A Civil Citrom Díj a harmadik szektor egyfajta önszerveződése és kifejezési módja, információs és civil értékítéleti felülete, amelyet a szektorban évtizedek óta dolgozó szakértők kezdeményeztek és számos javaslattevő támogatott. A díjat a tárgyévben a civil-nonprofit szektor politikai függetlenségére, autonómiájára, közfeladat-ellátásban való egyenlő esélyű részvételére, támogatási rendszerének tisztességére, az egyes szervezetek jogegyenlőségére, érvényesülésük esélyegyenlőségére, a földrajzi -, ágazati és szakmai -, vagy intézményi területeken mért legnagyobb csapások, szektort romboló intézkedések, eljárások, technikák, tevékenységek, illetve ezek szerzői, irányítói, megjelenítői kapják.

A javaslatokat a www.civilcitrom.hu honlapon június 1. és augusztus 20. között fogadtuk (akár anonim módon). A beérkezett 242 javaslatból a 12 tagú civil szakemberekből álló társadalmi zsűri (Civilcitrom Bizottság) választotta ki a hivatalos jelölteket, illetve ítélte oda a díjat (a jelölteket felkértük, hogy fejtsék ki esetleges ellenvéleményüket a jelölésről, nehogy valaki „érdemtelenül” részesüljön díjazásban, vagy legyen áldozata bármilyen kicsinyességnek). A hat hivatalos jelöléséből három jelölttől kaptunk részletesen kifejtett választ a jelölésben megfogalmazott „laudációra”.

A Civil Citrom Bizottság: dr. Bíró Endre, Domokos Tamás, dr. Fülöp Sándor PhD, Györfi Gyula, Huszerl József, Kárpáti Árpád, Liling Tamás, Monostori Éva,dr. Nagy Ádám PhD, Peták Péter, Szalai Tünde, Szentirmai Judit.

Az első Civil Citrom Díj átadóját 2013. szeptember 13-án 10 órakor tartottuk, ahol kihirdettük az első Civil Citrom Díjasokat, akik a következők lettek:

Nemzeti Együttműködési Alap

Megítélésünk szerint ugyanakkor a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) sokat ártott a magyarországi civil szektornak azáltal, hogy 

· jelentősen beszűkítette a civil szervezetek rendszerszerű kormányzati támogatáshoz jutásának lehetőségeit. Mind a felosztható támogatási összeg, mind az ebből támogatott civil szervezetek száma nagyságrendileg az egyharmadára esett vissza a NEA előtt működött Nemzeti Civil Alapprogramhoz (a továbbiakban: NCA) képest;

· megszüntette a korábban törvényi szabályként megvalósult választott civil többséget, s azt a NEA-ban a kormányzat által delegált vagy kiválasztott tagok kétharmados többsége váltotta fel. A döntéshozó testületek elnökeit a miniszter testületi választás nélkül, közvetlenül nevezi ki;

· működésével nagymértékben rontotta az elsődleges kormányzati támogatási rendszer politikai függetlenségébe és tisztességébe vetett bizalmat. A NEA működését egészében jellemző politikai színezetet és függőséget, elfogultságot, a pályázatok elbírálása során a Kollégiumokban tapasztalt nagymértékű szubjektivizmust a kormányzati delegáltak kétharmados többsége, a NEA Elnök egyedi támogatásokra kiterjedő hatásköre, valamint a külön miniszteri keret léte és felhasználása együtt eredményezték. 

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap működése összességében korlátozza a civil szektor autonómiáját és a civil szervezetek jogegyenlőségét, valamint érvényesülésük esélyegyenlőségét. Így a Civil Citrom Bizottság döntése alapján:

Civil stratégiai partnerség 

Régi törekvése az államigazgatásnak, hogy a civil szektort a saját képére formálja, működését a hivatalok kiszámítható, beszabályozható bürokratikus működéséhez igazítsa. Az utóbbi 5-6 évben ez a törekvés felerősödött és egyre több jogszabályban jelent meg a hivatalok által kiválasztott egyes civil szervezetekkel megkötött partnerségi megállapodásokra történő utalás. A „civil partnerek állami kijelölését” a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény továbbfejlesztette, intézményesítette, majd további törvények, rendeletek és utasítások építkeztek erre a modellre az állam-civil egyeztetés és párbeszéd számos területén. 

Ez egy áldemokratikus szabályozási elképzelés, amelynek alapján az állam (a politikai hatalom) az egyeztetés illetve párbeszéd civil oldalán résztvevő képviselőket egyoldalúan jelölheti ki. A jogállamot, demokráciát és a civil szektor autonómiáját sértő törekvésnek tartjuk a civileket képviselő szervezetek és személyek kormányzati meghatározását. Egy ilyen szabályozás alapján fennáll a veszélye annak, hogy egyes civil szervezeteket – adott esetben politikai alapon kiválasztva – a kormányzat kinevez a civil szektor egészének biztosított jogok gyakorlására, a civil szervezetek vonatkozó halmazának képviseletére. Nyilvánvaló számunkra, hogy a civil szektorra fordítható erőforrásokból a kiválasztott szervezetek kiemelten részesülhetnek majd, a többieket pedig nem vagy alig. A „civil partnerek állami kijelölése” tehát sérti a civil szervezetek jogegyenlőségét és a tevékenységük gyakorlásának esélyegyenlőségét, valamint a civil szektor autonómiáját és függetlenségét.

A Civil Citrom Díj a civil szektor működésének lényegének félreismerése miatt is jár: ez a szektor dinamikusan változik, erőforrásai, érdeklődésének iránya állandóan módosul. Az a szervezet, csoport, amely az egyik évben jelentős erőfeszítést tesz egy kampánytémájában, a következő évben egy másik célért fog dolgozni, a partnerségre már nem lesz alkalmas, viszont más szervezeteknek, akiknek fontossá válik az adott téma, a partnerség hiányában nem nyílnak meg a részvételi lehetőségei.

Reméljük, hogy a Civil Citrom Díjjal megfogalmazott kritika és érvelés is hozzájárul majd ahhoz, hogy ez a gyakorlat a jogszabályok adta lehetőségeken belül a lehető legszélesebb körű civil együttműködést tegye lehetővé, a „jó civilek” önkényes kiválasztásán alapuló gyakorlat pedig szoruljon vissza.

A Civil Citrom Díj Bizottság közleménye

Doody