. Ma Márk napja van.
A zuglói már nem, de a pécsi költségvetés elérhető
2011-12-04 22:26:52
A zuglói már nem, de a pécsi költségvetés elérhető

A zuglói már nem, de a pécsi költségvetés elérhető

Már nem olvasható az interneten a Zuglói Önkormányzat költségvetés-tervezete. A dokumentumot azután távolították el, hogy egyik országos internetes lap és a Fővárosi Hírhatár is megírta: majdnem szóról szóra ugyanaz a zuglói önkormányzati költségvetés szövege mint a pécsié. Hogy olvasóink ne maradjanak bizonytalanságban leközöljük mindkét költségvetés-tervezetet, melyeket még szombaton mentettünk le az internetről. A dokumentumok teljesen nyilvánosak, így a lakosságnak joga van megtudni mi áll bennük, vagyis hogy mi a közös bennük.

 

 

TERJEDELEM: 25. OLDAL

IKTATÓSZÁM: 05-5/322/2011.

TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI

KÖLTSÉGVETÉSI

KONCEPCIÓJA

MELLÉKLET: 8 DB

E L Ő TERJESZTÉS

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTŐ:

DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DECSI JÁNOS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLYVEZETŐ

ELŐADÓ:

DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER

HIVATALI KOORDINÁTOR:

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

ÖNKORMÁNYZATI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM

BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS:

PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG

AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT:

ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ:

DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER


Page 2

TERJEDELEM: 25. OLDAL

Tisztelt Közgyűlés!

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. §-a értelmében a jegyző

által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a

polgármester november 30-ig nyújtja be a Közgyűlésnek. A helyi

önkormányzatoknak a költségvetési koncepciót – az államháztartás működési

rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése értelmében

– a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe

vételével kell összeállítani.

A jogszabályok szigorúan ennyit határoznak meg a költségvetési koncepció

elkészítéséről. E kötelezettséget – és egyben lehetőséget – kihasználva 2012.

évre új szemléletű költségvetés összeállításába kezdtünk, amelynek első lépése a

város 2012. évi költségvetési koncepciója.

Az új szemlélet kialakítására több ok is késztetett bennünket. (1) Az európai

pénzügyi-gazdasági válság önkormányzatokat is elérő hatásaira való felkészülés,

(2) Magyarország újjászervezésének ma is zajló folyamata, (3) a város

adósságállománya által előállt helyzetekre történő gyors és határozott reagálás,

(4) egy hatékonyabb működés megvalósítása, vagyis a közforintokkal való felelős

gazdálkodás.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően Pécs Megyei Jogú Város

Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepcióját a Tisztelt Képviselők felé

az alábbiak szerint terjesztem elő, egyben felkérem valamennyiüket az

együttműködésre, a közös felelősségvállalásra Pécs város és polgárainak

biztonsága érdekében.

Bízom abban, hogy nemcsak szerkezetében, szemléletében, hanem tartalmában

és támogatottságában is új, példaadó költségvetési koncepciót alkothatunk.

Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a 2011. november 23-i

ülésén tárgyalja, a bizottság állásfoglalásáról a bizottsági elnöke a Közgyűlést

szóban tájékoztatja.

Pécs, 2011. november 19.

Dr. Páva Zsolt


Page 3

2

KÖZFORINTOK ÉS BIZTONSÁG

Pécs Megyei Jogú Város 2012. évi költségvetési koncepciója

I. rész – Költségvetési irányelvek

E L Ő Z M É N Y E K

Évekkel ezelőtt itt, Közép-Európában irigykedve figyeltük a „világ szerencsésebb”

népeit, akiknek a szabadság mellett megadatott a szociális biztonság és a jólét is.

Alighanem kevesen gondolták, gondoltuk volna, hogy két évtized leforgása alatt a

szabadságot már alig tekintjük értéknek, az áhított jólétet el nem értük, sőt, a

szociális biztonság is egyre távolabb kerül a mai kor emberétől.

A globális méretű pénzügyi-gazdasági válság hatása olyan erővel csapott le a

világra, mint a Japán partjainál megtapasztalt cunami. Szerencsére ez esetben

nem a tenger vagy a föld felszíne hullámzik, hanem a pénzügyi világ, de ez is

éppen elég családok ezreinek – s most csak a pécsiekre gondolok – polgárok

tízezrei életének megkeserítéséhez.

Magyarország – ebben a szinte lehetetlen helyzetben, polgárainak döntése

alapján – hozzákezdett az ország megújításához. Hozzákezdett, mert nem

elszenvedni kívánja a válságot, nem túlélni csupán, hanem győztesként túllépni a

válság időszakán, elhagyni a válságos zónát. Nemcsak azért akarunk győzni, mert

a győzelem érzése jó, hanem mert tartozunk azzal az utánunk következőknek,

hogy rendezett, a siker lehetőségét magában rejtő országot és várost adunk át

majd számukra.

De van más oka is, amiért át kell szerveznünk Magyarországot. Olyan örökséget

vettünk át az elődöktől, amely mázsás kőként húz vagy húzna lefelé bennünket,

ha nem szabadulnánk meg a terhektől.

Mi, pécsiek tudjuk a legjobban, mekkora teher az adósság! Mi tudjuk legjobban,

micsoda fojtogató kényszer a törlesztés terhe, miközben a forintokat jól elköltve

nem csupán lépésekkel, hanem mérföldes lépésekkel haladhatnánk előre,

szemben azzal, hogy forintjainkat összeszedve fizetjük a rosszabbnál rosszabb

hitelek egyre tornyosuló kötelezettségeit.

Pécs olyan, mint az ország kicsiben – mondtuk többször is. Joggal és okkal,

hiszen a hibás gazdaságpolitika, az „elguruló” közforintok, az elavult, túlfejlesztett

és ósdi szerkezet éppúgy nyomasztott bennünket, mint az egész országot.

S hogy most – e költségvetési koncepcióval is – Pécs egyik éllovasa kíván lenni a

változtatásnak, szinte kötelezettségünk. A pécsiek a változás mellett döntöttek, s

nekünk e változást véghezvinni immár nem lehetőség, hanem sokkal több annál.


Page 4

3

I R Á N Y O K É S A L A P V E T É S E K

Pécs 2012. évi költségvetésének tervezésekor két alapvető irány meghatározását

tartjuk fontosnak. A két alapvető irány meghatározza, hogy (1) a közforintokat a

pécsiek szempontjai alapján kell felhasználni, (2) nem terjeszkedhetünk túl a város

pénzügyi-gazdasági lehetőségein, (3) fegyelmezett és gondos gazdaként kell

irányítanunk a város működését, (4) az egyéni vagy csoport szempontok helyett a

közösség egészének szempontjait kell szem előtt tartanunk.

A 2012. évi költségvetési koncepció két alapvető iránya a közforintok teljes körű

számbavételét és elköltését, valamint az ezen alapuló biztonság megteremtését

jelenti.

