nem utolsó sorban a közjegyzők költsége is rendszeresen hiányzik a felsorolt költségekből. Ebből a rövidített felsorolásból is látható, hogy ezen “deviza alapú hitel” szerződéseknél nem az a kérdés, hogy semmisek-e, hanem az, hogy hány pont alapján. Vajon ha mindegyik irány eljut a Tisztelt Kúriához, mit fognak dönteni? Ha mindig a csaló bankok javára, akkor mennyire teszik nevetségessé a bírói hivatást, s az Önök saját neveit? Addig hány ember lesz öngyilkos? Önök miatt? A rendőrség elől el lehet bújni. A kereső embertömegek elől is. De tükörbe tudnának még nézni, ha Önök esetleges felelőtlen és igazságtalan döntése miatt további ezreket lakoltatnának ki életük munkájából, s még további százakat találnának gyermekeik vérbe fagyva?

 

Jobb minél hamarabb meghozni azt a döntést, amit előbb utóbb úgyis meg kell hozni! Tömegével vannak olyan bírók, akik tudják, és észrevették a különbséget az árfolyamrés és az árfolyam ingadozás között, ezen ítéletek számainak felsorolásával nem akarok oldalakat teleírni, hisz ez Önöknek hivatalból megvan.

 

Jelen nyílt levelem megírásában az igazságtalanság látványa motivált. Ritkán írok nyílt leveleket, de annak motivációja mindig az igazság kimondása. Ezt többen meg tudják erősíteni, s a legtöbbször, az idő is engem igazol - az éppen bírálók szemében is, időnként kimondatlanul, de ráutaló magatartással. A PSZAF elnöke által jegyzett levélre reagálnék most leginkább. Többen mondták már az interneten, hogy érik számára a következő verés, pedig akkor még meg sem írta ezt a valótlanságokkal teletűzdelt levelet, amiben alig lehet találni igaz állítást, de abból is hibás következtetéseket von le a firkálmány elkövetője.

 

Első kérdésük az volt, hogy tudtak-e, tudhattak-e a bankok arról, hogy a CHF emelkedni fog. Erre határozott IGEN válasz adható. Már a kétezres évek elejétől vártak a nevesebb közgazdászok egy nagyobb válságot, ugyanis a kapitalista világban 20-30 évente kötelezően van egy. Minden válság alkalmával a CHF ára felfelé megy, mert a CHF értékálló “menekülő deviza”, “biztos kikötő”. Ez így volt már az elmúlt pár száz évben mindig. A Budapesti Értéktőzsde szakemberei 2004-ben előre becsülték 10 évre a CHF árfolyamát, s 2012 decemberére 239,51 Ft/ CHF-et jósoltak. Mindezek ellenére, Önök a 4/2012 PK -ban azt a véleményt fogalmazták meg, hogy nem kellett megjósolni az árfolyamot a bankoknak. Ezen, az egyre nagyobb felvilágosult társadalom, azóta sem tudja, hogy sírjon vagy nevessen.

 

Második kérdésük az intervenciós sáv meglétére utalt. Mint ahogy a PSZAF levelének 8. oldalának közepén is utalnak, 1995 és 2001 között szabályozottan értékelték le a forintot, s 2001 és 2008 között MESTERSÉGESEN tartották a forint árfolyamát az Euróhoz képest. Ahhoz az euróhoz képest, ami a 2000-es évek elejétől “egyforma erős” volt a Svájci frankkal, így ez a három deviza (Ft, Euró, CHF) együtt mozgott. A CHF az Euróval a “természetes” gazdasági hatás miatt, míg a Ft az Euróval mesterséges okok miatt. 2008-ra a Forint erősödött, pontosabban lassult a romlása, csökkent az infláció, s az Euró gyengült, növekedett az infláció, így a két fizetőeszközt már nem kellett “mesterségesen összekapcsolni”. Az inflációkülönbség és a CHF (előre tudott!) menekülő deviza hatására a CHF elszakadt az Eurótól, s önálló életet kezdett élni... Tehát elmondható, hogy az MNB árfolyam sávja miatt “ment vízszintesbe” a Ft-CHF árfolyam, de NEM annak megszüntetése miatt erősödött tovább!

 

Harmadik kérdésük a deviza forrására, és a többletbefizetés lecsapódására vonatkozott. A PSZÁF Levelében elismeri, hogy a magyarországi bankok deviza betéttel nem, vagy csak alig rendelkeztek. Bankközi hitelfelvét a svájci bankokból nem történt. Ezt a Svájci Nemzeti Bank is megerősítette! Tehát ezek alapján a kölcsön folyamata: egy marék meglévő forintot egy másik marék devizára cserélnek, (majd egy idő után vissza). Amíg a bankoknál van a deviza (más ország számlapénze), azt a devizapiacon forintra váltják, amit odaadnak az ügyfélnek, majd az ügyféltől kapott forintot a devizapiacon visszaváltják devizára, hogy vissza tudják cserélni (Swappolni) forintra. Erről, a jobb szemléletesség kedvéért az alábbi viccet írom le:

Bíró a vádlottakhoz:

- Mit csináltak azzal az itallal, amit a kocsmából loptak el?

