A mentelmi jogok mögé bújva és a parlamenti házszabályok hiányossága miatt következmények nélkül lehet a honatyáknak antiszemita és rasszista gyűlöletbeszédekkel szónokolni, de ez nem jelentheti azt, hogy Tyirityán  Zsoltnak is szabad.

2012.04.04-i cikkünkben részletesen megírtuk, hogy a  nyomozóhatóság határozata egyértelműen rögzíti, hogy Tyirityán Zsolt, a betyársereg vezetője a Magyar Sziget 2011. rendezvényen, 2011. 08.04-én a Szent Korona Rádió sátrában a nagy nyilvánosság előtt elhangzott hangulatkeltő kijelentései alkalmasak gyűlölet kiváltására, a társadalmi rend és béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarására.

E megállapítás ellenére a nyomozó hatóság a közösség elleni izgatás bűntettében - az ismeretlen tettes elleni nyomozást a Be.190. § (1) bekezdése alapján, mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény  - megszüntette a nyomozást.  A háromoldalas határozatban egyetlenegyszer sincs leírva a zsidó vagy roma szó. 

Btk.  269. § (2) bekezdés

Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon valakire faja, bőrszíne, nemzetisége, nyelve, fogyatékos állapota, vallása, szexuális irányultsága, nemi identitása miatt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő az a személy is, aki az ott meghatározott módon a (2) bekezdés szerinti csoportra sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ.

Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V.26.) AB számú határozatának V/2. pontja ad iránymutatást arra, mit kell a közösség elleni izgatás bűncselekmény elkövetési magatartását képező gyűlöletre uszításon érteni. Az Alkotmánybíróság azt rögzítette, „olyan magatartások értendők ide, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend- és béke megzavarására vezethet".

Az ominózus mondatok:

„El kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütőbillentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszínt lát.”

„A fajok háborúja zajlik, ezért el kell jutnunk egy szintre, arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk”

"Bennünk lesz e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?”

"Ha esetleg, ott feküdne édesanyád vérbe fagyva, és egy mocskos cigány szurkálná belé a kést, szerinted te hallgatnál arra a parancsra, hogy ne ölj?".

Ha az idézettek miatti feljelentéseknél a gyakorlatban csak akkor állapítható meg a közösség elleni uszítás bűncselekménye, ha a gyűlöletbeszéd közvetlenül erőszakhoz vezet, akkor jelenleg nincs jogi eszköz a rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépésre. A reális veszély megállapítása is elég lenne a büntethetőségre, ám reális veszélyt,  - mely a gyűlöletre uszításból fakadt - rendőrség még soha nem állapított meg.

A norvégiai mészárlás, vagy a francia zsidó iskola előtti lövöldöző gyilkos tragikus demonstrációja, hogy mire képes egy vak ideológia. A norvég tömeggyilkos  kizárólag gyűlöletbeszéden élt, ez volt a napi betevője. Tyirityán tevékenységét elnézni, nem tenni ellene a legnagyobb bűn. Aki ezzel azonosul, aki pártolja, vagy csak nem vesz róla tudomást, az mind bűnös.  A szociális feszültségek növekednek, és a Tyirityán féle intoleráns agresszivitás csak tovább korbácsolja az indulatokat. Ha a verbális célpontok áldozatokká válnak, akkor már késő lesz.

Tóth Bálint Péter, Szög a Zsákból című könyve ma is aktuális:

„Ifj. Hegedűs Lóránd közösség elleni izgatás vádjával állt bíróság elé, ahol az I. fokú bíróság elmarasztalta, a Fővárosi Ítélőtábla viszont felmentette a református tiszteletest.

Történt, hogy ifj. Hegedűs felszólította az ő népét: „rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled” (részlet az Ítélőtábla Ítéletének indoklásából). Ifj. Hegedűs az írásában, amelyet közzétett és felolvasott a rádióban, természetesen nagyon konkrétan elmagyarázta, hogy a kirekesztendő polgártársak mind, mind zsidók.

( Persze, ifj. Hegedűs is adós marad a pontos instrukciókkal a tekintetben, hogy kiket kell majd kirekeszteni, ki számít zsidónak és ki nem. )

Nekem legjobban az Ítélőtábla alábbi mondata tetszik, az Indoklás 7. oldalán található.

„A köztudomásúlag a zsidóság részéről nem fenyegető erőszakos magatartások híján fel sem merülhet az erőszakos magatartás elhárításának szükségessége, s így ilyen elhárító erőszakos kirekesztésre a II. r. vádlott még közvetve sem sarkall.”

Az én olvasatomban ez a gondolat azt jelenti, hogy szó sem lehet az elhárító erőszakos kirekesztés lehetőségéről, hiszen a zsidóság köztudomásúlag nem fenyeget ilyesmivel senkit. Így ifj. Hegedűsék részéről sem történhetett bűncselekmény.

Ha viszont a békés zsidót nem fenyegetheti más, csak az Ítélőtábla által jóváhagyott békés kirekesztés – van olyan? -, joggal merül fel a kérdés, vajon milyen jellegű erőszakosságokat követhettek el annak idején azok a zsidó származású polgártársaink, akiket mindenféle egyéb származású polgártársaink elhárító erőszakos kirekesztésnek vetettek alá Budapesten, a Duna partján?”  

A betyársereg talán nem etnikai vagy kulturális társadalmi csoporttal szembeni radikális szerveződés? Hogyan kívánja a Belügyminisztérium betartani szavát, ha a BM által is kimondottan Magyarország belső békéjét és közrendjét veszélyeztető félelemkeltő esemény felelősét a hazai és nemzetközi közfelháborodás ellenére nem tartja büntethetőnek?

A  feljelentés, a határozat és a panasz("fellebbezés") szövegét, hamarosan olvashatják.

Fotó:Szent Korona Rádió

Kapcsolódó írásunk:

Április 3 - Rohadt Tetves Zsidózás Napja