A KÖZFORINT

A közforint új fogalomként történő bevezetése a költségvetési tervezésbe olyan

elem, amelynek segítségével számba vehetjük a város pénzügyi lehetőségeit, de

egyúttal beillesztjük gazdálkodásunkba a természetbeni juttatásokat,

támogatásokat, továbbá beszámítjuk a vagyongazdálkodásból származó

hasznokat és veszteségeket is.

A közforint azt jelenti, hogy mindennek értéke van, és ezen értékek

meghatározása feladata a város közgyűlésének, ezen értékek ki- és felosztása a

város polgárai, szervezetei, civil egyesületei vagy gazdálkodói részére mind része

a város költségvetésének.

A közforint ebből fakadóan azt is jelenti, hogy semmi sincs „ingyen”. Az ingyen

ételért is fizet a közösség. Az „ingyen” helyiség biztosításáért is, amelyet pl. egy

civil szervezetnek ad a város, a közösség egésze vállal kötelezettséget.

Vagyis annak az elvnek a bevezetése is a közforint része, hogy minden a

közösségé, továbbá semmi sem jár senkinek mindaddig, amíg a közösség a

forintjai elosztásában nem hoz döntést. Esetünkben ez azt jelenti, hogy első

lépésben a polgárok, majd a közgyűlés, illetve bizottságai, tisztségviselői vállalják

a közforintokat érintő döntések meghozatalát.

Korábban ez nem így volt. A tengernyi „determináció” abba a helyzetbe terelte a

forintok elköltéséről szóló döntéseket, mintha valakinek gúzsba kötve kellett volna

táncolnia. Tudjuk, ez lehetetlen vállalkozás.

A 2012. évben még akkor is ragaszkodnunk kell saját döntéseink

meghozatalához, ha tudjuk, vannak kötelezettségeink, vannak előzményei

majdani gazdálkodásunknak.

Pécs erős város, erős közösséggel, erős akarattal, erős elhatározásokkal. Ezt az

erőt érvényesítenünk kell gazdálkodásunkban, döntéseink során és a

mindennapok történéseinek alakításakor is.


Page 5

4

A BIZTONSÁG

Költségvetési koncepciónk másik pillére a biztonság.

E szót sokféle értelemben használja nyelvünk. Értelmi és érzelmi kategóriákat

tartalmaz maga a szó, s a belőle alkotott szószerkezetek is hol az értelmi, hol az

érzelmi oldalt domborítják ki. A teljesség igénye nélkül vegyük számba, mit jelent a

gazdálkodás, a város működtetése szempontjából a biztonság?

A biztonság a jövő lehetőségeinek megőrzését jelenti. De jelenti azt is, hogy a

váos polgárainak van hová fordulniuk, számíthatnak városukra, közösségükre, ha

átmenetileg bajba kerülnek. A biztonság a szolgáltatások, a közszolgáltatások

biztonságát is jelenti. A víz, a csatorna, a közlekedés, a távfűtés, a

környezetgazdálkodás biztonságát, garanciáját, méghozzá kiszámítható és

elérhető módon.

A biztonság jelenti a közbiztonságot is, melyre mindannyian érzékenyek vagyunk,

de leginkább gyermekeink és idős polgártársaink igénylik fokozottan meglétét.

A biztonság kiszámíthatóságot, tervezhetőséget is jelent, vagyis bölcs előrelátást,

ésszerűen meghozott döntéseket, nem pedig kapkodást.

A biztonság jelent nyugalmat is. Nyugalmat a közszférában dolgozóknak,

pedagógusoknak, orvosoknak, szociális munkásoknak, közterület-felügyelőknek,

dajkáknak, művészeknek és közművelőknek, buszvezetőknek és

közfoglalkoztatottaknak egyaránt. Nyugalmat, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy

munkájukat a lehető és elvárható legmagasabb színvonalon végezzék éppen a

köz érdekében.

És a biztonság fontos a döntéshozóknak, Önöknek Tisztelt Képviselők, a

bizottságoknak, közgyűlésnek, cégvezetőknek is. Fontos, hogy információk

birtokában hozhassák meg döntéseiket, ezért is készítettünk és juttattunk el

megalapozó, tájékoztató, benyújtott igényeket tartalmazó táblázatokat,

összefoglalókat Önökhöz a koncepció előkészítésének időszakában.

C É L O K

Városunk jövő évi költségvetési koncepciójának megalkotásához, a törekvések, az

elképzelések és az élhetőbb megoldások megfogalmazásához alapvetően

figyelemmel kell lennünk a közigazgatás, a közszolgáltatási rendszer

megújítására. Ezek a viszonyok figyelemigényük mellett kedvező alkalmat kell,

hogy kínáljanak, a szemléletbeli változásokra, mert oly módon kívánunk a várható

változások elé állni, hogy nem csupán a túlélés a célunk, hanem az ésszerű,

hatékony, és újszerű gondolkodással, valamint a gyors reagálással eredményeket

akarunk elérni.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2012. évi költségvetési koncepciója új

célokat fogalmaz meg:


Page 6

5

✓ meg kívánjuk őrizni az anyagi lehetőségek mértékéig a közszolgáltatási

rendszer nagyságát és színvonalát,

✓ még lemondások árán is meg kell őrizzük a város pénzügyi stabilitását,

✓ a gazdálkodási gyakorlatban érvényesíteni kívánjuk a „közforintokkal” való

feladatellátás legracionálisabb és célratörő megoldásait,

✓ gazdaságfejlődési pályák támogatását indítjuk el a minél jobb bázispozíciók

elérése érdekében.

Hiszünk abban, hogy jó úton haladunk, és a közjóért cselekszünk. Nem

feledkezünk meg arról, hogy életünk nagymértékben függ a városi közösség

minden egyes tagjának lététől, de hiszünk abban is, hogy városunk polgárai olyan

közösséget alkotnak, amely képes bölcsen gondolkodni, örülni a kapott javaknak,

és megérteni az áldozatok árán hozott erőfeszítéseinket is.

A költségvetési koncepció az „Igények, információk és háttérszámítások” című

anyagához minden eszközt, lehetőséget és erőt felhasználtunk. Döntési pontokat

jelöltünk ki, és koncepcionális irányokat határoztunk meg a tervezés jelenlegi

szakaszában a feltételek nem teljes körű ismerete mellett is. Számításba vettük a

helyi bevételeinket és az ismert kötelezettségeinket, mely mellett kiemelt

hangsúlyt fektettünk az érvényesülő gazdasági tendenciákra.

 

ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

Az önkormányzati és a nagy ellátórendszerek (a közoktatás, az egészségügy, a

szociális ellátás) átszervezéséhez kapcsolódó jogszabálytervezetek még nem

ismertek. Tudni kell azt, hogy elképzelések figyelembe vételével alapjaiban

változik meg az önkormányzat kötelező feladat-ellátási kötelezettsége és az ehhez

kapcsolódó finanszírozás rendszer, a bevételek, valamint a kiadások szerkezete

és aránya. A változásokra való felkészülésen túl, úgy reméljük, a majdani

paragrafusokban rejlő lehetőségeket megújuló városunk képes lesz kihasználni.

A megszerzett értékeink feletti őrködést, a fenntartható, de szigorú működtetést,

városunk dinamizmusának gazdaságfejlesztés általi generálását célozzuk meg,

úgy, hogy olyan alapvető irányokat határozunk meg, amelyek szigorúan

megteremtik a szükséges rendet, de utat nyitnak az élénkségében, nem csökkenő

működés és fejlesztés megvalósítása előtt.

Városunk anyagi helyzete és likviditása az óvatosság, mértékletesség elve által

vezérelt szigorú és fegyelmezett gazdálkodási irányokat kíván meg a koncepció

összeállítása során is.

KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT SZOLGÁLTATÁSOK

Tudomásul kell venni, hogy a város szolgáltatási rendszere, működési logikája

átalakult. A költségvetési helyzet stabilizálásának ideje most következett el

igazán, amikor jelentőségteljes, az önkormányzati rendszerre vonatkozó radikális


Page 7

6

volumenű változások kapujában állunk. Ezen felkészülés közben kell

összehangolnunk a finanszírozást és a működtetett közszolgáltatási rendszert.

A megismert jogszabálytervezetek alapján az állami finanszírozás csökkenésével

kell számolnunk, míg a kötelező feladatok működési kiadásának növekedése a

következő évben is a tervezett inflációt meghaladóan folytatódik.

A város jelenleg nagymértékben biztosít úgynevezett közvetett szolgáltatásokat,

azaz olyan lehetőségek állnak a szolgáltatások mögött, amelyekért jelenleg nem,

vagy csak jelentősen csökkentett térítési díjakat kell fizetni, melyből következően a

koncepció elkészítése kapcsán nem tudunk nem szólni, a már többek által

megismert „közforint” elméletről.

Látnunk kell azt, hogy az önkormányzat feladatellátási rendszerében a nem

bevételként realizálódó „közforintok” megközelítőleg a felét is jelenthetik a

közszolgáltatást biztosító szervektől a tényleges igénybevétel arányában elvárható

összegeknek. Az általunk tervezett gazdálkodás szerint a szolgáltatások valós

értékének megfizetését követően beszedett bevételekből valósulhatnak meg a

kellően jól megválasztott elosztási elvek szerinti, megfelelő koncepciók melletti

támogatások és juttatások.

A közösség tagjaival, városunk állampolgáraival tudatnunk kell, hogy

lehetőségeink jelenleg korlátozottak. Ahhoz, hogy az elvárásaik szerinti egyre

emelkedő színvonal melletti körülmények adottak legyenek a tevékenységek

folytatásához, arra van szükség, hogy a bevételekből való megtérülés viszonyaira

kellő gondot fordítsanak, fordítsunk a működés során.

Meghatározásra kerülnek a tényleges költségek, valamint az ezzel kapcsolatban

beszedhető források, és egy kellően szigorú, de racionális támogatáspolitika

mentén fognak kialakulni azon keretek, melyek közjóra fordítva akár pénzben,

akár természetben, a fenntartható költségvetési gazdálkodáshoz tartoznak.

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az anyagi forrásokhoz illeszkedően alakítsuk

közszolgáltatási rendszerünk volumenét és színvonalát a jogszabályi változások

tükrében, oly módon, hogy a kötelező feladatok ellátása alapszinten pillanatra se

sérüljön, és a nem kötelező feladatok minimálisan önfenntartók legyenek, a

„közforint” felhasználás mellett.

Ezen célok elérése érdekében a vagyongazdálkodás területén is kemény

követelményeket állítva végeztetjük a feladat-végrehajtásokat és a város érdekeit,

fejlődési lehetőségeit szem előtt tartva gondoskodunk a vagyontárgyak

használatáról, hasznosításáról a szigorúan megfogalmazott irányelvek mentén.

A költségvetési koncepció a kötelező érvényű jogszabályi előírások alapján

elkészült, és alkalmas arra, hogy a meghatározott irányok mentén a részletes

költségvetési tárgyalások megkezdődhessenek. A koncepcióban foglalt szigorú

irányelvek magukban rejtik és ígérik egy élhetőbb város képét, de az

elképzelésrendszer sok türelmet és nem titkoltan, adott esetben áldozatok árán

való lemondást is követel az érdekeltektől.


Page 8

7

Az előre nem ismert és megoldásra váró évközi többletfeladatok tekintetében,

valamint a biztonságos és felelősségteljes gazdálkodás érdekében

gondoskodnunk kell a megfelelő mértékű tartalékképzésről.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciója

és az ez alapján elkészülő majdani költségvetése kiegyensúlyozottabb

gazdálkodást ígér az életbe lépő jogszabályi előírások követésével, úgy hogy az

anyagi források figyelembe vételével kívánja biztosítani a közszolgáltatások széles

körét, de törekedve arra, hogy a térítési díjak legalább a költségeket biztosítsák.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Város által biztosított

szolgáltatások költségviszonyai átláthatóak legyenek, és a legmesszebbmenőkig

szolgálják a fenntartható költségvetési gazdálkodást. Ha áldozat az ára, akkor is

megtesszük, mert tudjuk, hogy jót cselekszünk, mely által városunk, az

Önkormányzat finanszírozási rendszere és az itt élő polgárok életkörülményei is

javulhatnak, vagyis a város biztonsága növekszik.


Page 9

8

II. rész – Vagyongazdálkodási irányelvek

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyongazdálkodási irányelveit

alapvetően az úgynevezett fedezeti elv kell, hogy meghatározza, mely azt jelenti,

hogy a jelenlegi adósságállományok mögött lévő biztosítékként szereplő

vagyonelemeket a fedezetek sérelme nélkül előzetes engedéllyel lehet csak

felhasználni, a felhasznált vagyonelemek pótlásával illetve cseréjével.

Az elmúlt évek során kialakult vagyongazdálkodási, vagyonkezelési és

vagyonműködtetési rendszert olyan módon szükséges pontosítani és a

feladatellátási körét bővíteni, hogy az megalapozhassa az önkormányzat

középtávú pénzügyi tervének fejlesztési tevékenységre fordítható költségvetését.

Számításba kell venni azt, hogy az önkormányzati adósságok esetleges állami

feladat átvállalása kapcsán ún. kiemelt vagyontárgyak kerülhetnek szóba csak

fedezetként, amelyeket ezen célok érdekében nem szabad megterhelni. (vizi-,

csatorna közművek, koncesszionálható tevékenységek).

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetési intézmények vállalkozási

tevékenysége kapcsán keletkezett bevételek – amelyek az önkormányzati vagyon

használatával és hasznosításával kapcsolatosak – esetében a társasági adóval

megegyező mértékű befizetési kötelezettség keletkezzen az önkormányzat

költségvetésébe.

Alapvetően meghatározza a vagyongazdálkodás kereteit az a tény, hogy az

önkormányzatnak az egyik oldalról rendkívüli bevételekre is szüksége lehet az

adósságállomány törlesztése kapcsán, a másik oldalról pedig a

gazdaságfejlesztési feladatok elősegítéséhez és a fejlesztések végrehajtásához

szabadon felhasználható vagyontárgyakra, létesítményekre szükség lehet.

A város hasznosítható vagy értékesíthető vagyontárgyait fel kell mérni és a

gazdasági stabilitás megteremtése érdekében legalább a gazdaságosan nem

üzemeltethető vagy csak költséget okozó vagyontárgyakat feszített ütemben

hasznosítani szükséges.

A Közgyűlés eddig elfogadott határozatainak végrehajtásához kapcsolódóan a

vagyongazdálkodás fejlesztési műveletei csak olyan beruházásokhoz

kapcsolódhatnak, amelynek támogatási intenzitása eléri vagy meghaladja a 90%-

os mértéket.


Page 10

9

Információk - Igények

Háttérszámítások


Page 11

10

INFORMÁCIÓK

A koncepció elkészítéséhez az alábbi dokumentumok adatai szolgáltak alapul:

• a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló T/4365. számú

törvényjavaslat,

• a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének és

háromnegyedéves gazdálkodásának teljesítési adatai, a 2011. évre becsült

várható adatok,

• az önkormányzat többéves kötelezettségvállalásai,

• egyedi (a feladatellátás valamennyi szereplőjét érintő) 2012. évre

vonatkozó adatgyűjtés, felmérések.

A költségvetési koncepció összeállítása során a rendelkezésre álló költségvetési

törvényjavaslat, a Kormány által kiadott költségvetési-adózási - pénzügyi-

gazdasági információk és a város mindenkori gazdasági helyzetének figyelembe

vételével kell megfogalmazni a tennivalókat.

A 2012. évi költségvetési koncepció készítése a kormány által megfogalmazott

költségvetési elképzelések mentén készülhet, mely továbbra is a költségvetési

stabilizációt helyezi előtérbe.

Látnunk kell, hogy a gazdasági világválság hatásai még érződnek, az Európai

Unióban végbemenő folyamatok is erőteljesen befolyásolhatják önkormányzatunk

gazdálkodását.

Az önkormányzat ellátandó feladatainak és az általa nyújtott szolgáltatásoknak

összhangban kell lennie a jelenleg változtatás alatt lévő Önkormányzati törvénnyel

és a Nemzetgazdasági Minisztérium által ajánlott tervezési irányelvekkel és

természetesen a helyi lehetőségekkel.

A szabályozás értelmében a költségvetési bevételek számításánál a jelenleg

ismert költségvetési törvénytervezetre, illetőleg a saját bevételek tekintetében a

2011. évi ¾ éves költségvetési tényszámokra, valamint a már most ismert helyi

változásokra építünk.

A koncepció készítése és a későbbiekben a 2012. évi költségvetési tervezés

során is figyelembe kell vennünk az államháztartásról és az államadósságról szóló

törvénytervezet szerinti várható változásokat, melyek szerint a költségvetést nem

lehet működési hiánnyal tervezni, hosszúlejáratú hitel felvételére csak a Kormány

engedélyével kerülhet sor, illetve a költségvetés összeállításakor külön

költségvetést kell készíteni a kötelező és nem kötelező feladatokra vonatkozóan.


Page 12

11

I. A központi szabályozás változásai, hatásai

A 2012. évi feladatok meghatározásánál – hasonlóan az előző évekhez -

figyelembe kell venni a nemzetgazdasági előrejelzéseket, a Kormány stratégiai

elképzeléseit és gazdaságpolitikájának fő vonásait, a várható jogszabályi

változásokat,

melyek jelentősen befolyásolhatják az önkormányzatok

mozgásterét mind a feladatellátás, mind a gazdálkodás területén.

A 2012. évi költségvetési törvény általános indoklása szerint: „Magyarország célja

2012-ben az elrugaszkodás az euróválság-zónától. Ezen országcél

megvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve. Az elhúzódó

válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja

megállítani államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-

ben elkezdte csökkenteni államadósságát és a közeljövőben is tesz lépéseket az

államadósság további csökkentése érdekében.

Az euróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország

tartja a költségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt. A 2012. évi költségvetés

megalkotásakor ezért a kiadási oldalon a bürokrácia további csökkentését és

takarékossági intézkedések bevezetését határozta el a Kormány, másrészt az

arányos adórendszer kiteljesítésével, valamint az adócsalási kiskapuk

bezárásával együtt a költségvetés bevételi oldali többletével is finanszírozza a

hiánycsökkentést.”

A Kormány a költségvetés sarokszámainak tervezéséhez 1,5 %-os GDP-

növekedést és 4,2 %-os inflációs mértéket vett alapul, amelyben már az ÁFA-

emelés egyszeri növelő hatása is jelentkezik.

A Kormány gazdaságpolitikájának célja az államadósság csökkentése és a

költségvetési egyensúly helyreállítása, ezért a 2012. évi költségvetés

kidolgozásánál az alábbi prioritásokat határozták meg:

• az államháztartási hiány tekintetében a 2,5%-os GDP-arányos hiánycél

nem növelhető;

• a nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, valamint az

egészségügyi ellátások biztosítása céljából az egészségügyi kasszát;

• az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer kialakítása,

fenntartása;

• az adózásban a visszaélések, csalások visszaszorítása;

• a foglalkoztatás növelése céljából a Start-munka program beindítása,

amelynek keretében jelentős mértékben növelni kell a foglalkoztatottak

létszámát.

E követelmények megalapozását szolgálta a 2011 tavaszán elfogadott Széll

Kálmán Terv, amely olyan kritikus területeket azonosít, ahol az állami kiadások

magasabbak az ország gazdasági fejlettsége mellett indokolhatónál.

Ezek a kritikus területek az alábbiak:

• a munkaerőpiac,

• a nyugdíjrendszer,

• a közösségi közlekedés,

• a felsőoktatás,


Page 13

12

• a gyógyszerár-támogatási rendszer,

• az önkormányzatok és a

• vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek.

A 2012. évi költségvetési törvény tervezete más, ezeken a területeken

meghatározott intézkedések költségvetési hatását is tartalmazza, főként az

önkormányzati feladatellátás területén, de a kialakult helyzetben az

egyenlegjavulás további takarékos költségvetési tervezést igényelt.

Ennek megfelelően:

• a közszférában nem emelkednek az illetmények, de megmarad az

adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció;

• a központi költségvetési szerveknél jelentősen csökkennek a dologi

kiadások;

• a Kormány a szociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy jobban

ösztönözzön a munkavállalásra;

• csökkennek a gyógyszertámogatási rendszer kiadásai;

• a korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá

alakul;

• a közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek

összehangolása lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése

hatékonyabbá váljon;

• megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy)

átalakítása;

• megkezdődik az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás

racionalizálása;

• a Kormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű

létszámleépítést hajt végre.

Az önkormányzati és a nagy ellátórendszerek (a közoktatás és az

egészségügy) átszervezéséhez kapcsolódó jogszabálytervezetek a

koncepció elkészítésekor már ismertek, elfogadásuk esetén alapjaiban

változtatják meg az önkormányzatok kötelező feladatellátási kötelezettségét

és az ehhez kapcsolódó finanszírozás rendszerét, a bevételek/kiadások

szerkezetét és arányát.

A már megjelent jogszabálytervezetek, melyek tartalmára a 2012. évi

költségvetési koncepció megalkotásánál figyelemmel kell lenni:

• az önkormányzati törvény tervezete

• a köznevelési törvény tervezete

• a helyi adókról szóló törvény változása.

Az önkormányzati törvény tervezete alapján a települési önkormányzatok kötelező

feladatai közé kerül

• a bölcsődei ellátás megszervezése


Page 14

13

• járóbeteg-ellátás (kivéve kórházzal integrált járóbeteg-ellátás esetén), a

megelőző, szűrő, gondozó tevékenység;

• a helyi közfoglalkoztatás

• a település közbiztonságának biztosítása;

kikerül a kötelező feladatok közül

• az általános és a középiskolai oktatás biztosítása,

amelyek állami feladattá válnak.

Az új alaptörvény – és ezzel párhuzamosan az Ötv. tervezete – deklarálja, hogy

az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része, ezért megteremtődik a

lehetősége annak, hogy az önkormányzati feladatok elvonásával együtt a hozzá

kapcsolódó vagyonelemek is térítés nélkül kerüljenek – ha törvény erről

rendelkezik – az államhoz.

A költségvetési törvény tervezete alapján az önkormányzatok a 2012. évi

költségvetésük tervezésénél a következő prioritásokkal számolhatnak:

A helyi önkormányzatok 2012-ben – hitel és értékpapír-műveletek nélkül – 3.202.6

Mrd Ft bevételből gazdálkodhatnak, E bevételek 40,5%-a saját folyó bevétel,

átengedett gépjárműadó, felhalmozási és tőkejellegű bevétel, valamint 59,5%-a

állami hozzájárulás, támogatás, személyi jövedelemadó, támogatásértékű

működési bevétel, uniós támogatás és ahhoz kapcsolódó, valamint egyéb

támogatásértékű felhalmozási bevétel.

A 2012. évi törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás alapvető

elemeinek változatlansága mellett a megyei önkormányzatok forrásszabályozása

tekintetében tartalmaz változást. A megyei önkormányzatok intézményei

várhatóan 2012. január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek.

Az állami támogatás és a helyben maradó személyi jövedelemadó összege

1140,6 Mrd Ft. Ez a 2011. évi korrigált bázis irányszám (1132,7 Mrd Ft) 100,7 %-

a, ami azonban nem jelent bevétel- (támogatás-) növekedést a települési

önkormányzatok számára.

A megyei önkormányzatok szja-, támogatás- és illetékbevételei torzító hatását

kiszűrve az önkormányzati rendszer támogatása 14,1 Mrd Ft (1,3%)

forráscsökkenést mutat.

Az önkormányzati gazdálkodásra ható változások és kötelezettségvállalások

Az önkormányzati finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó

jelentős átalakítása 2013-tól várható, ezért a 2012. évi költségvetési törvény

tervezete alapvető változásokat nem tartalmaz.

A normatív finanszírozási rendszert érintő 2012. évi változások az

alábbiakban foglalhatók össze:

• A közfoglalkoztatás rendszere és az álláskeresési ellátások átalakítására is

tekintettel határozták meg az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás forrásait. Az aktív korúak

ellátásának támogatási összegei erőteljesebben motiválnak majd a

munkaerőpiacra való visszatérésre.

• A szociális törvény módosításával összhangban – ami még nem ismert –

elő kívánják segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a

normatív szempontoknak való megfelelés erősítését, ezért az ún. „pénzbeli

szociális juttatások” előirányzat elosztási módja megváltozik. A költségvetés


Page 15

14

2012-ben valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez

nyújtandó önrészt, de fokozottabban a magasabb segélyezetti létszámmal

rendelkező önkormányzatoknál. Ennek önkormányzatunkat érintő

változását nem tudjuk becsülni.

• 2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az

önkormányzati lakásfenntartási támogatásba, ezért jelentősen

megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal

megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos

többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés.

Az állami támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett a helyi

önkormányzatok átengedett személyijövedelemadó-részesedése javarészt

megszűnik, de ez összegszerűségében nem befolyásolja a támogatási

összegeket.

Az elmúlt évekre jellemző a működési kiadások jelentős mértékű – a tervezett

infláción felüli – emelkedése. Az élelmiszerárak és a közüzemi díjak inflációs

mértéket meghaladó emelkedése évről-évre működési többletkiadást eredményez

az önkormányzat költségvetésében, melyet tovább ront az általános forgalmi

adó 2 %-os emelésének hatása.

A Kormány költségvetést megalapozó számításai szerint a 2011. évi éves

átlagos infláció 3,8 % körül várható, ami 2012-ben 4,2 %-ra nő.

Folyamatos kötelezettségvállalásként jelentkeznek az önkormányzati tulajdonú

gazdasági társaságokkal, illetve a különböző civil szervezetekkel

(sportegyesületekkel) és szociális alapítványokkal kötött feladatellátási

szerződések is, melyek felülvizsgálatát – tekintettel a kiszámíthatatlan gazdasági

helyzetre – a költségvetés készítéséig el kell végezni.

2006-tól kezdődően a költségvetési törvény tartalmazza a közbeszerzés nemzeti

értékhatárait, amelyek a törvény tervezete szerint továbbra sem emelkednek az

előző évekhez képest, ugyanakkor új eleme a költségvetési törvény tervezetének,

hogy meghatározták benne az uniós közbeszerzési értékhatárokat is.


Page 16

15

IGÉNYEK

A kiinduló helyzet áttekintése után a 2012. évi koncepció készítéséhez a

Polgármesteri Hivatal főosztályaitól, referatúráitól, az intézményektől, valamint a

gazdasági társaságoktól bekért információk, adatok felhasználásával összeállított

mellékletek alapján elemezzük a költségvetési helyzetünk várható alakulását.

A költségvetés stabilizációja elsődleges feladatunk, mert ennek hiányában a város

pénzügyileg nem lesz finanszírozható. Ennek érdekében már meghoztunk több

olyan döntést, melyekkel a bevételi oldal növekedése és a kiadási oldal

csökkenése várható, azonban ezt az utat tovább kell folytatnunk, hogy a kívánt

célokat elérjük.

A demográfiai hatások:

A költségvetési koncepció és a költségvetés tervezésének szempontjából

elengedhetetlenül szükséges az önkormányzatok, így Pécs város demográfiai

adatainak vizsgálata, melyek részben meghatározzák az elkövetkező évek

intézményi és egyéb működési rendszerének változtatási igényeit és szükségletét.

A 2010.01.01-jei 154.509 főhöz képest a 2011.01.01-jei adatok szerint a város

lakónépessége 153.481 főre csökkent.

A korösszetételt vizsgálva megállapítható, hogy már hosszú évek óta az aktív,

illetőleg inaktív korú lakosság aránya szinte állandó, arányaiban elmozdulás nem

történt.

A 0-17 éves korosztályba tartozók - a bölcsődés, óvodás, az alap- és középfokú

oktatásban résztvevők – száma tovább csökkent (25.227 főről 24.926 főre).

Az aktív korú lakosság száma szintén folyamatos csökkenést mutat, az előző

évhez viszonyítva.

A város lakónépessége folyamatosan elöregszik. Ez az arány-eltolódás továbbra

sem segíti a város költségvetési helyzetét, hiszen az állami normatív támogatások

és az Szja átengedések nagysága nagyobb hányadában a népesség számából,

valamint az aktív korúak Szja befizetéséből ered.

A fenti megállapítások minden évben szinte szó szerint megismételhetők.


Page 17

16

1. Bevételek tervezése

A költségvetés tervezése során kiemelt hangsúlyt kell kapnia az önkormányzati

saját bevételek és az intézményi bevételek reális tervezésének annak érdekében,

hogy az állami költségvetésből kapott bevételekkel együtt teljesíthető kiadási

szintet lehessen tervezni és beépíteni a költségvetésbe.

A helyi bevételek tervezése sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz, mert a

gazdasági válság áthúzódó hatásait, annak időtartamát nehéz megbecsülni.

2012. évi várható adóbevételek:

Kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi adók tervezésére, mely adóbevétel

növekedését prognosztizáljuk a helyi rendelet módosítása következtében,

valamint azok behajtására, mivel ezen bevételek az összköltségvetés 15-18%-át

teszik ki.

A 2012. évi koncepció elkészítésénél a Közgyűlés által elfogadott adókoncepció

alapján tervezhető összegeket vettük figyelembe:

Bevétel jogcíme

2011. évi

bevételi terv

2012. évi bevételi

terv

Építményadó:

1 350 000 eFt

2 800 000 eFt

Gépjárműadó:

1 000 000 eFt

1 090 000 eFt

Telekadó:

30 000 eFt

350 000 eFt

Iparűzési adó

6 250 000 eFt

6 600 000 eFt

Idegenforgalmi adó

50 000 eFt

80 000 eFt

Adóbírság, pótlék:

60 000 eFt

80 000 eFt

Talajterhelési díj

1 000 eFt

1 000 eFt

Összesen:

8 741 000 eFt

11 001 000 eFt


Page 18

17

A helyi adók tekintetében azonban figyelemmel kell lenni az új önkormányzati

törvény tervezetében szereplő módosítási javaslatokra, továbbá az egyéb

kormányzati elképzelésekre is, amelyek szerint

• a helyi adókból és a saját bevételekből származó bevételek meghatározott

köréből működési célra figyelembe veendő bevételek körét és mértékét

külön törvény határozza meg, valamint

• felmerült annak lehetősége is, hogy az átengedett központi adókat

(gépjárműadó, átengedett személyi jövedelemadó) a Kormány elvonja az

önkormányzatoktól.

Normatív állami támogatások, normatív kötött felhasználású támogatások:

A 2012. évi normatíva mutatószám felmérés eredményeként – a költségvetési

törvénytervezetben szereplő fajlagos összegekkel számolva – a koncepció 3.

mellékletében bemutatott jogcímenkénti bontásban, várhatóan összesen – 1.936

millió Ft-tal csökkennek a központi források 2012. évben.

A csökkenés egy része az intézményátadások következménye (Integrált Szociális

Intézmények telephelyei kb. – 442 MFt, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság –

571 MFt = - 1.013 MFt), a fennmaradó részből – 463 MFt a normatív és normatív

kötött felhasználású támogatások együttes összegének csökkenése, – 72 MFt a

színházi támogatás, – 388 MFt a személyi jövedelemadó bevétel csökkenéséből

adódik.

Az egyes jogcímeket vizsgálva számottevő növekedés csak a Települési

önkormányzatok feladatai soron látható, 199 MFt összegben, mivel a normatíva

fajlagos összege 2.769 Ft/főről 4.074 Ft/főre növekedett, így a lakosságszám

csökkenése ellenére is pozitív a változás.

A közoktatási ágazatban a normatív hozzájárulások csökkenése egyértelműen a

mutatószámok (tanulók létszáma) jelentős mértékű csökkenésére vezethető

vissza. A felmérés alapján a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszáma

2011. szeptember 1-jétől az általános iskolákban 144 fővel, a gimnáziumokban

319 fővel, a szakközépiskolákban 206 fővel, a szakiskolákban 377 fővel csökkent.

Növekedés egyedül a szakképzésben, szakmai elméleti képzésben résztvevőknél

mutatható ki 201 fővel.


Page 19

18

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek:

A 2011. évi várható bevételi teljesítésekből is kiderül, hogy a városban az

ingatlanforgalom tekintetében stagnálás tapasztalható. Ennek hatása a tárgyi

eszközök értékesítésének alakulásában is látható.

Az ingatlan értékesítésből származó bevételek a jelenlegi gazdasági helyzetben

ezért csak nagyon óvatosan becsülhetők meg és teljesülésük meglehetősen

bizonytalan.

A Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése soron 2012. évre tervezett

6 795 388 eFt bevételi tervvel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ebből

262 476 eFt az önkormányzati ingatlanértékesítés tervezett bevétele, a további

6 532 912 eFt a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer

Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás által megvalósítandó projekt

beruházásához kapcsolódó, általuk tervezett bevételt tartalmazza.

2. Kiadások tervezése

A kiadások tervezésénél alapvetően az intézmények és a városüzemeltetés

működtetésének biztosítására összpontosítottunk.

A működést érintően, az előző évekhez hasonlóan, a közüzemi díjaknál kell

számolni jelentős kiadásnövekedéssel, ami valamennyi ágazatot érinti (oktatás,

szociális ellátás, közművelődés, Polgármesteri Hivatal, gazdasági társaságok).

A közüzemi költségek esetében az önkormányzatok nagyfogyasztók, ennek

megfelelően a lakosságinál magasabb díjtételt fizetnek, melyek évek óta az

átlagos inflációnál magasabb mértékben nőnek.

Jelentős kiadásnövekedésként fog jelentkezni a 2012. évi költségvetésben az

ÁFA-kulcs 2 %-os emelése, ami szinte valamennyi (dologi és felhalmozási) kiadási

tételünket érinti.

Kiemelendő még a kamatkiadások nagyarányú növekedése, ami a 2011. évi

fizetési kötelezettségeinkhez képest várhatóan közel 900 millió Ft-os növekedést

mutat, amely egyrészt a folyószámlahitel-keret 10 milliárd Ft-ra történő felemelése

és a korábbi kamatfeltételek módosítása, másrészt a fejlesztési célú hitelek

visszafizetésének átütemezése miatti kamatmérték növekedések következménye.

Az intézmények előirányzatainak kialakításánál nem számoltunk költségvetési

többletigényekkel, a tervezésnél a minimális működtetési kiadásokat vettük alapul.

Az intézmények önkormányzati finanszírozása a 2011. évben meghozott

intézkedések, jogszabályváltozások következtében jelentősen, 2,2 milliárd Ft-tal

csökken.

A 2012. évi koncepcióban az alábbi változások jelennek meg:


Page 20

19

• az Integrált Szociális Intézmények 4 telephelyén végzett feladatok átadása

a Baptista Szeretetszolgálat részére;

• a Puskin téri Kollégium megszüntetése;

• az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye tervezett feladat

átadása;

• a Közgyűlés 310/2011.(06.23.) sz. határozata alapján a Pécsi Nemzeti

Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá

alakítása;

• a Tűzoltóság irányítási felügyeletének megváltozása miatt a helyi

önkormányzati tűzoltóság átadása a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatósághoz.

Az évek óta csökkenő finanszírozás és az egyelőre nem csökkenő feladatok

eredményeként a 2012. költségvetési évben is az oktatási intézmények kötelező

feladatainak ellátásához az állami támogatást jelentősen meghaladó mértékben

kell a saját forrásainkat hozzárendelni, ami alapvetően meghatározza a

költségvetési év mozgásterét.

Az intézményektől és a gazdasági társaságoktól beérkezett adatok összesítése

alapján láthatóvá vált, hogy a megküldött igények a város pénzügyi lehetőségeit

meghaladják, ezért a koncepció bevételi-kiadási mellékleteiben külön oszlopban

mutatjuk be a benyújtott igények szerinti összesítést, illetve a vagyongazdálkodási

irányelvek között megfogalmazott elvárásoknak megfelelően megállapított

támogatási összegek szerinti terv-adatokat.

A következő év legnagyobb kihívását továbbra is a már elkészült és folyamatosan

átadásra kerülő EKF létesítmények fenntartásának és megfelelő színvonalú

működtetésének biztosítása, a tömegközlekedés megfelelő színvonalú

fenntartása, a városüzemeltetési feladatok finanszírozása jelenti.

Felhalmozási és tőkejellegű kiadások:

A beruházások esetén a folyamatban lévő, áthúzódó beruházások a

meghatározók, melyek kiegészülnek a már eddig meghozott döntésekhez

kapcsolódó kötelezettségekkel, továbbá a főosztályok, a referatúrák, illetve a

gazdasági társaságok által benyújtott igényekkel.

A felújítási és beruházási kiadások esetében is nagy eltérés mutatkozik a

benyújtott igények és a lehetőségek között.

A 2012. évi e jogcímeken tervezett kiadási összegeken belül az igénylések alapján

jelenleg 1.393.327 eFt, a tervezett oszlopban szereplő tételeknél pedig 823.199

eFt fedezet hiányzik.

Ezért a korábbi döntések felülvizsgálata és szűkítése elkerülhetetlen, mivel

megfelelő fedezet hiányában nem kerülhet sor valamennyi korábban kitűzött cél

megvalósítására.

Az Intézményi beruházási kiadások soron szereplő 23 milliárd Ft-ot meghaladó

összeggel kapcsolatban jeleznünk kell, hogy abból 16,4 milliárd Ft a Mecsek-


Page 21

20

Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó

Önkormányzati Társulás által megvalósítandó projekt beruházási kiadása, mely

összeg fedezetéül szolgáló bevételi források a Bevételi tábla megfelelő soraiba

(Támogatásértékű felhalmozási bevétel: 9,9 milliárd Ft, Tárgyi eszközök ,

immateriális javak értékesítése 6,5 milliárd Ft) épülnek be.

A kisebbségi önkormányzatok támogatása:

A kisebbségi önkormányzatok támogatásával kapcsolatban a koncepcióban – a

2012. évi központi támogatási összeg ismeretének hiányában – a központi állami

támogatás összegét nem szerepeltetjük, de természetesen a költségvetési

rendelet-tervezetbe az akkor már közzétett összeggel fogjuk beépíteni. A 2012.

évi feladatalapú támogatások átvezetése a kisebbségi önkormányzatok

költségvetésébe a támogatási összegek megérkezését követően történik majd

meg.

Az önkormányzati támogatás összege várhatóan legfeljebb az előző évi

mértékben állapítható meg mind a kisebbségi önkormányzatok (2011-ben 10

kisebbségi önkormányzatra 16.830 eFt), mind a Nemzetiségi Tanács

működésének támogatása (4.000 eFt) esetében, ezért továbbra is kiemelt

figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségek kihasználására.

A 2012. évi koncepció mellékletei:

A koncepcióhoz csatolt mellékletek számadataival kapcsolatban ki kell emelnünk,

hogy a koncepció nem költségvetés, hanem iránymegjelölés, amely arra szolgál,

hogy a megoldandó feladatok területén irányelveket, feladat-megoldásokat és

fontossági, prioritási sorokat állítson fel, melyre építkezve kezdődhet meg a

költségvetési tervezési munka.

A fentiekben leírtak miatt az önkormányzat pozícióját meghatározó és bemutató

irányszámok tájékoztató jellegűek, a költségvetési törvény elfogadását, valamint a

helyi lehetőségek feltárását követően szinte teljes egészében újra kell gondolni és

számolni.

Ebből is következik, hogy a költségvetési koncepció elsősorban nem a fősorok

összegszerű meghatározására törekszik, hanem elméleti és gyakorlati útmutatást

kell adnia a költségvetés elkészítéséhez.


Page 22

21

HÁTTÉRSZÁMÍTÁSOK

Az igények és a reális célmeghatározások külön számszerűsített bemutatásával is

jelezni kívánjuk, hogy a megküldött elképzelések megvalósítása esetén a város

forráshiánya 17,5 milliárd Ft-ra nőne, de még a vagyongazdálkodási irányelvekben

meghatározott támogatás csökkentések és a meglevő döntések szerinti

feladatkitűzések mellett is 13,9 milliárd Ft hiánnyal számolhatnánk.

Az így számított hiány összegei tartalmazzák a 2011. évi likviditási tervek alapján

számított várható 8,6 milliárd Ft folyószámla hiányt, melyet a tervek szerint 2012.

év végéig 7,9 milliárd Ft-ra szeretnénk mérsékelni.

Ebből következően a 2012. évi költségvetés előkészítésekor a legfontosabb

feladatunk, hogy a valóságtól elrugaszkodott igényekkel szemben minden

energiánkat arra fordítsuk, hogy a működőképesség fenntartása mellett a 2011.

évi támogatásokhoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb ráfordításokkal

tervezzük meg a 2012. évi költségvetést.

A költségvetési, gazdálkodási koncepció alapelvei, prioritásai:

• Elsődlegesen és kiemelten biztosítani szükséges a kötelező feladatok

ellátásának elfogadható szintjét.

• Tovább kell folytatni az intézményhálózat racionalizálását, a kötelező

feladatok prioritását és a nem kötelező feladatok finanszírozásának

visszafogását.

• A nem kötelezően ellátandó közfeladatok megvalósítása nem

veszélyeztetheti a kötelező közfeladatok ellátását.

• A nem kötelező feladatok ellátása esetén legalább költségalapú

szolgáltatásokat kell biztosítani az önkormányzat részéről.

• Figyelmet kell fordítani a közszolgáltatások zavartalan biztosítására.

• A közszolgáltatási feladatok ellátásába, amennyiben az gazdaságos,

szükséges bevonni a civil és egyházi szervezeteket.

• Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a

szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét, amelyre már a költségvetés

összeállításánál is tekintettel kell lenni.

• Át kell tekinteni a beruházások sorát, a fedezettel nem rendelkező, illetőleg

az új kezdődő beruházások felülvizsgálandók. Javaslatot kell készíteni a

következő évben jelentősebb anyagi terhet jelentő, de halasztható feladatok

halasztásáról vagy zárolásáról.

• A megkezdett beruházásokon túl csak a legindokoltabb, költségvetési

tehercsökkenést eredményező vagy bevételnövelő fejlesztések

valósuljanak meg, és ezek is fenntarthatósági szempontok alapján.

• A bevételek alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése mellett,

azokhoz kell alakítani a kiadások szintjét.


Page 23

22

• Szükséges a Város kiadási struktúrájának átalakítása oly módon, hogy a

fejlesztési és működési kiadások mindenkor igazodjanak az elérhető

források nagyságához.

• A költségvetés tervezés rendszerében - igazodva a jogszabályi

változásokhoz - a feladatcentrikus tervezés és az ez alapján történő

finanszírozás válik elsődlegessé,

• Törekedni kell a lehetséges külső források bevonására, keresni kell a

pályázatok útján elnyerhető forrásokat, amelyeket olyan módon szükséges

felhasználni, hogy a működtetés költségei összességében csökkenthetők

legyenek.

• A pályázatok útján elnyerhető források támogatás intenzitása nem lehet

alacsonyabb, mint 90%.

• Azoknál a bevételeknél, ahol az időarányos szinthez képest alacsonyabb a

teljesítés, gondoskodni kell a nem megfelelő teljesítés okainak feltárásáról,

az Önkormányzatot jogosan megillető, de meg nem fizetett bevételek

beszedéséről.

• Az önkormányzat által tulajdonolt vállalkozásoknak célul kell kitűzni a

hatékonyabb gazdálkodást, ezzel megteremtve a csökkenő finanszírozás

lehetőségét.

• A gazdasági társaságok vezetői a költségvetési tervezéshez a

vagyongazdálkodási irányelvekben megfogalmazottak szerint, a 2011. évi

támogatásukhoz képest 15-30%-kal csökkentett önkormányzati

támogatással számolva készítsék el a 2012. évi igényüket.

• Az Intézményvezetők a költségvetési tervezés során tegyenek javaslatot a

működési kiadások minimum 5%-kal való csökkentésére.

• A kiadási előirányzatok túllépésének megakadályozása, illetve

megtakarítás elérése és a likviditás biztosítása érdekében a kiadásoknál

ügyelni kell az előirányzat szerinti, illetve annál kedvezőbb teljesítésre, a

szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.


Page 24

23

A hitelállomány alakulása és az ezzel összefüggő feladatok

A koncepció készítésénél elkerülhetetlen a meglévő hitelállomány

vizsgálata, hisz a város költségvetését nagymértékben jellemzi és

befolyásolja a hitelállomány és az abból következő tőke- és kamatfizetési

kötelezettség.

A Város hitelállományának kezelése és törlesztési kötelezettségei új

költségvetési, gazdálkodási filozófiával hosszabb távon megoldhatóak.

Feladatellátási, és ezzel együtt gazdálkodási lehetőségeinket az első

időszakban, 2011. évtől kezdődően megjelenő törlesztési kötelezettségek

befolyásolják alapvetően, így megfelelő ütemezés mellett reális esély van

úgy a kiadások mérséklési ütemének beépítésére, mint a bevételi politikában

megfogalmazottak kedvező hatásainak megjelenésére. Ezért volt nagy

jelentősége a 2011. év folyamán az OTP Bank Nyrt.-vel és az UniCredit Bank

Zrt.-vel lefolytatott tárgyalásoknak, melyek szempontunkból eredményesen

zárultak.

A hitelek tőketörlesztése a 2011. évi átütemezéseknek köszönhetően

minimálisra csökkent, ezzel is elősegítve a költségvetés stabilizálását, a

költségvetési hiány mérséklését.

A hitelállomány 2012. január 1-én várható, mai árfolyamon számított

összegeit a 6. mellékletben mutatjuk be. Az árfolyamváltozás függvényében

természetesen változik a hitelállomány forintban számított értéke, de ez nem

jelent új hitelfelvételt.

Mint tudott a felhalmozási célú hitelek Ft-alapú hitelek, a kibocsátott kötvény

CHF (39.215.686 CHF), míg a EIB hitel EUR alapú hitel (39.000.000 EUR).

A koncepció 7. mellékleteként bemutatjuk az OTP Nyrt-vel megkötött

folyószámlahitel-szerződésben foglaltak szerint készített, a pénzintézettel

egyeztetett 2012. évi működési likviditási tervünket, melynek a 2011. évi

működési hiány csökkentését prognosztizáló számaihoz igazodva kell

döntéseinket meghozni, illetve a 2012. évi költségvetési tervezés során az

előirányzatokat ennek megfelelően kell kialakítani.


Page 25

24

Mellékletek:

1. melléklet: Bevételek

2. melléklet: Kiadások

3. melléklet: Központi költségvetési kapcsolatból származó bevételek

4. melléklet: Beruházási kiadások

5. melléklet: EIB-hitelből megvalósuló beruházások

6. melléklet: Hitelállomány 2012-2033.,

7. melléklet: Működési likviditás kimutatása 2012.

8. melléklet: a kisebbségi önkormányzatoknak a 2012. évi költségvetési

koncepcióról alkotott véleményét tartalmazó határozatok.

 

További híreink
Sándor Mária Londonban boldogulna
Nem szeretne idén politizálni, inkább dolgozna a fekete ruhás nővér. Sándor Mária minderről Londonban beszélt, ahol kiderült: hamarosan munkája is lesz.
2017-02-23 12:26:08, Hírek, Fókuszban Bővebben
Igazgatósági helyet kapott a ménesbirtoknál Rákay Philip
Még Rákay Philip-nek is jutott hely a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság új igazgatóságában.
2017-02-02 17:00:54, Hírek, Fókuszban Bővebben
A Legfőbb Ügyészség szerint minden OLAF-ajánlás után vizsgálat indult
Az ügyészség közleménye szerint a szervezet minden olyan esetben nyomozást rendelt el, amikor hozzájuk az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlással ford...
2017-01-30 13:15:29, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére