. Ma Konrád, Tivadar napja van.
Húshagyókedd és hamvazószerda
2012-02-21 08:39:53
Húshagyókedd és hamvazószerda

Húshagyókedd és hamvazószerda

Idén viszonylag rövidre sikeredett a farsang, így már februárban elkezdődött a negyvennapos böjt, amely február 21-én, húshagyó kedd után indul és húsvétig tart. 

 

A keresztény egyházi évben az úgynevezett nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a hamvazószerda előtt. Már maga a név is igen beszédes, hisz igen direkten utal arra, hogy ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A jeles naphoz hazánkban, és a keresztény kultúrkörben számos népszokás ünnepség kapcsolódik, sok helyütt karneválokkal, fesztiválokkal búcsúztatják a farsangot. A franciák kövér keddnek, míg az angolok gyóntató keddként emlegetik ezt a napot, míg az oroszoknál a nap szószerinti fordítása palacsinta kedd, amely eredete állítólag a pogány korba nyúlik vissza.  Akár a húsvét, az ahhoz kapcsolódó húshagyó kedd és mozgó dátumú nap, ez mindig a húsvét előtti hetedik vasárnapot követő kedd. Hazánkban számos népszokás kísérte a napot, főleg Zalában és Vasban volt szokás a maskurázás, amikor a napközben gyerekek beöltöztek, így járták a házakat, ahol cukorkát, süteményt kaptak és megnevettették a háziakat.  Este pedig a fiatalok és felnőttek öltöttek maskurát és némi bor és pálinka és szíves kínálás fejében hagyták, hogy a háziak kitalálhassák, hogy kit is rejt a ruha és a függönyből készült „fátyol”.

 

Hamvazószerda egy ősi hagyomány emlékét őrzi, mikor is a hívők fejükre hamut szórva vezekeltek. Ennek emlékét a mai szertartások már inkább csak szimbolikájukban őrzik, mikor nagyböjt első vasárnapján az előző évben megszentelt és elégetett barkaág hamujából keresztet rajzol a pap a hívek homlokára „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”- szavak kíséretében.  
Az egyházi gyakorlat szerint a vasárnapok nem számítanak böjti napnak, így alakult ki a hetedik század óta, hogy hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, amely éppen negyven napot tesz ki húsvét vasárnapig. A keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig nagy jelentőséggel bírt.  A negyvennapos böjt intézménye már a negyedik században meghonosodott a keresztény világban, amely eleinte igen szigorú volt, de az évszázadok során lazultak a szigorú követelmények.  Eleinte nemcsak húst, de tojást és tejtermékeket sem fogyasztottak. Manapság nagypéntek és hamvazószerda napjain szigorú a böjt, a többi napon elnézőbb az egyház a hívőkkel szemben.

További híreink
Balog Zoltánt saját hittársai jelentették fel a zsinati bíróságon
A Magyarországi Református Egyház tíz tagja feljelenti Balog Zoltán püspököt a zsinati bíróságon – tudta meg az RTL Híradó Vargha Anikó egykori kántortól.
2024-04-18 17:49:43, Hírek, Fókuszban Bővebben
Magyar Péter a Varga Judit-interjúról
Épp csak a kegyelmi botrányról és a kormánytagokat érintő korrupciós bűnügyről nem volt szó – reagált Magyar Péter a volt feleségével, a volt igazságügyi miniszter Varga ...
2024-03-28 21:01:25, Hírek, Fókuszban Bővebben
Már református értelmiségiek is követelik Balog Zoltán lemondását
Református értelmiségiek, köztük egyetemi tanárok, lelkészek, fordítók és költők, nyílt levélben követelik Balog Zoltán lemondását, komoly visszaélések miatt vádolva őt a...
2024-03-22 12:57:56, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Református értelmiségiek, köztük egyetemi tanárok, lelkészek, fordítók és költők, nyílt levélben követelik Bal...
Bővebben >>