2010-ben még a plebejus és puritán kormányzás jelszavával kezdte meg a kormányzást a Fidesz, de a ciklus során az olcsóbb állam ígérete megbukott. A "luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzás" eszméje nem igazán jött össze. A ciklus során folyamatosan bővült a kormányzati struktúra, az új kormány pedig 11 miniszterből, 54 államtitkárból és 98 helyettes államtitkárból áll.

Egy másik ígéret, a "teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere stop, leállítás a közszférában" is elbukott. A Blikk összesítette, hogy a 2010-ben meghirdetett eszközbeszerzési stop ellenére mennyit költöttek a minisztériumok többek között autókra, telefonokra, bútorokra. Összesen 163 milliárdot költöttek 4 év alatt ezekre a minisztériumokban.

2011-ben Lázár János azt mondta, hogy a kabinetnek a Parlamentből történő kiköltöztetése akkor fog megvalósulni, ha az államnak lesz rá pénze, "de erre csak akkor költünk, amikor már egyébként annyi a pénz, hogy nem tudunk vele mit kezdeni".

2010-ben még a plebejus és puritán kormányzás jelszavával kezdte meg a kormányzást a Fidesz, de a ciklus során az olcsóbb állam ígérete megbukott. A "luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzás" eszméje nem igazán jött össze.

"Kevesebb mint fele emberrel fogunk dolgozni" – ígérte Orbán Viktor 2010. április 29-i sajtótájékoztatóján Budapesten.

Egy korábbi elemzésünkben részletesen sorra vettük, hogy miként alakult át a kormányzati struktúra a 2010-es fülkeforradalom után. 2013 májusában itt tartott a plebejuskormányzás: hiába lett a kevesebb minisztériummal kevesebb miniszter, a (helyettes) államtitkárok száma már az indulástól számítva kezdett elszaporodni. Éves szinten ez majdnem 400 millió forintos különbséget jelentett.

A Miniszterelnökségen a létszámnövekedést korábban is a Miniszterelnökség feladatainak bővülésével indokolták. A létszámcsökkentést és az olcsóbb működést illetően a legnagyobb bukta egyértelműen a 2010-es kormányváltás után létrehozott Miniszterelnökség.

Annak ellenére, hogy kiemelt cél volt apparátusának csökkentése, a kezdeti 50 fős létszámot először 94-re emelték, majd 2011 őszére több mint két és félszeresére duzzadt az apparátus létszáma. Ezt követően év végén és 2012 tavaszán is felvettek újabb embereket. 2013-ban májusában összesen 275 főt számoltunk össze, bár korántsem biztos, hogy ez a helyes adat. A hivatal szervezeti és működési szabályzata ugyanis pl. 11 helyettes államtitkárral számol, holott tudjuk, hogy számuk mostanra 13-14-re rúg. Ez azt jelenti, hogy három év alatt számuk meghatszorozódott(!).

A mostani ciklusban nyolc államtitkár mellett természetesen a helyettesek száma is emelkedik. Eddig 11 helyettes államtitkár dolgozott a Miniszterelnökségen, a mostani ciklusban már 27 fog dolgozni Lázár János irányításával. A mostani ciklusban a Miniszterelnökség hét minisztériumtól vont el hatásköröket, a hvg.hu számításai szerint Lázár János 2400 milliárd forint felett rendelkezik, ami az idei minisztériumi összkiadások több mint harmada.

Az új kormányzati struktúra 11 miniszterből, 54 államtitkárból és 98 helyettes államtitkárból áll. A növekedéséért egyrészt a Miniszterelnökség, másrészt az  Emberi Erőforrások Minisztériuma a felelős. Korábban a helyettes államtitkári poszt általában szakmai megbízatást jelentett, mára inkább egy újfajta kádertemetőt.

És hogy milyen juttatásokkal jár egy államtitkári pozíció? Havi egymillió forinttal, amit még háromszázezerrel emelhetnek a miniszterek. Ezenkívül szolgálati Škoda Superb is jár nekik sofőrrel, valamint hivatali lakás vagy albérleti támogatás havi 232 ezer forint értékig. A helyettes államtitkárok alapbére 748 ezer forint, illetve ezt is emelheti az illetékes miniszter 30 százalékkal. Plebejus kormányzás? Aligha.

(forrás: ténytár)