- Eladtuk.

- És mit csináltak a pénzzel?

- Elittuk.

...

 

Tehát könnyen belátható, hogy a deviza alapú hitelek mögött nincs deviza, és értelmetlen is lenne. Mindezt a fentebb említett 2009. májusi MNB tanulmány 4. sora is leírja: “A magyar bankrendszer az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta

Deviza napi váltásról sem tud a bankrendszer érdembeli, tételes s leginkább hiteles váltási bizonylatokat adni. Nyilván nem, ha nem volt mögötte valódi deviza... (A pénzügyi intézményeknek nem is volt devizaváltási joguk a Hpt. szerint.) A felügyelet, a válaszuk 19. oldal felső harmadában lévő táblázatában is elismeri, hogy nem volt valódi, pénzpiacon lévő pénzváltási tevékenység a kölcsönök mögött. Azt írják: “Bankon belüli átváltás” - hisz forintforrással „bőven” rendelkeznek a bankok, amit váltogattak ide-oda.

 

Hogy hogyan tehettek mégis az ügyletek mögé devizát? Nagyon egyszerű. A PSZAF is leírta még az előző évtized közepén, hogy a bankok mintha odaadtak volna valamennyi CHF-et az ügyfélnek, majd ezt azonnal, az aktuális árfolyamon átváltották Forintra, azaz visszavették a CHF-et, és a Forintot kifolyósították volna. Így a CHF maximum 1-2 másodpercre ment esetlegesen az ügyfél számlájára, s azonnal vissza is vette a bank. Így ugyanazzal a “köteg” CHF-el minden ügyfélnek “kreatív könyveléssel” kifolyósította a bank a “devizáS hitelt”. Azért devizáS, mert annyi ebben a deviza, mint málna IZŰ szörpben a málna...

 

Ezek után a 3.c) kérdésüket remélhetően nem is kell megválaszolni, miszerint az árfolyam emelkedés nyereségként marad-e a magyarországi bankoknak...

 

A negyedik kérdésben a környező országok devizás hitelezési gyakorlatát kérdezi a felügyelettől a tisztelt Kúria. Értesülésem szerint Csehországban a megjelenésük másnapján betiltották. Lengyelországban a Svájci Nemzeti Bank alapkamatához igazították a CHF alapú Zloty hitelkamatot, s így az árfolyam emelkedést majdnem ellensúlyozta a kamat csökkenés. (az SNB alapkamat 2008-ban kb. 2,5%-ról majdnem 0%-ra csökkent) Emiatt a havi törlesztők nem, vagy csak alig emelkedtek. (Igaz, a tőketartozás emelkedett, amit a magyarországi gyakorlat szerint, a „kockázatfeltáró nyilatkozat” SEM tartalmaz!). Ausztriában az ottani legfelsőbb bíróság kártérítésre kötelezte a bankokat néhány hónapja az ottani “CHF alapú Euró” hitelek miatt. … Horvátországban 2013.07.04 –én dönt a bíróság.

 

Az ötödik kérdése a Tisztelt Kúriának a szerződés bíróság általi megmódosításának hatásairól érdeklődik. Itt feltenném a Kérdést Önöknek, hogy MIÉRT tették fel ezt a kérdést? Ha egyeseknek ez nem érdeke, akkor esetleg nem kell betartani a törvényt?

 

Kérdezem én Tisztelettel: Akinek ilyen joga és lehetősége van, hogy a “semmiből teremt pénzt”, számlaforintot, az miért mutyizna bárhonnan is, bármennyire olcsón is beszerzett devizával a háttérműveletekhez, hacsak nem akarna (akár hosszabb távon is) többet begyűjteni a kölcsönt felvevőktől, mint ami járna neki? Ezen TÉNYEK ismeretében bármiféle kamatot is adni a bankrendszernek a múltban befizetett pénzek és a múltban elkövetett bűnök után nem tartom fairnek! Örüljenek, ha a tőkét visszakapják, hisz a polgári perek csak a károk felmérését, további károk megakadályozását segítik elő, valamint a később el nem kerülhetően bekövetkező büntetőperekben, a károkozás mértékének kiszámítását, becslését könnyítik meg.

 

Mivel a deviza forrás további vizsgálata mindaddig értelmetlen, ameddig a pénzintézetek HITELT ÉRDEMLŐEN be nem tudják mutatni a VALÓS devizaforrást, valós pénzpiaci átváltásokkal. Ezért tovább feltételezni a mögöttes devizát nagyfokú butaságra vall. A hitelfelvételi időkben a mesterségesen magasan tartott forint kamatok terelték a látszólag olcsóbb devizás hitelek felé az ügyfeleket. Azért tudták a bankok olcsón kínálni ezen termékeket, hisz nem csak hogy deviza, de még forint sem volt az ügyletek mögött...


A fentebbiekből minden értelmes embernek kitűnik, hogy nem csak az árfolyam rés, de az árfolyam felár, (árfolyam ingadozás) is tisztességtelen, hisz olyan szolgáltatásért kell fizetni, amit nem is bocsájtottak a rendelkezésünkre, sőt még fel sem világosítottak erről! Az árfolyamrés egyértelműen költség, mert az ügyfélnek meg kell fizetni. Az árfolyamrés megegyezik az éppen aktuális törlesztő részletre eső kezelési költséggel. Ha az egyik “számítási módként” költségként szerepel, akkor a másik esetben is költségként kell szerepeltetni, ha konzekvensek akarunk maradni. A PSZAF korábbi álláspontjai szerint is az árfolyamrés költség: “A vételi és eladási árfolyam közötti különbség, az árfolyamrés mértékét a bank szabadon állapítja meg. A különbség mértéke változó, 0,2-0,4%-tól akár 2-3%-ig is terjedhet. FONTOS, hogy a devizában nyújtott hitelek THM-je tartalmazza az átváltásból adódó költségeket, azonban az esetleges árfolyam- vagy kamatváltozásról, és az emiatt megváltozó törlesztő részletekről nem ad információt.

 

Az árfolyamrés mértékének szerepelnie kell a THM-ben. Ezt a 41/1997-es kormányrendelet hatátozza meg: 11/B. § (1) Deviza alapú kölcsönök esetén a 10. §-ban meghatározott képleteknél az ügyfél által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni. Ugyan a törvény, és a PSZAF firkálmány csak azt mondja, hogy a szerződéskötést megelőző 30 napnál nem régebbi árfolyamot kell használni, ám ha nem változik az árfolyamrés százalékos mértéke bármilyen napi árfolyammal ugyanazt a THM-et kapjuk eredményül. Kérem, próbálják ki Önök is a kalkulátorral! Mivel az OTP bank ügyvédje a másodfokú tárgyaláson is elismerte, (személyesen hallottam,) hogy a THM számításba belevették az árfolyamrés értékét, valamint számítással is lehet bizonyítani, hogy beleszámolták a THM-be, így ez nem lehet vita tárgya. Mivel bármilyen napi árfolyamokkal lehet számolni, így a folyósítás napján is HELYES a THM értéke! A PSZAF levelében a 22. oldal alsó harmadánál található ez a (szintén) hamis állítás: A THM “nem tartalmazza, nem veheti figyelembe az adott hitelösszeg folyósítása napján érvényes vételi és eladási árfolyamokat”. Pedig DE! Figyelembe veszi, ahogy kell! Kérem, próbálják ki a kalkulátorral! Ne hagyják, hogy mindenféle hülyeséget megetessenek Önökkel!

 

Másképp megfogalmazva: A PSZAF mostani állásfoglalásában alkalmazott árfolyamrés fogalma megegyezik a PSZAF előző évtized közepén hangoztatott árfolyamrés fogalmával plusz árfolyam ingadozás! Ezeket a fogalmakat keveri rendszeresen irományában a PSZAF elnöke megtévesztés, tévedésbe ejtés és tartás miatt, vélhetően azért, hogy Önöknek, és az ország népének kárt okozzanak... Szintén a 22. oldal alján aláhúzott két mondat ellentmond egymásnak is: “nem alkalmaz a fogyasztóval szemben árfolyamrést“, és “nem az árfolyamrés fogalma szerint alkalmazza a képletben”. Ezek a mondatok megtévesztőek, félrevezetőek, s a tévedésbe ejtést, s tartást segítenék elő! A jogtalan haszonszerzést a bankok így elkövetik. Hogy ebből kit s hogyan akarnak anyagilag részesíteni, arra most még csak tippelni sem akarok, de érdemes lenne utánanézni...

 

Devizahitel szerződés esetén a pénzintézetek részéről, jóhiszeműségről és tisztességességről beszélni értelmetlen. Ezen szerződésekben csak az ügyfelek lehettek, s voltak tisztességesek, jóhiszeműek, akik bíztak az állami felügyeletben. Ezt már csak múlt időben lehet mondani. Szerencsére jogutód nélkül megszüntetik, de emiatt a felelősségre vonás nem maradhat el. (Ha rosszul döntenek, az Önöké sem.)

 

Több helyen, statisztikai elemekkel próbál a PSZAF elnöke szemfényvesztést bemutatni. Álljon itt egy idézet: “Winston Churchill - Csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam.” én saját példámmal és adatokból gyűjtött részletes számítással tudnám megcáfolni számadatait, de nem teszem. Fölösleges időpocsékolásnak tartom vesztegetni rá a szavakat, hisz egyrészt nem erről kell dönteni, s aki a kicsinél picit többet foglalkozott már ezzel a témával, könnyen észreveszi, ha hamisat állítanak. DE ha igaz is lenne egy része: Nem erre szerződtünk!

 

Röviden összefoglalva: Csak a törvények betartását kérjük Önöktől!


Ha egy pékség adót csal, megbünteti az adóhatóság. Talán még be is zárja véglegesen, mindegy, hogy egy kis település egyetlen péksége. Ha mérget kever a kenyérbe, nem csak a pékséget fogják bezárni, hanem a tulajt és/vagy a pékeket is. A bankokkal sem kell kivételezni, hisz azok is ugyanolyan cégek, mint azok, akik elmulasztják számlaadási kötelezettségüket. A bankokat nem szabad szent tehénként kezelni, ezt megmondta Izland miniszterelnöke is, ahol hagyták becsődölni a bankokat, majd államosították azokat, s most az egyik legjobban fejlődő ország. Államcsődtől sem kell félni, a PSZAF elnökének hisztériakeltésével ellentétesen, hisz az állam visszavásárolta a Takarékbankot, aminek országos fiókhálózata van, s így az is megoldható, hogy azok az ügyfelek, akiknek eddig banki jelzálog volt az ingatlanán, a Takarékbank folyósít ki hitelpénz számlaforintot (a fentebb megismert pénzteremtéssel), s azt teszik be az emberek államkötvénybe. Ezzel a megoldással az államadósság igen alacsony kamattal refinanszírozható, ha szükséges. (Még jobban is járnánk…) Nem mellesleg, Szerencsére az MNB sem független már teljesen a Magyar Nemzettől. Így szükség esetén pénzt is teremthet. Mint látható, kormányunk felkészült arra, ha a bankok esetleg csődbe mennének, így államcsőd nem várható! Ugyan ugyanazon gazdasági és jogi szabályozó környezetben több bank adózás előtti eredménye mínuszba csap át mostanság, de ez csak azt jelenti, hogy „kiswappolják” az országból a nyereséget. Erre mondta az egyik közgazdász ismerősöm: „Nem termelni kell tudni, hanem könyvelni…”

 

2013.06.25-én nem csak arról szól a döntésük, hogy jogállam van-e, hanem arról is, hogy Önöket a nép hősként fogja-e ünnepelni és “pajzsra emelni”, vagy élhetetlenné változtatják az országot mások és maguk számára is. Önök döntenek. Mi ott leszünk. Kérem Önöket, hogy az ítélet tárgyalótermi kihirdetése után, személyesen is közöljék az ítéletre várakozó tömeggel a döntésük eredményét! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

Felebaráti üdvözlettel: Papp Péter Civil érdekvédő, “devizahitel szakértő” „

 

 

Doody



Kapcsolódó írásaink:


Beláthatatlan következményei lehetnek a Kúria megtévesztéseinek

A Legfőbb Ügyész után most a PSZÁF is ködösít

A PSZÁF elnöke lebukott 

A Legfőbb Ügyész érvelése alapjaiban hibás

A Kúria nem tudja értelmezni a "költség" fogalmát 

A Hiteles Mozgalom és a Kúria

A Bankcsapda levele a Kúriának

Utoljára frissítve: 2013-06-22 07:44:38

További híreink
Sándor Mária Londonban boldogulna
Nem szeretne idén politizálni, inkább dolgozna a fekete ruhás nővér. Sándor Mária minderről Londonban beszélt, ahol kiderült: hamarosan munkája is lesz.
2017-02-23 12:26:08, Hírek, Fókuszban Bővebben
Igazgatósági helyet kapott a ménesbirtoknál Rákay Philip
Még Rákay Philip-nek is jutott hely a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság új igazgatóságában.
2017-02-02 17:00:54, Hírek, Fókuszban Bővebben
A Legfőbb Ügyészség szerint minden OLAF-ajánlás után vizsgálat indult
Az ügyészség közleménye szerint a szervezet minden olyan esetben nyomozást rendelt el, amikor hozzájuk az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlással ford...
2017-01-30 13:15:29, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére