Idén viszonylag rövidre sikeredett a farsang, így már februárban elkezdődött a negyvennapos böjt, amely február 21-én, húshagyó kedd után indul és húsvétig tart. 

A keresztény egyházi évben az úgynevezett nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a hamvazószerda előtt. Már maga a név is igen beszédes, hisz igen direkten utal arra, hogy ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A jeles naphoz hazánkban, és a keresztény kultúrkörben számos népszokás ünnepség kapcsolódik, sok helyütt karneválokkal, fesztiválokkal búcsúztatják a farsangot. A franciák kövér keddnek, míg az angolok gyóntató keddként emlegetik ezt a napot, míg az oroszoknál a nap szószerinti fordítása palacsinta kedd, amely eredete állítólag a pogány korba nyúlik vissza.  Akár a húsvét, az ahhoz kapcsolódó húshagyó kedd és mozgó dátumú nap, ez mindig a húsvét előtti hetedik vasárnapot követő kedd. Hazánkban számos népszokás kísérte a napot, főleg Zalában és Vasban volt szokás a maskurázás, amikor a napközben gyerekek beöltöztek, így járták a házakat, ahol cukorkát, süteményt kaptak és megnevettették a háziakat.  Este pedig a fiatalok és felnőttek öltöttek maskurát és némi bor és pálinka és szíves kínálás fejében hagyták, hogy a háziak kitalálhassák, hogy kit is rejt a ruha és a függönyből készült „fátyol”.

Hamvazószerda egy ősi hagyomány emlékét őrzi, mikor is a hívők fejükre hamut szórva vezekeltek. Ennek emlékét a mai szertartások már inkább csak szimbolikájukban őrzik, mikor nagyböjt első vasárnapján az előző évben megszentelt és elégetett barkaág hamujából keresztet rajzol a pap a hívek homlokára „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”- szavak kíséretében.  
Az egyházi gyakorlat szerint a vasárnapok nem számítanak böjti napnak, így alakult ki a hetedik század óta, hogy hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, amely éppen negyven napot tesz ki húsvét vasárnapig. A keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig nagy jelentőséggel bírt.  A negyvennapos böjt intézménye már a negyedik században meghonosodott a keresztény világban, amely eleinte igen szigorú volt, de az évszázadok során lazultak a szigorú követelmények.  Eleinte nemcsak húst, de tojást és tejtermékeket sem fogyasztottak. Manapság nagypéntek és hamvazószerda napjain szigorú a böjt, a többi napon elnézőbb az egyház a hívőkkel szemben.